Az élet, meg minde‪n‬ Tóth Szabolcs Töhötöm

Barabási Albert-László a hálózatok titkait, törvényeit kutatja. Méghozzá úgy, hogy nem csak szűkebb szakmája, hanem a nagyközönség is kíváncsi mondandójára: több, nemzetközi sikert arató, népszerű tudományos könyv, bestseller szerzője is.







Ebben az epizódban tehát Barabási Albert-Lászlóval beszélgetek arról, hogy – akár a városban a föld alatt futó vezetékek – a világban rejtett hálózatok vesznek körül minket. Legyen szó társadalmi, politikai hálókról, az általunk elfogyasztott ételek fizikai összetevőinek hálózatáról vagy éppen a saját sejtjeinkben lévő hálózatról.







Mindezek kapcsán szóba kerül a Barabási Lab Ludwig múzeumban nyílt kiállítása (amely a járványügyi korlátozások miatt most ideiglenesen zárva tart, de remélhetően hamarosan ismét látogatható lesz), a járványok terjedésének, avagy az emberek mozgásának megjósolhatósága, Donald Trump elnöksége, a Pizzagate, de témául szolgálnak majd a siker egyetemes törvényei, az interneten terjedő álhírek és a közösségi médiatérben kialakuló visszhangkamrák is.És egy olyan projekt, amely az ételeinkben lévő molekulák feltérképezésével, a hálózatkutatás eszközeivel azt vizsgálja, mi lehet ezek legegészségesebb kombinációja, vagyis hogy miképpen újíthatnánk meg étrendünket a tudomány segítségével.















Az 1967-ben Erdélyben született Barabási Albert-László egyetemi tanulmányait Bukarestben kezdte, majd szülőföldjét az ottani magyarságot ért üldöztetés miatt elhagyva az ELTE Természettudományi Karán diplomázott fizika szakon. Doktori fokozatát már a Bostoni Egyetemen szerezte meg. Munkássága nagyban segített megérteni a különféle komplex hálózatok mögött húzódó rejtett törvényszerűségeket, legyen szó a természet alkotta hálózatokról vagy az emberi társadalom bonyolult rendszereiről, avagy mesterséges hálózatokról.







Barabási Albert-László többnyire Bostonban él, hiszen a városban működő Northeastern University professzora és a Harvard egyetem orvostudományi karának (Harvard Medical School) munkatársa. Ám sok időt tölt Budapesten is, ahol szintén tudományos projekteken dolgozik. Itt rögzítettem vele ezt az epizódot én is, és ha a hangom esetleg néha olyan, mintha egy vödörből szólna, az azért van, mert a beszélgetés járvány idején készült, így megegyezésünk szerint – a megfelelő védőtávolságot betartva – az interjú során maszkot viseltem.







Műsorjegyzetek







Barabási Albert-László







* a Wikipédián;* laboratóriuma a Barabási Lab;* a laboratórium anyaintézete, a Northeastern University-n működő Network Science Institute;







A Barabási Lab: Rejtett mintázatok – A hálózati gondolkodás nyelve című kiállítás a Ludwig Múzeumban.







Az epizódban említett könyvei







(az angol nyelvű eredeti megjelenésének évével)







* Behálózva - A hálózatok új tudománya (2002)* Villanások - A jövő kiszámítható (2010)* A hálózatok tudománya (2016) * A képlet - A siker egyetemes törvényei (2018)* A tudomány tudománya (Társszerző: Dashun Wang, 2021)

Egy ember, aki néha kirándul a rivalda túloldalára, de igazából – a világsiker ellenére is – turistának tartja ott magát.







Morcsányi Gézát a szélesebb közönség akkor ismerte meg, amikor Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, nagy sikerű filmjében debütált – rögtön főszerepben. Pedig neve egy másik területen, a könyvkiadásban már évek óta fogalom volt: 1995-től, húsz éven át igazgatta és építette a Magvető Kiadót, Magyarország rangos szépirodalmi kiadóját.







Bár következetesen hárítja, hogy színésznek tekintsék, az idén volt annak az orosz filmnek a premierje, amelyben szintén főszerepben látható. Persze a film, jobban mondva a színház igencsak közel áll Morcsányi Gézához, hiszen évtizedek óta ebben a világban is dolgozik, főként dramaturgként, ahogy ő mondja: takarásban. (És emellett műfordításaival is megörvendezteti közönségét.)







