Az élet, meg minden Tóth Szabolcs Töhötöm

Hajdú D. András fotós gyakran ott keresi a fényt, ahol csak kevesen tartják életben a lángot: reménytelennek tetsző helyeken. Képsorozatai sokszor a társadalom, olykor a civilizáció peremvidékeiről tudósítanak. Nyírségi prostituáltak, kölcsönből élők, lecsúszottak, elkallódottak, de az ilyen körülmények közt helytálló hétköznapi hősök is láthatók fotóin.







Mert a reménytelennek tűnő helyeken, a mélyben is vannak felemelő történetek.







Mondjuk a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Ahol egy magyar szemorvos a semmiből hozott létre egy európai színvonalú ellátást nyújtó szemklinikát. Vagy a magyar gettóban, ahová egy postás önként kérte magát, mert úgy érezte, küldetése van a nehéz vidéken.







Ebben az epizódban tehát Hajdú D. András fotográfussal beszélgetek egy Afrikában  gyógyító magyar orvosról, veszélyes és rázós helyzetekről, a fotós fejében lévő képekről, valamint történetekről, amelyeknek van, és amelyeknek nincs happy endje.







(Ha podcastalkalmazásból olvasod ezt a szöveget, előfordulhat, hogy csak egy részét látod: a teljes verziót mindig megtalálod a honlapon.)















Az 1981-ben született Hajdú D. András azok közé a fotóriporterek közé tartozik, akik akár éveken át is dolgoznak egy-egy nagyobb sorozaton. Így volt ez annak az anyagnak az esetében is, amellyel András a romániai Nagybánya romagettóját mutatja be: a telepet a  várostól elválasztó fal történetének immár nyolcadik éve krónikása.  És amely sorozat az idén a Magyar Sajtófotó Pályázat nagydíjasa lett. 







Ez a fajta alaposság persze nem csak a nagybányai riportjára igaz: hatodik éve követi fényképezőgépével a Kongóban tevékenykedő magyar szemorvos, Hardi Richárd misszióját, aki Afrika szívében gyógyítja a szürkehályogos betegeket. 







Hajdú D. András Munkáit az elmúlt tizenöt évben számos rangos magyar és nemzetközi díjjal ismerték el.







Linkek a műsorban elhangzó témákhoz







* Hajdú D. András oldala, sok-sok fotóval, életrajzi adatokkal







Az epizódban említett fotós díjak







* Magyar Sajtófotó Pályázat, rajta az idei nagydíjasok letölthető képeivel* Pictures of the Year, rajta Hajdú D. András díjnyertes sorozatával







Nagybánya: Piros ruhás lány / Fotó: Hajdú D. András







Az epizódban említett fotósorozatok







* Cataracta (Kongói anyag); és egy cikk Hardi Richárdról a katolikus Magyar Kurírban







* A fal, amit kerítésnek hívunk (Nagybányai anyag)* Szofi élete* A postás, aki a cigánysorra kérte magát* Jó lépés (Száraz Sándor sakkfőtitkár – a megszűnt Abcúg oldalán. Mivel a https-tanúsítvány már nem működik, a Google „nem biztonságosnak” minősíti a kapcsolatot, az oldal ettől függetlenül megtekinthető.)* Szép lassan szertefoszlanak a bódvalenkei fiatalok álmai (Viki és Gina története)* a href="https://www.origo.

Mi az, ami Puzsér Róbertet arra késztette, hogy beüljön egy kereskedelmi tévé show-műsorába? Mit keresett a politikai porondon, amikor főpolgármester-jelöltként indult a választáson? És miért ugyanaz a válasz mind a két kérdésre?







Szóval ebben az epizódban Puzsér Róberttel beszélgetek a „hamisság meghekkeléséről”, és persze más, önmagukon túlmutató jelenségekről is: Vasvári Vivien kétmilliós táskáiról, a bulvárkritika fontosságáról, arról, miért és hogyan tette és teszi ugyanazt a magyar kereskedelmi média, mint Habony Árpád. De szó lesz még a történet nélküli magyar vagyonokról és a Magyarországon évszázadok óta tartó polgárháborúról is.







(Ha podcastalkalmazásból olvasod ezt a szöveget, előfordulhat, hogy csak egy részét látod: a teljes verziót itt találod.)















Az 1974-ben született Puzsér Róbert nem feltétlenül passzol a rendszerbe. Szinte önálló intézmény a magyar médiában: publicista, kritikus, műsorvezető, showman és legutóbb főpolgármester-jelölt is.Pályáját nem csak azzal lehet leírni, hogy mi mindent írt, milyen műsorokat készített, mit alkotott és mit tett le az asztalra az elmúlt két évtizedben, hanem azzal is, hogy ezalatt hány laptól, rádiótól, tévétől küldték el.







