32 epizód

A portréinterjú podcast. Beszélgetések egy kicsit lassabban. Egy kicsit hosszabban. Egy kicsit mélyebben. Olyanokkal, akik letettek már valamit az asztalra.

Az élet, meg minden Tóth Szabolcs Töhötöm

    • Dokumentumműsor
    • 4.9 • 615 értékelés

A portréinterjú podcast. Beszélgetések egy kicsit lassabban. Egy kicsit hosszabban. Egy kicsit mélyebben. Olyanokkal, akik letettek már valamit az asztalra.

    Felkai Piroska – A semmi peremén: két világ között Portugáliában

    Felkai Piroska – A semmi peremén: két világ között Portugáliában

    Felkai Piroska Portugáliában találta meg az igazit. Úgy érezte, Lisszabonban jó kikötőbe ért. Aztán amikor második gyermekével volt várandós, kiderült: férjének legfeljebb hónapjai vannak hátra.







    Mihez kezd egyedül, két gyerekkel Portugáliában egy magyar nő? Hogyan épít valakit a fájdalom, és miként segít a gyász az önismeretben?







    Erről is beszélgetünk, de ebben az epizódban nem csak ez lesz a téma, hanem a portugál mentalitás, történelem és irodalom is. Mert hogy Piroska – aki ma is Lisszabonban él – műfordító: magyar szépirodalmat ültet át portugálra.Szó esik tehát még egy évtizedeken át tartó nyugat-európai diktatúráról, Salazar hosszú árnyékáról, egy Nobel-díjas íróról, aki selyemingben járó kommunista volt és arról, hogyan fest Európa peremvidéke a kontinens nyugati oldalán.















    Felkai Piroska (1972) az ELTÉ-n végzett portugál és magyar szakon, doktori fokozatát összehasonlító irodalomtudományból 2004-ben szerezte meg. 2000-től él Portugáliában, ahol dolgozott magyar nyelvű lektorként a lisszaboni egyetemen, és tanított ugyanitt magyar nyelvet is.







    Linkek a műsorban elhangzó témákhoz







    Felkai Piroska







    * Kalandozások Portugáliában című oldala a Facebookon* ugyanezen a címen futó internetes oldala







    Műfordításai







    * Örkény István * Contos de Um Minuto. Vol. I. (2004) – Egyperces novellák * Csáth Géza * Matricídio e outras histórias (2003) – novellák * Márai Sándor* A Ilha (2012) – A sziget* A Irmã (2013) – A nővér* A Gaivota (2016) – Sirály* Szerb Antal * Viajante à luz da lua (2017) – Utas és holdvilág * Szabó Magda * Rua Katalin (2019) – Katalin utca* A Balada da Iza (2020) – Pilátus







    Az epizódban említett portugál írók, művészek







    * António Lobo Antunes* Fernando Pessoa* Amália Rodrigues* José Saramago







    Könyv, film, újság







    * Örkény István: Egyperces novellák; ezen belül az adásban említettek: * Budapest* Az ember melegségre vágyik * Hankiss Elemér : Ikarosz bukása* Ruth (portugál film Eusébióról)* Diário de Notícias (portugál napilap)







    Gyászmunka







    Az epizódban sokszor elhangzik a „gyászmunka” kifejezés. Az alábbiakban két összefoglaló cikk arról, mi is ez pontosan, és melyek a fázisai:







    * a href="https://www.hazipatika.com/psziche/harmoniaban/cikkek/bennunk_elo_halott...

    • 2 ó 26 perc
    Uj Péter – A pont az i-n: az Index és a 444 története

    Uj Péter – A pont az i-n: az Index és a 444 története

    Uj Péter neve az elmúlt két évtizedben összeforrt az Index történetével. Még akkor is, ha ennek a több mint húsz évnek csaknem felében már nem dolgozott a hírportálnál. Az Indexet ugyanis a mai napig magáénak érzi.







    Az 1969-ben született Uj Péter az Index egyik alapítója, majd hosszú éveken át főszerkesztője volt. Az Indextől 2011-ben, saját elhatározásából távozott, 2013-ban pedig megalapította a 444 hírszájtot, amelynek azóta is főszerkesztője.







