Kövesd a rabbit! Köves Slomó, Chabad Budapest, EMIH, Chabad Hungary
-
- Religion & Spirituality
Köves Slomó az EMIH - Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija minden csütörtökön új adással jelentkezik, hogy zsidó tematikájú, életmódbeli és filozófiai kérdéseket vegyen górcső alá állandó beszélgetőpartnerével Szilágyi Szilárd párkapcsolati tanácsadó, szexológussal.
-
Ortodox vs. Neológ?
Miről is van szó, amikor a zsidóság különböző irányzatainak zegzugaiban próbálunk eligazodni?
Vajon a lényegről gondolkodunk, amikor azt vizsgáljuk, kerülhet-e orgona a zsinagógába s rabbija lehet-e nő?
Dilemmák sora szegélyezi a vallásgyakorlás mikéntjét, melyek felbukkanása azonban sem térben, sem időben nem a véletlen szüleményei:
A hitéletünket meghatározó irányzatok jelentős világfolyamatok s a korszellem alakulásának hiteles történelmi lenyomatai, melyek felbecsülhetetlen tanulságokkal szolgálnak mindazok számára, akik indulatok helyett a tisztánlátásban keresnek fogódzót nyitókérdésünk megválaszolásához. -
Mi a Chábád titka?
A magyarázatot arra, hogy mi tette a Chábádot rövid idő alatt a világ legnagyobb ortodox irányzatává, alighanem a zsidóságot körülölelő globális világgal folytatott állandó szellemi és gyakorlati párbeszéd adja.
A hászid mozgalmak már évszázadokkal ezelőtt is a reflexió szándékával jöttek létre, ám a történelem tragédiái a zsidóság számára a párbeszéd lehetőségét is kíméletlenül elsöpörték.
A fordulatot ezután a hetedik lubavicsi rebbe, Menachem Mendel Schneerson hozta el, aki a holokausztot követően felmondta a visszahúzódás és elzárkózás stratégiáját, ha tetszik, „új párbeszédet” kezdeményezett, hogy megmutathassa még a vallástól eltávolodott zsidók számára is, hogy a Tóra örök üzenete mindannyiunknak szól. -
Kabbala: a titok filozófiája
A kabbala a zsidó világértelmezés legmélyebb rétegét interpretáló misztikus tudomány, amely voltaképpen a lét és az idő, az Isten és a teremtés; a végtelen megismerésére épülő emelkedett filozófiai irányzat.
Ugyan ki ne szeretné jobban érteni a mindenséget, s abban önmaga helyét? – ám ahhoz, hogy a létezés kiismerésének kabbalisztikus útjára léphessünk, lelkünk és szellemünk alapos felkészítését biztosan nem odázhatjuk el. -
Kereszténység és iszlám – A zsidóság szerint
Elsőre tán ellentmondásnak tűnhet, ám közel sem meglepő, hogy gyökereikben ily közeleső vallások viszonyai ideális esetben sem lehetnek teljesen súrlódásmentesek. Hisz, ha lehetnének, ugyan mi szükség lett volna a különválásra, újradefiniálásra?
A közelség és a széttartás dinamikái markánsak és ellentétesek;
ez szüli a feszültséget, amelynek megszelídítésére csakis közösen vállalkozhatunk.
A siker ez esetben létkérdés.
Baj csak akkor van, amikor már ebben sem értünk egyet. -
Zsidók és a Chábád: ki a térítő?
Mit is hívunk köznapi értelemben térítésnek? Valami olyasmit, amikor valaki vagy valakik – történetünk térítői – olyannyira biztosak igazukban, hogy arról erkölcsi kötelességüknek érzik meggyőzni embertársaikat is.
Ám e tevékenység, érthető módon, nem mindig mentes az ellenállástól: előfordul, hogy szép szóval sokra nem mennek, előfordul, hogy az agilis győzködés emberéletekbe kerül.
De vajon milyen gyakran fordul elő az, hogy e térítők igazságukba vetett hite ezen a ponton meginogjon? -
Nem a ruha teszi az embert?
Vajon, ha valami teljesen nyilvánvaló, az igaz marad kifordítva is?
S ha már kifordítás, beszéljünk egy kicsit az öltözködésről!
Az például nyilvánvaló, hogy mit miért öltünk magunkra:
alkat és alkalom, hangulat és ízlés, vagy épp egy kiadós eső,
ezek mind-mind hatnak ránk, mikor az ideális ruházat megválasztásán vagyunk.
Ugyanez a kérdés kifordítva azonban már így áll:
Vajon a gondosan kiválasztott ruházatunk miképpen fog visszahatni miránk?