Az élet, meg minden Tóth Szabolcs Töhötöm

Jordán Ferencet a magyar sajtóban sokszor emlegetik úgy, hogy a magyar tudós, aki „megjósolta a járványt”. Ám a biológus, rendszerökológus hangsúlyozza, ehhez nem kellett szuperképesség: amit ő, gyakorlatilag pár perccel a pandémia kitörése előtt mondott, arra tudósok már évtizedek óta figyelmeztetnek – legfeljebb nem hallgatunk rájuk.







Úgyhogy ebben az epizódban sokat beszélünk arról, hogyan működik a természet evolúciós tartalékaként a vadon? És miért óriási probléma az, ha egy túl sikeressé vált faj – az ember – megsemmisíti ezt a boszorkánykonyhát?







Lesz szó eltűnő vadonokról és kihaló fajokról, a csavarhúzóval hadonászó majmok bolygójáról, valamint a Balaton körbebetonozásáról is. Hiszen Jordán Ferenc 2020 végéig a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetet vezette, ám ekkor igazgatói posztjáról távozni kényszerült. Amely önmagában is tanulságos történet arról, merre halad a természetvédelem ügye ma Magyarországon.















Az 1973-ban született Jordán Ferenc olyan biológusként jellemzi magát, akit vonzanak a több tudományterületet átfogó, azaz multidiszciplináris témák, és aki folyton új ötletek, gondolatok után kutat. Legfőképpen a különféle biológai hálózatok érdeklik, mint például a táplálékláncok, tájszerkezeti hálózatok vagy éppen az állatok közösségi hálói – olykor az embereké.







Jordán Ferenc az MTA doktora, szakterülete az elméleti ökológia, tevékenységét a Magyar Tudományos Akadémia 2019-ben Akadémiai Díjjal ismerte el.















Műsorjegyzetek







Jordán Ferenc







* weblapja* adatlapja az Országos Doktori Tanács oldalán* könyve, az Ördögi jóslatok* említett, társszerzőkkel írt cikke a Psychology Today-ben* a Branco Weiss ösztöndíj* vele készült, hivatkozott, korábbi interjúk a Válasz Online-on:* Amit játszunk, orosz rulett* „Álljunk bosszút a rohadékon!”* „Balkáni mutyimocsár”







Intézmények







* Balatoni Limnológiai Kutatóintézet* Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat (elnök: Maróth Miklós)* Ökológiai Kutatóközpont







A műsorban említett további könyvek, filmek







* David Attenborough: Egy élet a bolygónkon (2020)* Gerald Durrell: Az amatőr természetbúvár (1982)* Paul R. Ehrlich: The Population Bomb (1968)* Elizabeth Kolbert: A hatodik kihalás (2014)







Az epizód végén elhangzó, szponzorált blokkban ajánlott könyvek







* Jessikka Aro: a href="https://www.lira.hu/hu/konyv/ismeretterjeszto-1/tarsadalomtudomany/putyin-trolljai-igaz-tort...

Ferber Katalin negyvenegy éves volt, amikor elhatározta, mindent lenulláz, és elkezd úgy tanulni, mintha hat éves lenne. Mindent az égvilágon. Japánban. Mert hogy ott kezdett új életet. Miután belebetegedett abba, ami Magyarországon körülvette, és döntenie kellett: vagy belehal, vagy továbbáll.







Ebben ez epizódban tehát Ferber Katalin gazdaságtörténésszel beszélgetek most megjelenő új könyvéről, Magyarország és Japán kitaszítottjairól, a kelet-ázsiai társadalmak kíméletlen közösségelvűségéről és egy gyerekről, akinek zsebét nem tömték meg napsugárral.















Az 1952-ben született Ferber Katalin személyes sorsában kicsiben ott van a 20. századi magyar történelem. Édesanyja egy felszentelés előtt álló apáca volt, akinek rendjét a kommunisták oszlatták fel, apja a deportálásokat megúszó, felvidéki zsidó fiú. A hamar zátonyra futott házasság után rá gyerekként nehéz sors várt. Mégsem kallódott el. 1978-ban a közgazdaságtudományi egyetemen szerzett diplomát, és bár a tanítástól hosszú éveken át eltiltották, kutatóként dolgozhatott. 1993-ban vendégtanárként érkezett Japánba, ahol évek alatt kiteljesedett tanári pályafutása, például tíz éven át a neves, tokiói Vaszeda Egyetem docense volt.