Egyebek mellett az Echo TV, a Hír TV, a Magyar Nemzet, a Rádió Café, a Pont FM és az MTV is szerepel ezen a listán, így nem véletlen, hogy Puzsér Róbert az elmúlt években arra törekedett, hogy létrehozza saját, egyszemélyes médiáját







Ahonnan senki sem rúghatja ki őt.







Ma már Facebook-oldalát és Youtube-csatornáját annyian követik, hogy az egy egész szerkesztőségnek is becsületére válna.







Eközben cikkeket, könyveket ír, és megannyi médiaszereplése mellett vitaműsorokat szervez és vezet, amelyek komoly közéleti-társadalmi témákat járnak körbe.







Ahogy mi is ebben az epizódban.







Linkek a műsorban elhangzó témákhoz







Puzsér Róbert







* Facebook-oldala* Youtube-csatornája* podcastja (Spotify, Apple Podcasts)* szócikk róla a Wikipedián







Könyvei







* Forrás, 2008 * Szélsőközép – A könyv, 2012* A Hét Mesterlövésze 1., 2012* A Hét Mesterlövésze 2., 2013* A zsidók szégyene (Farkas Attila Mártonnal közösen), 2014* Apu azért iszik, mert te sírsz! (Farkas Attila Mártonnal közösen), 2016







Az epizódban említett események







* Vasvári Vivien feljelentette Puzsér Róbertet* Puzsér Róbert Sétáló Budapest nevű választási programjának oldala 2019-ből* 2019-es önkormányzati választások eredménye Budapesten*...

Szécsi Noémi írót régóta foglalkoztatja a nőtörténet. Az az óriási változás, ami szerinte most a férfiaktól is megkövetelné önmaguk „újrafogalmazását”.







Ebben az epizódban vele beszélgetek a XIX. századi és a mai nők dilemmáiról, szexről és házassági piacról, az első magyar orvosnőről, régi korok rettegett betegségeiről, a mai világjárványról, amely a gazdagokat sem kíméli, a hadikonyha aktualitásáról, hallgatag finnekről, életközepi válságról és arról, miért érzi helyénvalónak, hogy most nem ír új regényt.







Ugrás a részletes műsorjegyzetekhez.















Szécsi Noémi írt már családregényt, szatírát, paródiát, mesét és rémhistóriát is. A máris gazdag életműből a most következő beszélgetésben leginkább az író nőtörténeti munkái adják a témát, ezen belül is a tavaly megjelent Lányok és asszonyok aranykönyve, a 2015-ben kiadott A budapesti úrinő magánélete és a két évvel később megjelent A modern budapesti úrinő.







Az 1976-ban született író az ELTE bölcsészettudományi karán latin, majd angol és finn szakon tanult, közben a Helsinki Egyetemen kulturális antropológiát és gender studiest hallgatott. Helsinkiben írta meg első regényét, a Finnugor vámpírt. Regényeit mind felsorolni itt most túl időigényes lenne, elég legyen talán az interjúban is említett könyveket: 2017-ben jelent meg az Egyformák vagytok, és 2006-ban a Kommunista Monte Cristo.







2009-ben megkapta az Európai Unió Európai Irodalmi Díját, 2011-ben pedig a József Attila-díjat.







Legfontosabb linkek a műsorban elhangzó témákhoz







Szécsi Noémi oldala a Wikipédián, életrajza saját weboldalán.







Szerzői Facebook-oldala itt található.







Szécsi Noémi beszélgetésben említett könyvei







Regények:







* Egyformák vagytok (2017)* Kommunista Monte Cristo (2006)* Finnugor Vámpír (2202)







Művelődéstörténet:







* Lányok és asszonyok aranykönyve (2019)* A budapesti úrinő magánélete (2018) – Társszerző: Géra Eleonóra* A modern budapesti úrinő (2017) – Társszerző: Géra Eleonóra* Hamis Gulyás – Társszerző: Fehér Béla







További, az epizódban említett könyvek, cikkek, filmek







* Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony* Henrik Ibsen: Nóra (Babaszoba), Kísértetek* Promenád a gyönyörbe (r.: Alan Parker)* Szakács Árpád: Kinek a kulturális diktatúrája (a „balliberális írók”-nak nekirontó kultúrharcos cikksorozat első része, amelyben Szécsi Noémi is „listázva” van).

Zoltán Gábor évek óta kutatja a XII. kerületi nyilasok történetét. A pár hónapig tartó rémuralmat. A kultúra elleni lázadást, amely az együttélés évezredes normáit rombolta szét.