    Ebben az epizódban tehát Uj Péterrel beszélgetek, de nem csak az utóbbi hetek drámai fejleményeiről, nem csak az Indexről, nem csak a 444-ről. Mert hogy – mint minden epizódban – most is igyekszünk messzebbről tekinteni a világra.







    Hiszen az Index-sztori (például) a kudarcos magyar kapitalizmus története is.







    Ez a saga (vagy családregény és szappanopera) a dübörgő kilencvenes évek végén indult. Épp úgy, vagy talán túlságosan is úgy, ahogy egy mesebeli amerikai startup: magánbefektetőkkel, kockázati tőkével, szabadjára engedett képzelettel és szerkesztőséggel.







    Nagy reményekkel. 







    Aztán évek alatt valahogy mégis eljutott oda, ahol már semmi sem ugyanaz, mint rég: megérkezett az oligarchák és az őket is maga alá gyűrő központi akarat korába. Ahol nem lehet megvédeni azt, ami a tiéd, ha szemet vetettek rá.







    Persze Uj Pétert lehetne kérdezni még sok minden másról – gasztronómiáról, borászatról, horgászatról és mondjuk a töltőtollak világáról – ám attól tartok, hogy ezekről a témákról ebben az interjúban most nem lesz szó. 







    Hiszen elsősorban a magyar sajtóról, az Index történetéről, a magyar társadalomról, függetlenségről és kiszolgáltatottságról, álmokról és árulásokról beszélgetünk. 







    Megjegyzés. Az élet, meg minden podcast nem hírműsor, egy-egy felvétel (már csak a beszélgetések hosszából adódó időigényes utómunkálatok miatt is) nem tud a legfrissebb eseményekre reagálni. Ez nem is célja. Az Uj Péterrel készült beszélgetést augusztus első felében rögzítettük.







    Linkek a műsorban elhangzó témákhoz







    Uj Péter említett írásai







    * Önbizalompunpa;* Már megint meghalt Najmányi László, mutatjuk!* Magyarország többet érdemel (cikk a Népszabadságban – az epizódban arról beszélek, hogy a cikk elérhetetlen, és ez nem félreértés: az interjúra való felkészülés idején valóban éppen elérhetetlen volt a Népszabadság online archívuma, mint ahogy erről ez a cikk is tanúskodik);* A Szerda című rovat a Népszabadság Online-on;* (A rovat prémiumtartalomként indul újra a 444-en.);







    Az epizódban említett további könyvek, cikkek







    * Esterházy Péter: Kis magyar pornográfia;* Gerényi Gábor Index-története blogján, illetve annak első része (a blogon a további, azt hiszem 20 rész is megtalálható);* Szily László a „Gerényi-tervről”;* Alvin Toffler: * a href="https://www.amazon.

    • 2 ó 43 perc
    Ablonczy Balázs – Trianon, a kelet felé forduló Magyarország és a velünk élő turanizmus

    Ablonczy Balázs – Trianon, a kelet felé forduló Magyarország és a velünk élő turanizmus

    Ablonczy Balázs történészt mostanság a trianoni békeszerződésről szokás leginkább kérdezni. Ez részben így lesz ebben az epizódban is, némi csavarral: a Trianon 100 kutatócsoport vezetőjével most a kelet felé forduló Magyarország történetét térképezzük fel. És ezzel összefüggésben Trianon traumáját.







    Miért nőtt az érdeklődés a Kelet iránt a XIX. század második felében Magyarországon? Hogyan látott ebben lehetőséget a magyar imperializmus? Hogyan akart a magyar tudós és a magyar politikus keblére ölelni majd mindenkit – Tokiótól Helsinkiig –, és miért él bennünk ez a néprokonító törekvés ma is?







    No és hogyan zúzta szét ezeket az álmokat a Trianoni békediktátum, azaz miként lett az olykor délibábos turanizmusból a frusztráció és a Nyugattól való elfordulás ideológiája?







    Ezekre a kérdésekre keressük a választ, de mindezen túl szó lesz még egy bécsi férfi klubról, Pázmány tökéről, a líbiai magyar alkirályság tervéről, az István, a király rockopera háború előtti előzményeiről, franciákról és magyarokról, a bennünk élő Trianonról, az életről, meg mindenről.