A 2011-es fukusimai nukláris katasztrófa után nem tért vissza a szigetországba. Ám továbbra is az emgirációt választotta: japán férjével jelenleg Berlinben él.







Műsorjegyzetek







Ferber Katalin







* szócikk róla a Wikipédián* blogja a Facebookon, a Fele-más







Az epizódban említett könyvei, novellája







* Életálom (2021)* Az elárult Japán (2015)* A felkelő nap árnyéka (2007)* Hangversenyen (novella)







További említett könyvek, filmek







* Erich Fromm: A szeretet művészete* Konrád György: A látogató* Narayama balladája







Említett nevek







* Koizumi Dzsunicsiró* Konrád György* Mérei Ferenc* Óe Kenzaburó* Petri György* Matthew C. Perry* Solt Ottília (ld. még SZETA)* Tóth Dezső (miniszterhelyettes)







Magyar történelmi események, fogalmak







* zsidótörvények* a Felvidék visszacsatolása (Első bécsi döntés)* a href="https://hu.wikipedia.

Barabási Albert-László a hálózatok titkait, törvényeit kutatja. Méghozzá úgy, hogy nem csak szűkebb szakmája, hanem a nagyközönség is kíváncsi mondandójára: több, nemzetközi sikert arató, népszerű tudományos könyv, bestseller szerzője is.







Ebben az epizódban tehát Barabási Albert-Lászlóval beszélgetek arról, hogy – akár a városban a föld alatt futó vezetékek – a világban rejtett hálózatok vesznek körül minket. Legyen szó társadalmi, politikai hálókról, az általunk elfogyasztott ételek fizikai összetevőinek hálózatáról vagy éppen a saját sejtjeinkben lévő hálózatról.







Mindezek kapcsán szóba kerül a Barabási Lab Ludwig múzeumban nyílt kiállítása (amely a járványügyi korlátozások miatt most ideiglenesen zárva tart, de remélhetően hamarosan ismét látogatható lesz), a járványok terjedésének, avagy az emberek mozgásának megjósolhatósága, Donald Trump elnöksége, a Pizzagate, de témául szolgálnak majd a siker egyetemes törvényei, az interneten terjedő álhírek és a közösségi médiatérben kialakuló visszhangkamrák is.És egy olyan projekt, amely az ételeinkben lévő molekulák feltérképezésével, a hálózatkutatás eszközeivel azt vizsgálja, mi lehet ezek legegészségesebb kombinációja, vagyis hogy miképpen újíthatnánk meg étrendünket a tudomány segítségével.















Az 1967-ben Erdélyben született Barabási Albert-László egyetemi tanulmányait Bukarestben kezdte, majd szülőföldjét az ottani magyarságot ért üldöztetés miatt elhagyva az ELTE Természettudományi Karán diplomázott fizika szakon. Doktori fokozatát már a Bostoni Egyetemen szerezte meg. Munkássága nagyban segített megérteni a különféle komplex hálózatok mögött húzódó rejtett törvényszerűségeket, legyen szó a természet alkotta hálózatokról vagy az emberi társadalom bonyolult rendszereiről, avagy mesterséges hálózatokról.







Barabási Albert-László többnyire Bostonban él, hiszen a városban működő Northeastern University professzora és a Harvard egyetem orvostudományi karának (Harvard Medical School) munkatársa. Ám sok időt tölt Budapesten is, ahol szintén tudományos projekteken dolgozik. Itt rögzítettem vele ezt az epizódot én is, és ha a hangom esetleg néha olyan, mintha egy vödörből szólna, az azért van, mert a beszélgetés járvány idején készült, így megegyezésünk szerint – a megfelelő védőtávolságot betartva – az interjú során maszkot viseltem.







