Popkulturális utazás Podcast CultureGeeks

Nyugati levegő, egy kis trükközéssel.

Biztosan mindenki látott már olyan filmet életében, ahol szavak és zene nélkül, a helyzet drámaisága, illetve a színészek játéka miatt át tudtunk érezni a hőseink helyzetét, a jelenet fontosságát. A Most vagy Soha! c. alkotás megnyugtat mindenkit, mert nem foglalkozik ilyen filmes eszközökkel. Ha az üzenete és a mondanivalója egy elfogyasztásra váró ebéd lenne, akkor mindenkinek önként segítene megrágni, lenyelni, majd megemészteni olyan tempóban, hogy még csak véletlenül se kelljen két percnél tovább szünetet tartani. A szó szoros értelmében lenyomták a torkunkon mit is kell gondolnunk vagy éreznünk… de sajnos nem csak ez a legfőbb probléma vele.

Vajon sikerül végre megmutatni a nagyvilágnak, hogy igenis lehet korrekt adaptációt készíteni az Avatárból, vagy ez is csak egy újabb csalódás lesz, ami keserű szájízt hagy bennünk, mert a hőn szeretett rajzfilmünk szent és sérthetetlen? Az új Netflix féle verziónak volt esélye bizonyítani... kérdés, hogy összejött-e neki.

Bármennyire is nagy rajongótábort sikerült maga mellé állítania, mégis nagyon sokan csalódtak 2021-ben az új Dűne első részének lassú, sallangos és kusza forgatókönyve miatt. Tehát itt volt az ideje megmutatni mindenki számára, hogy igenis volt értelme egy második résznek, amely az előző hibáiból tanulva, egy igazi nagybetűs moziélményt adhasson. De vajon sikerült?

Ismét egy kellemes meglepetés a magyar alkotások között, de még mindig érezzük azokat a gyermekbetegségeket, amelyek jellemzőek a hazai gyártásra. Bárcsak ez a film egy természetesebb szülés lett volna...

Történelemhamisító vagy zseniális újragondolás lett a Napóleon? Lehet erről vitázni, de a legfontosabb kérdés mégis csak az, hogy tudunk-e azonosulni egy olyan filmmel amiből kivágtak majdnem 90 percet és így szétzilálták az összképet.