    (Ha podcastalkalmazásból olvasod ezt a szöveget, előfordulhat, hogy csak egy részét látod: a teljes verziót mindig megtalálod a honlapon.)















    Az 1974-ben született Ablonczy Balázs fő kutatási területe Magyarország 20. századi története. 







    A történész 1998-ban történelem-francia szakon végzett az ELTÉ-n, de tanult a párizsi Sorbonne-on is. 







    2011 és 2015 között a Párizsi Magyar Intézet igazgatója volt, 2015-től az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.







    Jelenleg egyben a 2016-ban felállított Trianon 100 kutatócsoport vezetője. 







    Linkek a műsorban elhangzó témákhoz







    Ablonczy Balázs a Wikipédián, részletes életrajza a Trianon 100 weblapján.







    Az epizódban említett, taglalt könyvei:







    * Ismeretlen Trianon – Az összeomlás és a békeszerződés történetei 1918-1921 (2020)* Keletre, magyar! – A magyar turanizmus története (2016)* Trianon legendák (2010)







    A turanizmus története







    * Wikipédia-szócikk róla* Ablonczy Balázs ismeretterjesztő cikke a Rubikonban* Cikk a Nyelv és Tudományban Zempléni Árpádról, a turanizmus „feltalálójáról”, benne idézetek a Turáni dalokból* A Turáni Társaság* A Turán folyóirat egyik 1936-os száma, a 41. oldalon Bán Aladár Turáni himnusza (a finnugor kongresszus alkalmából közölt szövegváltozat Uráli himnusz néven fut, a lábjegyzet adja meg az eredeti címet és a módosult első sort)







    A turanizmus kapcsán említett művek







    * Ady Endre: Menjünk vissza Ázsiába!* Bencsi(k) Zoltán Koppány-e vagy István? című könyve, és a Turáni Egyistenhívők Tábora* a h...

    • 2 ó 28 perc
    Hajdú D. András – Képek a végekről és emberek, akik fáklyát visznek a sötétben

    Hajdú D. András – Képek a végekről és emberek, akik fáklyát visznek a sötétben

    Hajdú D. András fotós gyakran ott keresi a fényt, ahol csak kevesen tartják életben a lángot: reménytelennek tetsző helyeken. Képsorozatai sokszor a társadalom, olykor a civilizáció peremvidékeiről tudósítanak. Nyírségi prostituáltak, kölcsönből élők, lecsúszottak, elkallódottak, de az ilyen körülmények közt helytálló hétköznapi hősök is láthatók fotóin.







    Mert a reménytelennek tűnő helyeken, a mélyben is vannak felemelő történetek.







    Mondjuk a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Ahol egy magyar szemorvos a semmiből hozott létre egy európai színvonalú ellátást nyújtó szemklinikát. Vagy a magyar gettóban, ahová egy postás önként kérte magát, mert úgy érezte, küldetése van a nehéz vidéken.







    Ebben az epizódban tehát Hajdú D. András fotográfussal beszélgetek egy Afrikában  gyógyító magyar orvosról, veszélyes és rázós helyzetekről, a fotós fejében lévő képekről, valamint történetekről, amelyeknek van, és amelyeknek nincs happy endje.







    (Ha podcastalkalmazásból olvasod ezt a szöveget, előfordulhat, hogy csak egy részét látod: a teljes verziót mindig megtalálod a honlapon.)















    Az 1981-ben született Hajdú D. András azok közé a fotóriporterek közé tartozik, akik akár éveken át is dolgoznak egy-egy nagyobb sorozaton. Így volt ez annak az anyagnak az esetében is, amellyel András a romániai Nagybánya romagettóját mutatja be: a telepet a  várostól elválasztó fal történetének immár nyolcadik éve krónikása.  És amely sorozat az idén a Magyar Sajtófotó Pályázat nagydíjasa lett. 







    Ez a fajta alaposság persze nem csak a nagybányai riportjára igaz: hatodik éve követi fényképezőgépével a Kongóban tevékenykedő magyar szemorvos, Hardi Richárd misszióját, aki Afrika szívében gyógyítja a szürkehályogos betegeket. 