Műsorjegyzetek







Barabási Albert-László







* a Wikipédián;* laboratóriuma a Barabási Lab;* a laboratórium anyaintézete, a Northeastern University-n működő Network Science Institute;







A Barabási Lab: Rejtett mintázatok – A hálózati gondolkodás nyelve című kiállítás a Ludwig Múzeumban.







Az epizódban említett könyvei







(az angol nyelvű eredeti megjelenésének évével)







* Behálózva - A hálózatok új tudománya (2002)* Villanások - A jövő kiszámítható (2010)* A hálózatok tudománya (2016) * A képlet - A siker egyetemes törvényei (2018)* A tudomány tudománya (Társszerző: Dashun Wang, 2021)

Egy ember, aki néha kirándul a rivalda túloldalára, de igazából – a világsiker ellenére is – turistának tartja ott magát.







Morcsányi Gézát a szélesebb közönség akkor ismerte meg, amikor Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, nagy sikerű filmjében debütált – rögtön főszerepben. Pedig neve egy másik területen, a könyvkiadásban már évek óta fogalom volt: 1995-től, húsz éven át igazgatta és építette a Magvető Kiadót, Magyarország rangos szépirodalmi kiadóját.







Bár következetesen hárítja, hogy színésznek tekintsék, az idén volt annak az orosz filmnek a premierje, amelyben szintén főszerepben látható. Persze a film, jobban mondva a színház igencsak közel áll Morcsányi Gézához, hiszen évtizedek óta ebben a világban is dolgozik, főként dramaturgként, ahogy ő mondja: takarásban. (És emellett műfordításaival is megörvendezteti közönségét.)







Ebben az Epizódban tehát Morcsányi Gézával beszélgetek (a vírusveszély miatt most online készült az interjú). Szó lesz a dagesztáni forgatásról, egy első generációs értelmiségi moszkvai és budapesti kalandjairól, könyvkiadásról és politikáról, a Színház- és Filmművészeti Egyetem bátor fiataljairól, a felsejlő transzcendensről, és persze az életről, meg mindenről.







Linkek a műsorban elhangzó témákhoz







Morcsányi Géza







* a Wikipedián;* korábbi munkahelye, a Magvető Kiadó







Filmek Morcsányi Géza főszereplésével







* Palmyra (2020)* Testről és lélekről (2017)







Említett írók (és említett műveik)







* Ljudmila Ulickaja * A lélek testéről (2020)* Kukockij esetei (2008)* Szonyecska (2006)* Médea és gyermekei (2003) * Albert Camus * Caligula * Csurka István* Esterházy Péter * Egy nő* Harmonia caelestis * Forgách András* Nyikolaj Gogol * Egy őrült naplója * Kertész Imre * Sorstalanság* Kaddis a meg nem született gyermekért * Gabriel García Márquez * A szerelemről és más démonokról * Molière * Úrhatnám polgár (a műsorban elhangzó idézet ebből a műből van: „Teringettét! Negyven esztendeje beszélek prózában, de azt se tudtam, mi az!”) * Nádas Péter * a href="https://konyvtar....

Ebben az epizódban Képes Gábor informatikatörténésszel, költővel, muzeológussal beszélgetek a kapudrogról, ami katalizálta a számítástechnika forradalmát, játékról és játékos elmékről, sajátos szubkultúrákról, robotokról és űrodüsszeiáról, és arról, mi történik a mélyben ha megérkezik a barlangkutató.







Mert hogy a komputer és a videojáték ma már kultúránknak meghatározó része – különösen egy olyan világjárvány idején, ahol sokak számára egyre inkább a képernyő és a billentyűzet jelenti a kapcsolatot a külvilággal.







De lesz még szó versenyről, szolidaritásról, zombifilmekről, utópiákról és disztópiákról, a járványidők magányáról és persze versekről is.







Az 1980-ban született Képes Gábor személyében nem is találhattam volna jobb beszélgetőtársat ezekhez a témákhoz. Hiszen muzeológusként informatikatörténet a szakterülete, éveken át a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum számítástechnikai gyűjteményének kurátora volt.