Ebben az Epizódban tehát Morcsányi Gézával beszélgetek (a vírusveszély miatt most online készült az interjú). Szó lesz a dagesztáni forgatásról, egy első generációs értelmiségi moszkvai és budapesti kalandjairól, könyvkiadásról és politikáról, a Színház- és Filmművészeti Egyetem bátor fiataljairól, a felsejlő transzcendensről, és persze az életről, meg mindenről.







Linkek a műsorban elhangzó témákhoz







Morcsányi Géza







* a Wikipedián;* korábbi munkahelye, a Magvető Kiadó







Filmek Morcsányi Géza főszereplésével







* Palmyra (2020)* Testről és lélekről (2017)







Említett írók (és említett műveik)







* Ljudmila Ulickaja * A lélek testéről (2020)* Kukockij esetei (2008)* Szonyecska (2006)* Médea és gyermekei (2003) * Albert Camus * Caligula * Csurka István* Esterházy Péter * Egy nő* Harmonia caelestis * Forgách András* Nyikolaj Gogol * Egy őrült naplója * Kertész Imre * Sorstalanság* Kaddis a meg nem született gyermekért * Gabriel García Márquez * A szerelemről és más démonokról * Molière * Úrhatnám polgár (a műsorban elhangzó idézet ebből a műből van: „Teringettét! Negyven esztendeje beszélek prózában, de azt se tudtam, mi az!”) * Nádas Péter * a href="https://konyvtar....

Ebben az epizódban Képes Gábor informatikatörténésszel, költővel, muzeológussal beszélgetek a kapudrogról, ami katalizálta a számítástechnika forradalmát, játékról és játékos elmékről, sajátos szubkultúrákról, robotokról és űrodüsszeiáról, és arról, mi történik a mélyben ha megérkezik a barlangkutató.







Mert hogy a komputer és a videojáték ma már kultúránknak meghatározó része – különösen egy olyan világjárvány idején, ahol sokak számára egyre inkább a képernyő és a billentyűzet jelenti a kapcsolatot a külvilággal.







De lesz még szó versenyről, szolidaritásról, zombifilmekről, utópiákról és disztópiákról, a járványidők magányáról és persze versekről is.







Az 1980-ban született Képes Gábor személyében nem is találhattam volna jobb beszélgetőtársat ezekhez a témákhoz. Hiszen muzeológusként informatikatörténet a szakterülete, éveken át a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum számítástechnikai gyűjteményének kurátora volt.







Nem mellesleg szerelmese a 70-es, 80-as évek számítástechnikai relikviáinak. Ahogy az ebben az időben készült olasz horrofilmeknek is. No és mindemellett költő és ír science fictiont is.







Linkek a műsorban elhangzó témákhoz







(Az epizód időrendiségét követve)







* Képes Gábor a Wikipédián (a szócikkben részletes életrajz és linkek)







Olasz horror







Filmrendezők, zeneszerzők és említett műveik







* Ruggero Deodato



* Cannibal Holocaust



* Riz Ortolani (zeneszerző)* Profondo Rosso (bolt)* Dario Argento* Luigi Cozzi* Umberto Lenzi* giallo (műfaj)* canzone (műfaj)* Lucio Fulci







Említett filmek, filmesek még







* Lugosi Béla* George A. Romero



* Élőhalottak éjszakája

* Holtak hajnala



* Quentin Tarantino* Ed Wood







A számítógép-forradalom és magyar vonatkozásai







Említett intézmények, kiállítások







* A 2010-es Űrhódító című kiállítás* A szegedi Informatika történeti kiállítás



* Pixelhősök (Beregi Tamás művészettörténész könyve)



* Neumann János Számítógép-tudományi Társaság



* versenyei

* A magyar Informatikatörténeti Adattár



* a href="https://itf.njszt.

„Nem tudtam megülni a seggemen soha” – mondja Lányi András író, ökopolitikus, filozófus. És tényleg: az interjú során gazdag pályaív tárul elénk – a filmrendezői indulástól a politikában való megmerítkezésen és írói munkásságán át az egyetemi katedráig.







