32 min
Régi arc, új szerepben – új elnököt választott Szlovákia Új Egyenlőség
-
- Política
A szlovák elnökválasztáson a korábbi miniszterelnök és jelenlegi házelnök, Peter Pellegrini nyert ellenfelével, Ivan Korčok korábbi külügyminiszterrel szemben. Az elnökválasztási kampányról, a Fico-kormány elmúlt fél évéről, illetve az elnökválasztási eredmény következményeiről beszélgetett Bőtös Botond újságíróval Bíró-Nagy András, az Új Egyenlőség szerkesztője.
Bőtös Botond szerint a mostani eredmény ismételten megmutatta a szlovák társadalom rendkívüli polarizáltságát, amin túl a választási kampány a „győzelem szentesíti az eszközt” felfogás társadalmi élménnyé válását is megerősítette. Ezt testesítették meg a kampányidőszakot meghatározó, igazságtartalom nélküli kijelentések, a kampányfinanszírozással és a magánvagyonnal kapcsolatos transzparencia hiánya, illetve az érzelemalapú kommunikáció is. Nem ismeretlenek ezek a magyar társadalom számára sem, ahogyan Pellegrini fő üzenete is ismerősen hangozhat, miszerint ellenfele, Ivan Korčok „háborúpárti” elnökként veszélybe sodorta volna Szlovákiát.
A kampány kettősségét tovább erősítette az elnökjelöltek eltérő kampánystratégiája: míg Korčok egy sztenderd nyugat-európai politikusi karakterrel, ügyalapú kommunikációval próbálta megszólítani a választókat, addig Pellegrini kampánya a háborúval való szembe helyezkedésre, illetve az LMBTQ- és bevándorlásellenes üzenetekre épült. Bőtös Botond szerint a mostani szavazás nem csupán a két jelölt kampányüzeneteiről szólt, hanem a szlovák társadalom demokratikus átmenettel kapcsolatos frusztrációját és csalódottságat is mutatja.
Pellegrini második fordulóban elért sikerében Bőtös szerint kulcsfontosságú volt, hogy a tavaly őszi választások alatt már megszólított, szélsőjobboldaliakon túl az oroszpárti, szélsőbaloldali szavazóknak is nagy részét képes volt integrálni szavazótáborába. Rajtuk kívül jelentős részben szavaztak Pellegrinire a szlovákiai magyarok, akiket az elnökjelölt dél-szlovákiai kampányútján túl a magyar közmédia is erőteljesen segített. Nem a Magyarország felőli információs befolyásolás volt az egyetlen külső befolyásolás, szintén meghatározó volt az orosz hibrid műveletek szerepe is a választási kampányban.
Mindezekkel együtt is Robert Fico joggal érezheti, hogy kormánya és személyes pozíciója megerősítésre került a mostani elnökválasztás által. Pellegrini elnöki pozícióba kerülésével Bőtös Botond szerint az eddigi legnagyobb akadály hárult el a Fico által tervezett illiberális reformok végrehajtásában. Így a kormányalakítása után elkezdett, nagyon óvatosan megkísérelt antidemokratikus intézkedések felgyorsulása várható. Ennek egyik legjelentősebb színterének a közmédia átalakítása tűnik, ám ezen felül várható a személycserék folytatása az igazságszolgáltatás, a titkosszolgálatok és a diplomácia területén is, ami összességében a Fico-körüli csoport további erősödését eredményezheti.
A szlovák elnökválasztáson a korábbi miniszterelnök és jelenlegi házelnök, Peter Pellegrini nyert ellenfelével, Ivan Korčok korábbi külügyminiszterrel szemben. Az elnökválasztási kampányról, a Fico-kormány elmúlt fél évéről, illetve az elnökválasztási eredmény következményeiről beszélgetett Bőtös Botond újságíróval Bíró-Nagy András, az Új Egyenlőség szerkesztője.
Bőtös Botond szerint a mostani eredmény ismételten megmutatta a szlovák társadalom rendkívüli polarizáltságát, amin túl a választási kampány a „győzelem szentesíti az eszközt” felfogás társadalmi élménnyé válását is megerősítette. Ezt testesítették meg a kampányidőszakot meghatározó, igazságtartalom nélküli kijelentések, a kampányfinanszírozással és a magánvagyonnal kapcsolatos transzparencia hiánya, illetve az érzelemalapú kommunikáció is. Nem ismeretlenek ezek a magyar társadalom számára sem, ahogyan Pellegrini fő üzenete is ismerősen hangozhat, miszerint ellenfele, Ivan Korčok „háborúpárti” elnökként veszélybe sodorta volna Szlovákiát.
A kampány kettősségét tovább erősítette az elnökjelöltek eltérő kampánystratégiája: míg Korčok egy sztenderd nyugat-európai politikusi karakterrel, ügyalapú kommunikációval próbálta megszólítani a választókat, addig Pellegrini kampánya a háborúval való szembe helyezkedésre, illetve az LMBTQ- és bevándorlásellenes üzenetekre épült. Bőtös Botond szerint a mostani szavazás nem csupán a két jelölt kampányüzeneteiről szólt, hanem a szlovák társadalom demokratikus átmenettel kapcsolatos frusztrációját és csalódottságat is mutatja.
Pellegrini második fordulóban elért sikerében Bőtös szerint kulcsfontosságú volt, hogy a tavaly őszi választások alatt már megszólított, szélsőjobboldaliakon túl az oroszpárti, szélsőbaloldali szavazóknak is nagy részét képes volt integrálni szavazótáborába. Rajtuk kívül jelentős részben szavaztak Pellegrinire a szlovákiai magyarok, akiket az elnökjelölt dél-szlovákiai kampányútján túl a magyar közmédia is erőteljesen segített. Nem a Magyarország felőli információs befolyásolás volt az egyetlen külső befolyásolás, szintén meghatározó volt az orosz hibrid műveletek szerepe is a választási kampányban.
Mindezekkel együtt is Robert Fico joggal érezheti, hogy kormánya és személyes pozíciója megerősítésre került a mostani elnökválasztás által. Pellegrini elnöki pozícióba kerülésével Bőtös Botond szerint az eddigi legnagyobb akadály hárult el a Fico által tervezett illiberális reformok végrehajtásában. Így a kormányalakítása után elkezdett, nagyon óvatosan megkísérelt antidemokratikus intézkedések felgyorsulása várható. Ennek egyik legjelentősebb színterének a közmédia átalakítása tűnik, ám ezen felül várható a személycserék folytatása az igazságszolgáltatás, a titkosszolgálatok és a diplomácia területén is, ami összességében a Fico-körüli csoport további erősödését eredményezheti.
32 min