Nem mellesleg szerelmese a 70-es, 80-as évek számítástechnikai relikviáinak. Ahogy az ebben az időben készült olasz horrofilmeknek is. No és mindemellett költő és ír science fictiont is.







Linkek a műsorban elhangzó témákhoz







(Az epizód időrendiségét követve)







* Képes Gábor a Wikipédián (a szócikkben részletes életrajz és linkek)







Olasz horror







Filmrendezők, zeneszerzők és említett műveik







* Ruggero Deodato



* Cannibal Holocaust



* Riz Ortolani (zeneszerző)* Profondo Rosso (bolt)* Dario Argento* Luigi Cozzi* Umberto Lenzi* giallo (műfaj)* canzone (műfaj)* Lucio Fulci







Említett filmek, filmesek még







* Lugosi Béla* George A. Romero



* Élőhalottak éjszakája

* Holtak hajnala



* Quentin Tarantino* Ed Wood







A számítógép-forradalom és magyar vonatkozásai







Említett intézmények, kiállítások







* A 2010-es Űrhódító című kiállítás* A szegedi Informatika történeti kiállítás



* Pixelhősök (Beregi Tamás művészettörténész könyve)



* Neumann János Számítógép-tudományi Társaság



* versenyei

* A magyar Informatikatörténeti Adattár



* a href="https://itf.njszt.

„Nem tudtam megülni a seggemen soha” – mondja Lányi András író, ökopolitikus, filozófus. És tényleg: az interjú során gazdag pályaív tárul elénk – a filmrendezői indulástól a politikában való megmerítkezésen és írói munkásságán át az egyetemi katedráig.







Életében, saját bevallása szerint, több volt a kudarc, mint a siker („jégtábláról jégtáblára” ugrált), ezen mégsem bánkódik: legalább nem unatkozott soha. Igaz, sok mindent aggódva szemlél. Ezek közé tartozik manapság a feudalizmus „restaurációja” Magyarországon.















Az 1948-ban született Lányi András eredetileg filmrendezőként szerzett diplomát, és negyven éves koráig főként játékfilmeket készített. Aztán úgy érezte: jobban érdekli az írás, a közélet, a környezetvédelem, a politika. A nyolcvanas években szamizdat folyóiratok szerzője volt, a Demokratikus Ellenzék soraiban tevékenykedett, majd a dunai vízlépcsők ellen fellépő mozgalom közismert alakja lett. A különféle dunai gátépítési tervek, ötletek elleni tiltakozóakcióknak egyébként ma is tevékeny résztvevője.







2000-ben barátaival megalakította a Védegylet nevű civil mozgalmat, majd ebből 2005-ben kiválva az Élőlánc Magyarországért ökopártot, amelyben 2010-ig tevékenykedett.







Lányi András írt regényt, történelmi esszéket, ökofilozófiai értekezéseket. 1994-től tanít egyetemeken, 2011-től nyugdíjba vonulásáig az ELTE Humánökológiai mesterszakának igazgatója volt, ma ugyanitt egyetemi docensként oktat.







Ez az epizód is érdekelhet még:







* #007 Szávoszt-Vass Dániel – A dunai szigetek, az apadó folyó és egy talpalatnyi mennyország







Linkek a műsorban elhangzó témákhoz







Lányi András







* szócikk a Wikipedián;* életrajza az ELTE honlapján;* az epizódban említett könyvei: * Porcelán az elefántboltban* Bevezetés az ökofilozófiába - Kezdő halódóknak * Az epizódban említett cikke: * Történelmünk legveszedelmesebb pillanatait éljük (Válasz Online) * filmjei;* nevéhez kötődő intézmények: * Karátson Gábor Kör* Humánökológiai mesterszak az ELTÉ-n * nevéhez köthető szervezetek, intézmények: * Védegylet* Élőlánc Magyarországért* Fidesz Akadémia







Az epizódban hivatkozott egyéb cikkek







* The Big Data revolution can revive the planned economy (Financial Times)* The Relief Package Ushers In Trump's Planned Economy (Wired)







Említett közelmúltbeli események







* A Római-parti mobilgát elleni tiltakozás* Megszületett a döntés a Hajógyári-szigetről







Írók, költők,