Életében, saját bevallása szerint, több volt a kudarc, mint a siker („jégtábláról jégtáblára” ugrált), ezen mégsem bánkódik: legalább nem unatkozott soha. Igaz, sok mindent aggódva szemlél. Ezek közé tartozik manapság a feudalizmus „restaurációja” Magyarországon.















Az 1948-ban született Lányi András eredetileg filmrendezőként szerzett diplomát, és negyven éves koráig főként játékfilmeket készített. Aztán úgy érezte: jobban érdekli az írás, a közélet, a környezetvédelem, a politika. A nyolcvanas években szamizdat folyóiratok szerzője volt, a Demokratikus Ellenzék soraiban tevékenykedett, majd a dunai vízlépcsők ellen fellépő mozgalom közismert alakja lett. A különféle dunai gátépítési tervek, ötletek elleni tiltakozóakcióknak egyébként ma is tevékeny résztvevője.







2000-ben barátaival megalakította a Védegylet nevű civil mozgalmat, majd ebből 2005-ben kiválva az Élőlánc Magyarországért ökopártot, amelyben 2010-ig tevékenykedett.







Lányi András írt regényt, történelmi esszéket, ökofilozófiai értekezéseket. 1994-től tanít egyetemeken, 2011-től nyugdíjba vonulásáig az ELTE Humánökológiai mesterszakának igazgatója volt, ma ugyanitt egyetemi docensként oktat.







Ez az epizód is érdekelhet még:







* #007 Szávoszt-Vass Dániel – A dunai szigetek, az apadó folyó és egy talpalatnyi mennyország







Linkek a műsorban elhangzó témákhoz







Lányi András







* szócikk a Wikipedián;* életrajza az ELTE honlapján;* az epizódban említett könyvei: * Porcelán az elefántboltban* Bevezetés az ökofilozófiába - Kezdő halódóknak * Az epizódban említett cikke: * Történelmünk legveszedelmesebb pillanatait éljük (Válasz Online) * filmjei;* nevéhez kötődő intézmények: * Karátson Gábor Kör* Humánökológiai mesterszak az ELTÉ-n * nevéhez köthető szervezetek, intézmények: * Védegylet* Élőlánc Magyarországért* Fidesz Akadémia







Az epizódban hivatkozott egyéb cikkek







* The Big Data revolution can revive the planned economy (Financial Times)* The Relief Package Ushers In Trump's Planned Economy (Wired)







Említett közelmúltbeli események







* A Római-parti mobilgát elleni tiltakozás* Megszületett a döntés a Hajógyári-szigetről







Írók, költők,

Felkai Piroska Portugáliában találta meg az igazit. Úgy érezte, Lisszabonban jó kikötőbe ért. Aztán amikor második gyermekével volt várandós, kiderült: férjének legfeljebb hónapjai vannak hátra.







Mihez kezd egyedül, két gyerekkel Portugáliában egy magyar nő? Hogyan épít valakit a fájdalom, és miként segít a gyász az önismeretben?







Erről is beszélgetünk, de ebben az epizódban nem csak ez lesz a téma, hanem a portugál mentalitás, történelem és irodalom is. Mert hogy Piroska – aki ma is Lisszabonban él – műfordító: magyar szépirodalmat ültet át portugálra.Szó esik tehát még egy évtizedeken át tartó nyugat-európai diktatúráról, Salazar hosszú árnyékáról, egy Nobel-díjas íróról, aki selyemingben járó kommunista volt és arról, hogyan fest Európa peremvidéke a kontinens nyugati oldalán.















Felkai Piroska (1972) az ELTÉ-n végzett portugál és magyar szakon, doktori fokozatát összehasonlító irodalomtudományból 2004-ben szerezte meg. 2000-től él Portugáliában, ahol dolgozott magyar nyelvű lektorként a lisszaboni egyetemen, és tanított ugyanitt magyar nyelvet is.