Orgia. Az író ezzel a szóval jellemzi ezt az elszabadulást. Orgia, amelynek következményei a mai napig roncsolják a magyar társadalmat.







E roncsolásnak csak egyik, látható része az utóbbi hetekben témává vált Pokorni-sztori a nyilas nagyapáról, amely történet természetesen az interjúban is szóba kerül (ahogy a Térey-ösztöndíj visszautasítása is).







Mert vannak itt mélyebb dolgok. Nagyobb, megoldatlan ügyek. Miközben mindenkinél ott lapul a benzines palack.És körülöttünk ismét egyre több a tűzgyújtó.







Beszélgetésünk kiindulópontja így múltbeli esemény: az 1944. októberében lezajlott nyilas hatalomátvétel és az azt követő budapesti történések. De nagyon hamar a legkülönbözőbb területekre kalandozunk: társadalomlélektan, tömegpszichológia, kultúra, irodalom és persze politika. A mai koroké is.







Az 1960-ban született Zoltán Gábor író, rendező, dramaturg, szerkesztő az utóbbi években leginkább a korszakot feldolgozó könyveiről, írásairól ismert: bár korábban — más témában — négy könyve is megjelent, a 2016-os Orgia című regényének, majd a 2018-ban Szomszéd címmel kiadott esszéregényének a nyilasterror a központi témája.







Rangos elismerései között szerepel a Bródy Sándor-díj, a Látó-nívódíj és a 2016-ban az Orgia című regényéért kapott Déry Tibor-díj.







Tehát ebben az epizódban Zoltán Gáborral beszélgetek a terror természetrajzáról, a ragadozók elszabadulásáról, a mai utcákat járó, de közben 1944-ben kalandozó íróról, az életről, meg mindenről.







Legfontosabb linkek a műsorban elhangzó témákhoz







Zoltán Gábor a Wikipedián.







Megjelent könyvei:







* Szomszéd – Orgia előtt és után (2018)* Orgia (2016)* Fekete bársony (2006)* Szőlőt venni (2001)* Erények könyve (1999)* Vásárlók könyve (1997)







Történelemi háttér







* A beszélgetésben említett hungarista filmhíradó a nyilas hatalomátvételről.* Az 1944-es kiugrási kísérlet és nyilas hatalomátvétel összefoglalója a Wikipédián.







Műveikkel említett szerzők







* Elias Canetti: Tömeg és hatalom* Kertész Imre: Sorstalanság* Sigmund Freud: Rossz közérzet a kultúrában* Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata







Az epizódban említett újságcikkek







* Rab László tanulmánya M...

Bodoky Tamás és csapata az Átlátszó tényfeltáró portálon a magyar elit homályos ügyeit hozza napvilágra – már hosszú évek óta. Csakhogy az ehhez szükséges adatokhoz hozzáférni mind nehezebb újságírói feladat, miközben egyre nagyobb az ügyeket szándékosan elfedő zaj.







Igaz, már az Átlátszó indulása sem volt sétagalopp.







Ebben az epizódban tehát Bodoky Tamás újságíróval beszélgetek az általa alapított tényfeltáró portálról, a Las Vegasban és Dubajban feltűnő honvédségi repülőkről, magyar oligarchákról, álhírekről és lejáratókampányokról, valamint arról, miért éri meg minderről írni akkor is, amikor úgy tűnik, ennek az egésznek szinte semmi következménye nincs.















Az 1971-ben született Bodoky Tamás a biotechnológiáról nyergelt át az újságírásra a kilencvenes évek közepén.







Ez az időszak volt egyben az internet ős- és hőskora, amelyből Magyarországon Bodoky Tamás derekasan kivette részét: kezdetben informatikai újságíróként ismertette meg a nagyközönséget az új technológiával, így azonnal érzékelte, milyen az, amikor a korabeli internetszolgáltató tisztességtelen eszközökkel próbálja meg monopóliumát megőrizni.







Dolgozott a Magyar Narancsnál, az Index elődjénél, az Internettónál,

az Indexnél. Az utóbbinál már gazdasági és politikai ügyekben oknyomozó

tényfeltáró újságíróként tevékenykedett.







Több rangos hazai újságíró díj elnyerését követően 2011-ben alapította meg az Átlátszó tényfeltáró portált, amely azóta is rendszeresen rukkol elő fontos ügyeket felderítő cikkekkel.







A portál keretei között működik a MagyarLeaks, amelyen, titkosított csatornán keresztül dokumentumokat, információkat lehet az Átlátszó.hu munkatársainak kiszivárogtatni.







