43 epizód

A portréinterjú podcast. Beszélgetések egy kicsit lassabban. Egy kicsit hosszabban. Egy kicsit mélyebben. Olyanokkal, akik letettek már valamit az asztalra.

Az élet, meg minden Tóth Szabolcs Töhötöm

    • Társadalom és kultúra
    • 4,9 • 875 értékelés

A portréinterjú podcast. Beszélgetések egy kicsit lassabban. Egy kicsit hosszabban. Egy kicsit mélyebben. Olyanokkal, akik letettek már valamit az asztalra.

    Romsics Ignác – Hogy magyar a magyarban ne ellenséget lásson

    Romsics Ignác – Hogy magyar a magyarban ne ellenséget lásson

    Romsics Ignác történész, akadémikus egy apró dél-alföldi falu szülötteként, ahogy ő fogalmaz, „siheder parasztgyerekből” lett elit értelmiségi.







    Mert volt, aki könyvet adjon a kezébe. Így mire iskolába ment, már tudott olvasni. És ezzel számára minden megváltozott.







    Az 1951-ben született Romsics Ignác pályája tehát a kicsiny Alsómégyről egészen az akadémiai tagságig és az amerikai Indianai Egyetem katedrájáig vezetett. Ehhez azonban – a szorgalmon, eltökéltségen és némi szerencsén kívül – az is kellett, hogy a háború előtt akadjon ebben az országban olyan vezető, aki fontosnak gondolta, hogy a kistelepüléseken is legyen iskola. Ahogy fontos volt, hogy legyen a háború után is tehetséggondozás, népi kollégium, olyan tanárok és professzorok, akik utat nyitottak a tanuláshoz, fejlődéshez, felemelkedéshez a tehetséges fiataloknak.







    Ez a törődés ma már Romsics Ignác életében is egyfajta küldetés. Nem csak az, hogy nehezebb szociális helyzetből érkező tehetségeket indítson el pályájukon, hanem az is, hogy tanítson. Tulajdonképpen egy egész nemzetet: arra, hogy családtörténeteink olykor egymással ellentétesek, mégis mind igazak és hitelesek lehetnek. Hogy a XX. századból hozott sérelmek miatt nem kell magyarnak magyarral ölre menni. Mert az emlékezetek közelíthetők, összebékíthetők egymással. Feltéve ha van ehhez megfelelő állami oktatás- és emlékezetpolitika.







    Persze e fontos témák, az elmúlt száz év történelme mellett beszélgetünk Romsics Ignác saját életútjáról is: a Don-kanyarból hazatért nagyapáról, a téeszesítés keserveiről, megfigyeléséről és párttagságáról, a nagy történészgenerációkról, egy kisfiú első olvasmányélményeiről, az életről, meg mindenről.







    Műsorjegyzetek







    Az epizód időkódokkal ellátott tartalmi kivonata a műsorjegyzetek második felében található.







    Romsics Ignác







    * a Wikipédián* szülőfaluja: Alsómégy (Homokmégy közigazgatási részeként)







    Az epizódban konkrétan említett könyvei







    Romsics Ignác munkáinak száma oly nagy, hogy teljes bibliográfiát nem lenne itt értelme felsorolni. Ezért csak az epizódban említett könyvekre szorítkozom (részletes bibliográfiáért ld. pl. a Wikipédia oldalt).







    Készülő önéletírása







    A készülő könyvből a Székelyföld című folyóiratban jelent meg az erdélyi élményéket taglaló részlet, amely online is olvasható.







    Honmentők / Honvesztők







    (Link a könyvhöz.)







    A Válasz Online podcastepizódja Romsics Ignáccal, akivel a könyvről részletesen beszélgetnek.







    Az én epizódomban is említett hat katona/politikai vezető:







    * Horthy Miklós* Francisco Franco



    * az említett, Mari Carmen España - The End of Silence című svéd dokumentumfilm teljes egészében megnézhető itt;

    * az Elesettek Völgye;



    * Carl Gustaf Emil von Mannerheim* a href="htt...