Linkek a műsorban elhangzó témákhoz







Felkai Piroska







* Kalandozások Portugáliában című oldala a Facebookon* ugyanezen a címen futó internetes oldala







Műfordításai







* Örkény István * Contos de Um Minuto. Vol. I. (2004) – Egyperces novellák * Csáth Géza * Matricídio e outras histórias (2003) – novellák * Márai Sándor* A Ilha (2012) – A sziget* A Irmã (2013) – A nővér* A Gaivota (2016) – Sirály* Szerb Antal * Viajante à luz da lua (2017) – Utas és holdvilág * Szabó Magda * Rua Katalin (2019) – Katalin utca* A Balada da Iza (2020) – Pilátus







Az epizódban említett portugál írók, művészek







* António Lobo Antunes* Fernando Pessoa* Amália Rodrigues* José Saramago







Könyv, film, újság







* Örkény István: Egyperces novellák; ezen belül az adásban említettek: * Budapest* Az ember melegségre vágyik * Hankiss Elemér : Ikarosz bukása* Ruth (portugál film Eusébióról)* Diário de Notícias (portugál napilap)







Gyászmunka







Az epizódban sokszor elhangzik a „gyászmunka” kifejezés. Az alábbiakban két összefoglaló cikk arról, mi is ez pontosan, és melyek a fázisai:







* a href="https://www.hazipatika.com/psziche/harmoniaban/cikkek/bennunk_elo_halott...

Uj Péter neve az elmúlt két évtizedben összeforrt az Index történetével. Még akkor is, ha ennek a több mint húsz évnek csaknem felében már nem dolgozott a hírportálnál. Az Indexet ugyanis a mai napig magáénak érzi.







Az 1969-ben született Uj Péter az Index egyik alapítója, majd hosszú éveken át főszerkesztője volt. Az Indextől 2011-ben, saját elhatározásából távozott, 2013-ban pedig megalapította a 444 hírszájtot, amelynek azóta is főszerkesztője.







Ebben az epizódban tehát Uj Péterrel beszélgetek, de nem csak az utóbbi hetek drámai fejleményeiről, nem csak az Indexről, nem csak a 444-ről. Mert hogy – mint minden epizódban – most is igyekszünk messzebbről tekinteni a világra.







Hiszen az Index-sztori (például) a kudarcos magyar kapitalizmus története is.







Ez a saga (vagy családregény és szappanopera) a dübörgő kilencvenes évek végén indult. Épp úgy, vagy talán túlságosan is úgy, ahogy egy mesebeli amerikai startup: magánbefektetőkkel, kockázati tőkével, szabadjára engedett képzelettel és szerkesztőséggel.







Nagy reményekkel. 







Aztán évek alatt valahogy mégis eljutott oda, ahol már semmi sem ugyanaz, mint rég: megérkezett az oligarchák és az őket is maga alá gyűrő központi akarat korába. Ahol nem lehet megvédeni azt, ami a tiéd, ha szemet vetettek rá.







Persze Uj Pétert lehetne kérdezni még sok minden másról – gasztronómiáról, borászatról, horgászatról és mondjuk a töltőtollak világáról – ám attól tartok, hogy ezekről a témákról ebben az interjúban most nem lesz szó. 







Hiszen elsősorban a magyar sajtóról, az Index történetéről, a magyar társadalomról, függetlenségről és kiszolgáltatottságról, álmokról és árulásokról beszélgetünk. 







Megjegyzés. Az élet, meg minden podcast nem hírműsor, egy-egy felvétel (már csak a beszélgetések hosszából adódó időigényes utómunkálatok miatt is) nem tud a legfrissebb eseményekre reagálni. Ez nem is célja. Az Uj Péterrel készült beszélgetést augusztus első felében rögzítettük.







Linkek a műsorban elhangzó témákhoz







Uj Péter említett írásai







* Önbizalompunpa;* Már megint meghalt Najmányi László, mutatjuk!* Magyarország többet érdemel (cikk a Népszabadságban – az epizódban arról beszélek, hogy a cikk elérhetetlen, és ez nem félreértés: az interjúra való felkészülés idején valóban éppen elérhetetlen volt a Népszabadság online archívuma, mint ahogy erről ez a cikk is tanúskodik);* A Szerda című rovat a Népszabadság Online-on;* (A rovat prémiumtartalomként indul újra a 444-en.);







Az epizódban említett további könyvek, cikkek







* Esterházy Péter: Kis magyar pornográfia;* Gerényi Gábor Index-története blogján, illetve annak első része (a blogon a további, azt hiszem 20 rész is megtalálható);* Szily László a „Gerényi-tervről”;* Alvin Toffler: * a href="https://www.amazon.