A magyar bor magyar hangja Kovács Antal, örökös magyar bajnok sommelier

Ebben a podcastban Kaló Imre borász lánya, Kaló Júlia, és becses férje, Hegyi Ádám szomolyai borászok voltak a beszélgető partnereim. Kaló Imre ahogyan korábban arról röviden írtam, fogalom a magyar bor világában. Az ő szellemi örökségét ápolják tovább Szomolyán Júlia és Ádám - Hegyi-Kaló Pince néven.

Ez a podcast egy kicsit talán hosszabb lett, mint a többi, ami nem is meglepő, mert Júliának és Ádámnak van mondanivalója a borról bőven. Gondban voltam a podcast címválasztásával is, annyi mindent ki lehetne ragadni az adásból, végül hosszas gondolkodás után választottam ki az egyik elhangzott mondatot: A mi boraink a töménységet, a sűrűséget képviselik

Amikor egy-egy podcast elkészül, akkor azt úgy szoktam az Önök figyelmébe ajánlani, hogy számba veszem az adás alatt általam feltett kérdéseket.

Innen közelítve ez most egy rövid és tömör ajánló lesz. Kis túlzással élve, most annyi történt, hogy megkérdeztem Prisztóka Tibor (Nyúl) borászunkat, hogy mi történik a szőlőben és a pincében március illetve április hónapokban.

Erre ő vett egy nagy levegőt - és elmondta. :-)

Pár hónapja lengettem be, hogy a Vayi Borászat, azaz Dr. Ungváry Krisztián borai (újra) elérhetőek lesznek a kínálatunkban. Ehhez egyből mellékeltem is Krisztiánnal kapcsolatban egy Wikipedia bejegyzést, mert abból a tapasztalatomból indultam ki, hogy Önök között rengetegen vannak, akik nem csak egy-egy bort keresnek, amikor terméket választanak, hanem egy-egy történetet is, ha úgy tetszik: magát a borászt. Krisztiánt pedig nem kell félteni – nem egyszer volt, hogy a hírek róla szóltak.

Ezt a képet árnyaltuk mi most ebben a podcastban, de természetesen a borok összefüggésében. Néhány gondolat, amelyet a podcastban feszegettünk:

A kadarka régen az egri borvidék meghatározó fajtája volt, mára viszont jó, ha 36 hektár Kadarkát termő terület van. Kevesen tudják, hogy sokoldalúságát tekintve a kadarka egy nagyon univerzális fajta, ebből a szőlőtípusból szinte minden készíthető, fehér bor, pezsgő, rozé, siller (erről bővebben is beszélünk az adásban), és vörösek is!

Nagyon elgondolkoztató, ahogyan Misi az alapborokkal kapcsolatban megnyilatkozik – árulkodó, hogy úgy nevezi a belépő bort, hogy: folyékony névjegykártya! Ettől a kérdéstől indulunk ebben a podcastban, de sok egyéb kérdésig (válaszig?) is eljutunk!

Azt hiszem nem árulok el nagy titkot, ha előrebocsátom: a borász életében bár munkás lehet, de azért ez egy kicsit talán nyugodtabb időszak. Tánczos Zoli esetében (és általában a természetes borkészítéssel foglalkozó borászok esetében) a pincemunkák ilyenkor még visszafogottabbak, már csak azért is, mert technológiai beavatkozások nélkül a bor ilyenkor még egyszerűen nincs olyan állapotban, hogy érdemben közeledhessen a fogyasztó pohara felé. A technológiai borászatokban merőben más a helyzet, ott a borok egy része ilyenkor már palackozásra is kerül. Hogy a természetes bor esetében mi mindennek kell még történnie ezidáig, és főleg, hogy miért tart sokkal tovább, mint a technológiai borászatok esetében? - többek között erről is beszél a podcastban Zoli, tartson velünk!