    • 2 ó 8 perc
    #041 – Szűcs Krisztián – A játék, ami örökké tart

    #041 – Szűcs Krisztián – A játék, ami örökké tart

    Szűcs Krisztián a magyar popzene elmúlt évtizedeinek egyik legsokoldalúbb, legeredetibb alkotója. Heaven Street Seven nevű bandája mellett sok más zenei vállalkozást is sikerre vitt. Aztán, negyvenen túl, jött egy mélypont. Majd igény a belső nagytakaritásra.







    A zene mellett a zen.







    Ebben az epizódban tehát Szűcs Krisztiánnal beszélgetek popzenéről, meditációról, egy elveszett videoklipről, régi együtteseiről és új szólókarrierjéről, valamint arról, hogy – 47 évesen – apa lett.







    Műsorjegyzetek







    Szűcs Krisztián említett zenekarai, „projektjei”, dalai







    Legutóbbiak







    * Szűcs (az új szólóprojekt)



    * Rám nézett a lány (Szűcs, 2021)



    * A tizennégy karátos autó (színházi feldolgozás)* Sosem hallott Cseh Tamás: dalok: Másnap - és mi most itt vagyunk – In Memoriam Csengey Dénes (Csengey Dénes által írt, majd Szűcs Krisztián és Beck Zoltán által befejezett és továbbgondolt dalok, a költő fia, Csengey Balázs szerkesztésében)







    Számok, együttesek







    (Az adásba beszerkesztet dalrészletek a szerző engedélyével és a jogkezelő szervezetekkel kötött megállapodás szerint hangzanak el a műsorban.)







    * Heaven Street Seven (teljes discográfia itt, az adásban említett számok dőlt betűvel szedve:)* Heaven Up Here (Tick Tock No Fear, 1995, 2005)* Wallflower (Goal, 1997)* Legends, (Goal)* The Greek Radio (Goal)* Hol van az a krézi srác? (Cukor, 2000)* Dél-Amerika (Kisfilmek a nagyvilágból, 2002)* Nem elég (Felkeltem a reggelt, 2012) * NAZA * Az kell ami nincs (Az kell, ami nincs, 2017) * Babyface* Rájátszás* Szücsinger* Budapest Bár* The Twist







    Munka, járvány, zen buddhizmus, Youtube







    Menekülés a „munka világából”







    Az interjúban említettem egy felmérést, hogy megdöbbentően sokan nem kívánnak a járvány után visszatérni munkahelyükre. Az itt idézett adatok szerint a ma a munkaerő többségét kitevő „milleniális” és Z-generáció esetében a megkérdezettek 90 százaléka nyilvánította ki, hogy nem szeretne teljes munkaidős állásába visszatérni.







    A témában rengeteg cikket lehetne idézni, álljon itt egy frissebb: Pár napja a New York Times-ban Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász a href="https://www.nytimes.com/2021/08/23/opinion/workers-wages-recovery.

    • 2 ó 9 perc
    Sajó Tamás – Nagykönyvtár a hátizsákban

    Sajó Tamás – Nagykönyvtár a hátizsákban

    Sajó Tamás az elsüllyedt civilizációkat keresi, kutatja. De (többnyire) nem úgy, mint Indiana Jones, az őserdők mélyén. Hiszen ezek a civilizációk a mai napig itt vannak körülöttünk. Olykor jól láthatók, olykor csak az értők számára mutatják meg magukat.







    Ha vannak, akik értenek nyelvükön, akkor Sajó Tamás közéjük tartozik: a művészettörténész, világutazó tizenöt nyelven olvas, beszél és még egy tucatnyival elboldogul. Jó katolikusként megtanulta a négy evangéliumot is kívülről – görögül.







    Igaz, az államkereszténységben, államkatolicizmusban nem érzi jól magát: 2013-ban Berlinbe költözött, mert meg van győződve arról, hogy Magyarország – ismét – a katasztrófa felé rohan, és ennek végkifejletét már nem szerette volna itthon megvárni.







