Pátria Rádi‪ó‬ Pátria Rádió

A doromb pengetéssel és fúvással megszólaltatott egyszerű ősi hangszer. Egy keretből és az arra rögzített rugalmas nyelvből áll, amelynek anyaga legtöbbször acél, más esetekben bambuszból vagy egyéb hajlékony
anyagból készül. Könnyűzenei műsorunk beszélgetős
változatában – két részben – a doromb mellett zenei pályafutásáról is kérdeztük a somorjai Varkocs frontemberét, Turtev Eriket. Elmondása szerint együttesével saját stílust hozott létre, amelyet – egy szlovák rajongója javaslata alapján – zsivány folklórnak nevezett el. Zenésztársaival ősi hangszereken modern, elektronika nélküli tánczenét játszik.

A podcastből kiderül:


hol hallott először dorombjátékot, és mekkora hatással volt rá,
igaz-e az az információ, hogy a doromb ősi magyar hangszer,
Szent István király és más keresztény királyok miért tiltották be,
mi köze van Marco Polo velencei kereskedőnek, utazónak a dorombhoz,
minek köszönhető az, hogy e zeneszerszámnak gazdag csallóközi története van,
mikori a legrégebbi talált doromb, és hol, melyik múzeumban őrzik,
hány doromb van Erik gyűjteményében, és mekkora lehet annak a különleges példánynak az eszmei értéke, amelyet a szülei tizennégy euróért egy vöröskői bolhapiacon vettek,
miért olyan népszerűek világszerte Martin Oberta dénesdi dorombkészítő hangszerei,
Erik mióta foglalkozik hangszerkészítéssel is,
hogyan indult zenei pályafutása tízévesen, és mit köszönhet Németh Imrének,
hogyan alakult meg a Nomad nevű csallóközi szupergrupp, amellyel még Kínába is eljutott,
miért fordult el a dorombtól, és választotta a gitárt a Black Mojo nevű zenekara idején,
mikor tudatosította, hogy mégsem ez az ő útja, és tért vissza a dorombhoz,
hogyan alapozta meg a Varkocs pályafutását, és miért járatlan utakat nézett ki maguknak,
miért ezt a magyar nevet választotta a zenekarnak – amely hajfonatot jelent –, ha már az elején tudta, hogy nemzetközi karrierben is gondolkodik,
a Varkocs kinek köszönheti a Sziget Fesztiválon való tavalyi fellépését,
egy-egy koncert mennyire megtervezett forgatókönyv alapján valósul meg, és mennyi az improvizáció,
Erik bátyja, a dobos júliusban miért távozik az együttesből,
bekövetkezhet-e névváltozás, a Varkocsból lehet-e Tar zenekar,
miért koncertezik tudatosan egyre kevesebbet az együttes,
milyen lesz a második stúdiólemeze, amelyen helyet kap egy 1725-ből származó csallóközi boszorkányper szövegének a megzenésítése is,
mi Erik civil foglalkozása.

Turtev Erikkel Puha József beszélgetett a Pentatonban.

1. Kisebbségi politikusok a CPAC hétvégi eseményén


Miként pozicionálják magukat a határon túli magyar vezetők a konzervatív politikai környezetben?


A homogén nemzetállamok Európájában osztanak-e lapot a nemzeti kisebbségeknek?

2. Húsz éve csatlakozott Szlovákia és Magyarország az EU-hoz


Mit ígért és mit adott nekünk az EU-tagság?


Milyen a megítélése az uniónak Romániában, Szlovákiában és Szerbiában?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

„Kitartással és akarattal lehet csodadolgokat elérni” – mondja Puss Tamás A Dal idei sorozatában elért eredményükről.

Hatalmas szlovákiai magyar sikerrel ért véget A Dal 2024. A Csallóközcsütörtökből indult Phoenix RT harmadik alkalommal próbálkozott a versenyben. 2021-ben a Down For Whatever zenekar frontemberével, Diószegi Kikivel készített és előadott Jelzőfény című zeneszámmal és 2022-ben a Levegőt! cíművel egy kört ment, ezeknek a válogató volt a végállomásuk. A kvartett harmadik nekifutásra a Félszavak című szerzeményével a zsűri pontjainak köszönhetően bejutott a döntő szűkített négyes mezőnyébe, a győzelmet azonban – amelyről a nézők döntöttek – már nem sikerült behúznia. Úgy hírlik, közvetlenül a győztes mögött végzett. László Evelin nyerte meg a műsorfolyamot a Legényes című zeneszámával. Összefoglalónkban felidézzük a Puss Tamás énekes-basszusgitáros, Győrög Márton és Győrög Bence gitárosok, valamint Lépes Ferenc dobos alkotta együttes versenybéli sikersorozatát.