    Hajdú D. András Munkáit az elmúlt tizenöt évben számos rangos magyar és nemzetközi díjjal ismerték el.







    Linkek a műsorban elhangzó témákhoz







    * Hajdú D. András oldala, sok-sok fotóval, életrajzi adatokkal







    Az epizódban említett fotós díjak







    * Magyar Sajtófotó Pályázat, rajta az idei nagydíjasok letölthető képeivel* Pictures of the Year, rajta Hajdú D. András díjnyertes sorozatával







    Nagybánya: Piros ruhás lány / Fotó: Hajdú D. András







    Az epizódban említett fotósorozatok







    * Cataracta (Kongói anyag); és egy cikk Hardi Richárdról a katolikus Magyar Kurírban







    * A fal, amit kerítésnek hívunk (Nagybányai anyag)* Szofi élete* A postás, aki a cigánysorra kérte magát* Jó lépés (Száraz Sándor sakkfőtitkár – a megszűnt Abcúg oldalán. Mivel a https-tanúsítvány már nem működik, a Google „nem biztonságosnak” minősíti a kapcsolatot, az oldal ettől függetlenül megtekinthető.)* Szép lassan szertefoszlanak a bódvalenkei fiatalok álmai (Viki és Gina története)* a href="https://www.origo.

    • 2 ó 14 perc
    Puzsér Róbert – Goebbels kristálygömbje, Luxus Vivien táskái és a magyar polgárháború

    Puzsér Róbert – Goebbels kristálygömbje, Luxus Vivien táskái és a magyar polgárháború

    Mi az, ami Puzsér Róbertet arra késztette, hogy beüljön egy kereskedelmi tévé show-műsorába? Mit keresett a politikai porondon, amikor főpolgármester-jelöltként indult a választáson? És miért ugyanaz a válasz mind a két kérdésre?







    Szóval ebben az epizódban Puzsér Róberttel beszélgetek a „hamisság meghekkeléséről”, és persze más, önmagukon túlmutató jelenségekről is: Vasvári Vivien kétmilliós táskáiról, a bulvárkritika fontosságáról, arról, miért és hogyan tette és teszi ugyanazt a magyar kereskedelmi média, mint Habony Árpád. De szó lesz még a történet nélküli magyar vagyonokról és a Magyarországon évszázadok óta tartó polgárháborúról is.







    (Ha podcastalkalmazásból olvasod ezt a szöveget, előfordulhat, hogy csak egy részét látod: a teljes verziót itt találod.)















    Az 1974-ben született Puzsér Róbert nem feltétlenül passzol a rendszerbe. Szinte önálló intézmény a magyar médiában: publicista, kritikus, műsorvezető, showman és legutóbb főpolgármester-jelölt is.Pályáját nem csak azzal lehet leírni, hogy mi mindent írt, milyen műsorokat készített, mit alkotott és mit tett le az asztalra az elmúlt két évtizedben, hanem azzal is, hogy ezalatt hány laptól, rádiótól, tévétől küldték el.







    Egyebek mellett az Echo TV, a Hír TV, a Magyar Nemzet, a Rádió Café, a Pont FM és az MTV is szerepel ezen a listán, így nem véletlen, hogy Puzsér Róbert az elmúlt években arra törekedett, hogy létrehozza saját, egyszemélyes médiáját







    Ahonnan senki sem rúghatja ki őt.







    Ma már Facebook-oldalát és Youtube-csatornáját annyian követik, hogy az egy egész szerkesztőségnek is becsületére válna.







    Eközben cikkeket, könyveket ír, és megannyi médiaszereplése mellett vitaműsorokat szervez és vezet, amelyek komoly közéleti-társadalmi témákat járnak körbe.







    Ahogy mi is ebben az epizódban.







    Linkek a műsorban elhangzó témákhoz







    Puzsér Róbert







    * Facebook-oldala* Youtube-csatornája* podcastja (Spotify, Apple Podcasts)* szócikk róla a Wikipedián







    Könyvei







    * Forrás, 2008 * Szélsőközép – A könyv, 2012* A Hét Mesterlövésze 1., 2012* A Hét Mesterlövésze 2., 2013* A zsidók szégyene (Farkas Attila Mártonnal közösen), 2014* Apu azért iszik, mert te sírsz! (Farkas Attila Mártonnal közösen), 2016







    Az epizódban említett események







    * Vasvári Vivien feljelentette Puzsér Róbertet* Puzsér Róbert Sétáló Budapest nevű választási programjának oldala 2019-ből* 2019-es önkormányzati választások eredménye Budapesten*...