Ugyanígy az Átlátszó működteti a KiMitTud nevű szolgáltatást, amely megkönnyíti, hogy akár jogi kérdésekben kevésbé járatos állampolgárok is sikerrel igényeljenek közérdekű adatokat a magyar hivataloktól.







Linkek a műsorban elhangzó témákhoz







Bodoky Tamás Wikipédia-oldala.







Az Átlátszó tényfeltáró portál.







* KiMitTud* MagyarLeaks







Túlkapások – Bodoky Tamás könyve a 2006-os rendőri atrocitásokról.







* A könyvnek a Fidesz EP-képviselői által szervezett bemutatója 2009-ben az Európai Parlamentben, Strasbourgban.







Az epizódban említett cikkek, műsorok, interjúk







* Átlátszó Best of 2019* Átlátszó Best of 2018







Cikk a magyar légierő gépeinek egzotikus útjairól:







* Az Átlátszó tényfeltáró cikke;* Sajtóklub, 2018. október 1.: ebben az adásban vélekednek kormánypárti újságírók az Átlátszó jachtos sztorijáról úgy, hogy az külföldi titkosszolgálati akció.







Orbán Viktor, a magánrepülőgép, a luxusjacht, és a Mészáros-klán:

Mi van, ha a magyar vándorlás, honfoglalás és államalapítás története egy nagy birodalom összeomlásával kezdődött? Esetleg azzal, hogy az uralkodó fia pár emberrel ellovagolt a naplementébe?







Ebben az epizódban honfoglaló eleinkről lesz szó, méghozzá úgy, ahogy azt a tankönyvekben eddig nem olvashattad: Sudár Balázs őstörténet-kutatóval beszélgetek a magyarok vándorlásáról és bejöveteléről, kóborló királyfikról, a sztyeppén utazó államalapítási know-howról, nyelvünk finnugor eredetéről, a hun-magyar rokonság mítoszáról, de arról a problémáról is, amikor a politika megpróbálja előírni, milyen eredményre kellene jutnia a kutatóknak azokban a kérdésekben is, amelyekről jelenleg nem sokat tudunk.







De beszélgetünk még zenéről, hegyi bölcsességről, valamint arról, milyen érzés lóhátról nyilazni.















Az 1972-ben született Sudár Balázs leginkább történész és turkológus. Azért leginkább, mert zenész is: hagyományos és meditatív török zenét játszó együttese a Canlar (ejtsd: dzsánlár).







Mindemellett, a sztyeppei hagyományokat ápolva, lovasíjászkodik, valamint a Magyar Történelmi Íjász Társaság tagja.







Munkásságáért 2015-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki.







Sudár Balázs 2015-től a Magyar Őstörténeti Témacsoport vezetője.







Az eredetileg az MTA égisze alatt működő témacsoportnak nem csupán az őstörténeti kutatóhálózat kialakítása volt a célja, hanem a széleskörű ismeretterjesztés is. Ennek a törekvésnek gyümölcse az a Magyar őstörténet címet viselő, hat kötetes sorozat, amely gazdag képillusztrációval, áttekinthető, jól tagolt, olvasmányos szövegekkel népszerű-tudományos megközelítésben tárta a nagyközönség elé azt, amit jelenleg honfoglaló őseinkről tudhatunk.







Tehát most ennek a témacsoportnak a vezetőjével beszélgetek sztyeppei hagyományainkról, az államalapításhoz szükséges tudásról, finnugorokról, hunokról, törökökről, perzsákról, ujgurokról, vikingekről és frankokról, az életről, meg mindenről.







A magyarok feltételezett vándorlása a 9. században / Forrás: Magyarok a honfoglalás korában – Magyar őstörténet 2.







Linkek a műsorban elhangzó témákhoz







Sudár Balázs Wikipedia-oldala.







A Magyar Őstörténeti Témacsoport oldala. (A témacsoport a nemrégiben az MTA-tól az újonnan létesített Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz átkerült Bölcsészettudományi Kutatóközponthoz tartozik. Az átszervezést az érintettek tiltakozása ellenére hajtották végre, emitt található erről egy összefoglaló cikk.)







A Magyar Történelmi Íjász Egyesület oldala.







Könyv







A Sudár Balázs és Petkes Zsolt szerkesztésében megjelent, hatkötetes Magyar őstörténet sorozat könyvei (az epizódban felölelt témákról leginkább a 2. és a 4. kötetben olvashattok):







* A honfoglalók viselete - Magyar őstörténet 1.* Magyarok a honfoglalás korában - Magyar őstörténet 2.* Honfoglalók fegyverben - Magyar Őstörténet 3.* Honfoglalás és megtelepedés - Magyar őstörténet 4...