    Csömöri birtokát egy metropolisz garzonjára cserélte, ahol persze keveset tartózkodik. Mert hogy úton van. Majdnem mindig.







    Ebben az epizódban tehát Sajó Tamással beszélgetek a Wang folyó verseiről, szabadulásának történetéről, élete első tisztességes napjáról, Kínáról, Perzsiáról, Burgundiáról, Örményországról és Itáliáról, valamint arról, miért sodródik Európa ismét a sötétség felé.















    Sajó Tamás 1965-ben született Budapesten, a gimnáziumot a pesti piaristáknál végezte, az egyetemet az ELTE magyar, olasz, művészettörténet szakain. Ezután egy ideig az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetében dolgozott, majd részben ezzel párhuzamosan a CEU középkori történeti tanszékén tanított művészettörténetet és alkalmazott informatikát.







    2000-től, miután Studiolum néven megalapította saját elektronikus kiadóját, mint láncait vetette le akadémiai kötöttségeit, és ma már utazásaiból, utaztatásokból és online előadásaiból él – miközben rendszeresen fordít könyveket is különféle kiadóknak.







    Műsorjegyzetek







    Sajó Tamás







    * A Wang folyó versei című blogja* Facebook-oldala, a Studiolum* részletes poszt Sajó Tamás online elérhető előadásairól, az előadások megtekintésének módjáról* a blog utazási és túraoldala* az epizódban említett barátja és blogalapító-szerzőtársa, Antonio Pablo Bernat Vistarini







    Az epizód témáihoz kapcsolódó könyvfordításai:







    * Cesare Ripa: Iconologia (a reneszánsz szimbólumszótár)* Gilles Kepel: Dzsihád* Umberto Eco:



    * A szépség története

    * A rútság története

    * A lista mámora

    * A legendás földek és helyek története











    Megjegyzés: a továbbiakban a műsorjegyzeteket az epizódban elhangzott nagy témák köré csoportosítva adom meg. Mivel Sajó Tamás blogja sok olyan témát feldolgozott, amelyről az epizódban is beszélgetünk, számos esetben a linkek a blog releváns posztjaira mutatnak. Ezeket a linkeket dőlt betűvel szedem a későbbiekben (minden más egyéb szájtokra mutat).







    Kínai költészet, kínai írás







    * A Wang-folyó versei kínai antológia * az antológia Antonióval közösen készített fordítása magyarul és spanyolul* a href="http://wangfolyo...

    • 2 ó 12 perc
    Zubreczki Dávid – Kedvenc helyek a szomszéd utcában

    Zubreczki Dávid – Kedvenc helyek a szomszéd utcában

    Hogyan lehetne olyanná tenni a fővárost, ahonnan nem menekülnek a „zöldbe” a gyermekes családok? És mi az az ördögi kör, amiből Budapest nehezen tud kitörni?







    Ebben az epizódban Zubreczki Dávid „városi mesemondóval” beszélgetek Budapestről. A szétterülő alvóvárosokról, autósokról és kerékpárosokról és még a Jóisten garázsáról is. Szó esik titkos repülőtérről és alagutakról, valamint egy elásott harangról is, de legfőképpen arról, mit jelent egy élhető nagyváros a 21. században. Mondjuk egy olyan országban, amely kívülről nézve ma már egyre inkább egyetlen nagy városi agglomerációnak látszik.















    Zubreczki Dávid újságíró, zenész 1999-ben végezett a gödöllői Szent István Egyetemen, a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetben, amelyet egy interjúban a „karok között lebegő kis csodaműhelynek” nevezett. Eredeti szakmájában igazából sosem dolgozott, ám több mint tíz éven át írta az Index egyik legolvasottabb blogját, az Urbanistát, amely egyszerre foglalkozott a város múltjával és jelenével.