A négy részből álló podcastet négy időpontban rögzítettük.


A beszélgetés első része teljes hosszában február 7-én hangzott el adásunkban. Puss Tamást hívtuk telefonon, és elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogyan készülnek az idei A Dalra.
Március 10-én Puss Tamás és Győrög Márton a stúdióvendégeink voltak, miután a Félszavak című szerzeménnyel sikerrel vették a válogatót, és bejutottak az elődöntőbe.
A Phoenix RT ezúttal sikerrel jutott túl a második tévés szereplésen is, maximális pontszámmal, negyven ponttal került be a döntőbe. A diadalt követően, március 20-án Puss Tamást hívtuk telefonon.
Az összeállítás utolsó részét, Puss Tamással egy nappal A Dal 2024 döntője után, március 24-én rögzítettük.

Az összeállítást Puha József készítette, és március 25-én hangzott el adásunkban.

1. RTVS-ből STVR – a szlovákiai közmédia átalakítása

- Van-e esélye a közszolgálatiságnak autoriter politikai környezetben?

2. Értsünk szót - Borókával

-Mi áll egy mikrofonengedély megvonása, majd visszaszerzése mögött?

3. A kettős állampolgárság témája szokatlan megvilágításban

- Megoldhatja-e egy melegházasság a szlovákiai magyarok kettős állampolgárságának kérdését?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Dócs András hobbikertészt jól ismerhetik a bodrogszerdahelyiek, hiszen a helyi gazdabolt üzemeltetőjeként gyakran fordulnak hozzá tanácsért a környékbeli gazdák. Szabadidejének nagy részét a családi gyümölcsösben tölti, amelyben főként kajszi- és őszibarackkal foglalkozik, de egyéb gyümölcsfákat is gondoz. De nem csupán a környékbeliek ismerhetik őt, hiszen Youtube-videói segítségével a gyümölcsöshöz kötődő egyes munkafolyamatokhoz ad útmutatót az érdeklődőknek.

A podcastból kiderül: 


Mitől hobbikertész a hobbikertész,


kell-e metszeni a kajszibarackfát,


hogyan érdemes védekezni a betegségek ellen,


hogyan támad a monília,


mit lehet tenni, vagy mit nem érdemes, ha jön a fagy, 


kell-e öntözni a gyümölcsfákat,


kell-e gyomlálni vagy sem a fa törzse körül, 


hogyan lehet bevonni a gyerekeket a kerti munkákba,


van-e reneszánsza a hobbikertészkedésnek.



Dócs András hobbikertésszel Kuklis Katalin beszélgetett a K&K-ban.

A nő arcaiban ezúttal a mese valóban kiemelt szerepet kap, egészen pontosan Petres Csizmadia Gabriella mesél nekünk. Ahogy már megszokhatták, vendégeimtől mindig annyit kérek, hogy meséljenek magukról, töltsenek meg egy üres lapot a saját gondolataikkal, életük fontos mozzanataival. Nincs terjedelmi, sem témabeli megkötés.

Bók, amikor azt mondják valakinek, hogy burokban, mesevilágban él? Lehet, igen. De miért gondoljuk, hogy a mese csupa felhőtlen megélésekből, tapasztalásokból áll?

Petres Csizmadia Gabriella életében ő az, aki a saját mesevilágát megteremtette magának, és az a buborék, burok folyamatosan növekszik. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne lennének problémái, vagy ahogy ő fogalmazott, ne lennének neki is keresztjei.

Életútjának sok fontos állomása van. A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának docense, elsősorban gyerekirodalmi és irodalommódszertani kurzusokat vezet, a Katedra-versenyek koordinátora, és ez még nem minden.Igazi kalandos, de bensőséges utazásban lehet részük.

A beszélgetés főbb pontjai:


Saját magunkról mesélni, mit jelent?
Neked könnyű lehet...
Gabriella életét meghatározó tevékenységek sokszínűsége
Tanári kollegialitás
A csendes visszahúzódó
Segítséget kérni és a teherbírás
Amikor a feladat örömét a kötelességtudat váltja fel
A hit mint kapaszkodó
Az irodalom, mese fontossága
Szlovákiai magyar nőként ott lenni a „térképen“