    • 2 ó 12 perc
    Szécsi Noémi – Lányok, asszonyok, női életkörök és egy kert nehéz időkre

    Szécsi Noémi – Lányok, asszonyok, női életkörök és egy kert nehéz időkre

    Szécsi Noémi írót régóta foglalkoztatja a nőtörténet. Az az óriási változás, ami szerinte most a férfiaktól is megkövetelné önmaguk „újrafogalmazását”.







    Ebben az epizódban vele beszélgetek a XIX. századi és a mai nők dilemmáiról, szexről és házassági piacról, az első magyar orvosnőről, régi korok rettegett betegségeiről, a mai világjárványról, amely a gazdagokat sem kíméli, a hadikonyha aktualitásáról, hallgatag finnekről, életközepi válságról és arról, miért érzi helyénvalónak, hogy most nem ír új regényt.







    Ugrás a részletes műsorjegyzetekhez.















    Szécsi Noémi írt már családregényt, szatírát, paródiát, mesét és rémhistóriát is. A máris gazdag életműből a most következő beszélgetésben leginkább az író nőtörténeti munkái adják a témát, ezen belül is a tavaly megjelent Lányok és asszonyok aranykönyve, a 2015-ben kiadott A budapesti úrinő magánélete és a két évvel később megjelent A modern budapesti úrinő.







    Az 1976-ban született író az ELTE bölcsészettudományi karán latin, majd angol és finn szakon tanult, közben a Helsinki Egyetemen kulturális antropológiát és gender studiest hallgatott. Helsinkiben írta meg első regényét, a Finnugor vámpírt. Regényeit mind felsorolni itt most túl időigényes lenne, elég legyen talán az interjúban is említett könyveket: 2017-ben jelent meg az Egyformák vagytok, és 2006-ban a Kommunista Monte Cristo.







    2009-ben megkapta az Európai Unió Európai Irodalmi Díját, 2011-ben pedig a József Attila-díjat.







    Legfontosabb linkek a műsorban elhangzó témákhoz







    Szécsi Noémi oldala a Wikipédián, életrajza saját weboldalán.







    Szerzői Facebook-oldala itt található.







    Szécsi Noémi beszélgetésben említett könyvei







    Regények:







    * Egyformák vagytok (2017)* Kommunista Monte Cristo (2006)* Finnugor Vámpír (2202)







    Művelődéstörténet:







    * Lányok és asszonyok aranykönyve (2019)* A budapesti úrinő magánélete (2018) – Társszerző: Géra Eleonóra* A modern budapesti úrinő (2017) – Társszerző: Géra Eleonóra* Hamis Gulyás – Társszerző: Fehér Béla







    További, az epizódban említett könyvek, cikkek, filmek







    * Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony* Henrik Ibsen: Nóra (Babaszoba), Kísértetek* Promenád a gyönyörbe (r.: Alan Parker)* Szakács Árpád: Kinek a kulturális diktatúrája (a „balliberális írók”-nak nekirontó kultúrharcos cikksorozat első része, amelyben Szécsi Noémi is „listázva” van).

    • 2 ó 28 perc

Vásárlói vélemények

4.9 / 5
615 értékelés

615 értékelés

zúzmós fókafasz ,

Zseniális

Soha ilyen érdekes igényes elgondolkodtató bátor szórakoztató-ismeretterjesztő podcastet ilyen jófej kérdezővel még nem pipáltam csak így tovább főnök!!

Jagwarma ,

Legjobb magyar nyelvű podcast

Csak mostanában találtam rá sajnos és végig is hallgattam az egészet. Elképesztően izgalmas és magas színvonalú. Mindenkinak nagyon ajánlom!

gybalazs42 ,

A legjobb!!!

Mikor rátaláltam, egyhuzamban végighallgattam az összes részt.

Legnépszerűbb podcastok a(z) Dokumentumműsor kategóriában

A hallgatók erre is feliratkoztak