    Bár blogjától 2019-ben megvált, Dávid azóta is „urbanista”: sétáin eredeti szemszögből ismerteti meg Budapesttel – sokszor azokat, akik ott laknak, csak korábban nem vették észre, milyen kincsek vannak az orruk előtt.







    Műsorjegyzetek







    Zubreczki Dávid







    * weblapja* a Wikipédián* említett könyve, a Templomséták Budapesten* a (már nem működő) Urbanista blog az Indexen* az Építészfórummal együttműködésben készülő podcastja, az Auditórium* még ma is meglévő zenekara, a Boogie Mamma







    Az epizódban említett templomok és a kapcsolódó történetek







    * Hermina kápolna * Pasaréti Páduai Szent Antal Plébániatemplom* a Regnum Marianum templom és felrobbantása* Szent Mihály kápolna (Margit-sziget) és a megtalált harang * a tabáni szerb székesegyház (rác templom) és eldózerolása* Városmajori Jézus Szíve Plébánia-templom







    Kiemelten említett egyéb helyszínek és történetek







    * a Felvonulási tér (ma: Ötvenhatosok tere)* Matthias Rust berepülése és leszállása a moszkvai Vörös téren* a Mol Campus (Mol-torony) felhőkarcolója a Válasz Online cikkében; korábban tervezett toronyházak (köztük a Fiumei úti, visszabontott torony) a Magyar Narancs cikkében* a frankfurti konyha a New York-i MOMA kiállításán* Mára...

    • 2 ó 15 perc
    Presser Gábor – Az első három hang a zongorán

    Presser Gábor – Az első három hang a zongorán

    Presser Gábor, hát ő a Presser Gábor. Reménytelen kísérlet lenne – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – két-három mondatban itt bemutatni őt. Mert hogy páratlanul gazdag és sokszínű életműről beszélhetünk, amely nem csak hogy újabb és újabb dalokkal, lemezekkel bővül, de most már egy memoárkötet is tartozik hozzá: Presser könyve. (A műsorjegyzetekben alább persze adok bőséggel linket azoknak, akik az évszámokra és a további adatokra kíváncsiak.)







    Ezért van az is, hogy – bár ebben az interjúban természetesen szó esik például az LGT-ről, nem is kevés – most inkább „csak” egy-egy fejezetre koncentrálunk: legfőképpen négy híres és nagyon izgalmas fesztiválra. Három igazira és egy képzelt – akkor úgy mondták – popfesztiválra.







    Ebben az epizódban tehát Presser Gáborral beszélgetek pár igen sűrű évről, a nagy amerikai kalandról, a régi és új dalokról, Barta Tamásról és Laux Józsefről és egy zenés darabról, amelyről majd fél évszázada igen heves viták dúlnak, miközben a hadakozók közül alig látta azt valaki.







    Műsorjegyzetek







    Presser Gábor







    * honlapja (rajta az áttekinthetetlenül gazdag életmű felsorolása rengeteg linkkel, rengeteg meghallgatható dallal és persze részletes életrajz is van rajta)* Facebook-oldala* Youtube-csatornája* szócikk róla a Wikipédián* önéletrajzi könyve, a Presser könyve







    A Locomotiv GT tagjai:







    * Presser Gábor (1971–2016)* Karácsony János (1974–2016)* Solti János (1977–2016)







    Korábbi tagok







    * Barta Tamás (1971–1974)* Hajdú Eszter filmje, a Siess haza, vár a mama Barta Tamás és édesanyja hangos levelezéséről* Frenreisz Károly (1971–1973)* Laux József (1971–1976)* Somló Tamás (1973–2016)







    Presser Gábor vagy az LGT említett albumai, dalai







    * Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (dalszöveg: Adamis Anna)* Déry Tibor azonos című kisregénye* a Ringasd el magad említett, 1973-as verziója* Menni kéne (a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról c. lemezről)* Varga Luca tanulmánya a musical vígszínházbeli előadásáról és a korabeli kultúrpolitikai háttérről,

    • 2 ó 41 perc
    Jordán Ferenc – A majmok bolygója és a beszorított Balaton

    Jordán Ferenc – A majmok bolygója és a beszorított Balaton

    Jordán Ferencet a magyar sajtóban sokszor emlegetik úgy, hogy a magyar tudós, aki „megjósolta a járványt”. Ám a biológus, rendszerökológus hangsúlyozza, ehhez nem kellett szuperképesség: amit ő, gyakorlatilag pár perccel a pandémia kitörése előtt mondott, arra tudósok már évtizedek óta figyelmeztetnek – legfeljebb nem hallgatunk rájuk.







    Úgyhogy ebben az epizódban sokat beszélünk arról, hogyan működik a természet evolúciós tartalékaként a vadon? És miért óriási probléma az, ha egy túl sikeressé vált faj – az ember – megsemmisíti ezt a boszorkánykonyhát?







    Lesz szó eltűnő vadonokról és kihaló fajokról, a csavarhúzóval hadonászó majmok bolygójáról, valamint a Balaton körbebetonozásáról is. Hiszen Jordán Ferenc 2020 végéig a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetet vezette, ám ekkor igazgatói posztjáról távozni kényszerült. Amely önmagában is tanulságos történet arról, merre halad a természetvédelem ügye ma Magyarországon.















    Az 1973-ban született Jordán Ferenc olyan biológusként jellemzi magát, akit vonzanak a több tudományterületet átfogó, azaz multidiszciplináris témák, és aki folyton új ötletek, gondolatok után kutat. Legfőképpen a különféle biológai hálózatok érdeklik, mint például a táplálékláncok, tájszerkezeti hálózatok vagy éppen az állatok közösségi hálói – olykor az embereké.







    Jordán Ferenc az MTA doktora, szakterülete az elméleti ökológia, tevékenységét a Magyar Tudományos Akadémia 2019-ben Akadémiai Díjjal ismerte el.















    Műsorjegyzetek







    Jordán Ferenc







    * weblapja* adatlapja az Országos Doktori Tanács oldalán* könyve, az Ördögi jóslatok* említett, társszerzőkkel írt cikke a Psychology Today-ben* a Branco Weiss ösztöndíj* vele készült, hivatkozott, korábbi interjúk a Válasz Online-on:* Amit játszunk, orosz rulett* „Álljunk bosszút a rohadékon!”* „Balkáni mutyimocsár”







    Intézmények







    * Balatoni Limnológiai Kutatóintézet* Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat (elnök: Maróth Miklós)* Ökológiai Kutatóközpont







    A műsorban említett további könyvek, filmek







    * David Attenborough: Egy élet a bolygónkon (2020)* Gerald Durrell: Az amatőr természetbúvár (1982)* Paul R. Ehrlich: The Population Bomb (1968)* Elizabeth Kolbert: A hatodik kihalás (2014)







    Az epizód végén elhangzó, szponzorált blokkban ajánlott könyvek







    * Jessikka Aro: a href="https://www.lira.hu/hu/konyv/ismeretterjeszto-1/tarsadalomtudomany/putyin-trolljai-igaz-tort...

    • 2 ó 13 perc

Vásárlói vélemények

4,9 / 5
875 értékelés

875 értékelés

Donovaly ,

A legjobb podcast

Minosegi tartalom, es olyan embereket es temakat bemutato riportok, amikrol egy atlag ember sosem hallana ha nem szakiranyu az erdeklodese. Kulfoldon elokent mindig kicsit unnep az uj reszek megjelenese. Koszonom

kovacsnora ,

A legalaposabb magyar podcast

De jobban tudnám szeretni, ha nem szinte csak férfiakkal készülnének az interjúk.

SevenDogs_Laci ,

Köszönet

Köszönöm és Köszönöm
Hatalmas és legjobb és hála Köszönöm

Legnépszerűbb podcastok a(z) Társadalom és kultúra kategóriában

Ezeket is kedvelheti