Energetikáról Egymásközt‪!‬ #MEEnet

A következő MEE podcast adásában egy különleges mélymerülésre invitáljuk hallgatóinkat a magyarországi megújuló energia szektor legújabb fejleményeibe.

Körbejárjuk, hogy a kormányzati döntések, mint a rendkívüli szabályozási változások és a preferencialista bevezetése, miként formálják át a naperőművek és szélerőművek jövőjét, beleértve a szabályozási környezet, a hálózati integráció, és a finanszírozási feltételek új dimenzióit.

Csatlakozzanak hozzánk, ha érdekli Önöket a zöld átállás aktualitásai mellett a szélesebb kép is, beleértve a technológiai, gazdasági és társadalmi vetületeket a következő MEE podcast adásban!

Munkácsy Béla az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense. Generalista kutatóként szakterülete a környezetgazdálkodás, ezen belül elsősorban a fenntartható energiarendszerek létrehozása és működtetése.

Zay Balázs A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen okleveles jogászként, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen környezetmérnökként végezett. Célja, hogy korábbi tapasztalatait a Klímapolitikai Intézetnél kamatoztatva hívja fel a figyelmet a klímaváltozás veszélyeire, és közreműködjön a megoldások keresésében.

A következő adás újfent rendhagyó, hiszen 3 vendéget hívtunk meg, de hibrid felállásban: egyikük az időeltolódás és a távolság ellenére is csatlakozik hozzánk virtuálisan. Ennek az oka pedig nem más, hogy egy olyan komplex témába tervezünk betekintést nyújtani, amire sem tér sem idő messze nem lehet elég… A mesterséges intelligencia világának legégetőbb kérdéseit tárgyaljuk meg.

Ebben az epizódban Mérő László, a matematikai pszichológia és a döntéselmélet szakértője, Antal Péter, az MI alkalmazások és etika specialistája, valamint Szepesvári Csaba, a gépi tanulás és a megerősítéses tanulás elismert tudósa osztja meg velünk tudását és perspektíváit. Tárgyaljuk a mesterséges intelligencia jelenlegi állását, jövőbeli lehetőségeit és kihívásait, beleértve az etikai kérdéseket, az MI fejlődésének hatását a társadalomra, és a technológia jövőbeni irányait. Köznapi értelemben a mesterséges intelligencia körüli felhajtást tervezzük valamelyest visszazárni a palackba, ha lehetséges, és megérteni, honnan jutottunk el idáig, mi várhat ránk, és az elektrotechnika, energetika tárgykörében milyen szerepet játszik az MI.

Antal Péter 1995-ben kapott M.Sc. “mérnök informatikus” diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1998-2002 között a Leuveni Katolikus Egyetem Villamosmérnöki kar vendégkutató, majd Ph.D hallgató, ahol a bioinformatika csoportjában szerez doktori fokozatot. 2002-2007 között tanársegéd, majd adjunktus a BME Méréstechnika és Információs Rendszerek tanszékén. 2008-2011 között MTA OTKA posztdoktori kutató. 2008-tól vezetője a Computational Biomedicine (ComBine) munkacsoportnak, 2011-től docens, és 2019-től vezetője a tanszéki mesterséges intelligencia csoportnak. Kutatási területei: mesterséges
intelligencia, gépi tanulás, oksági kutatás, orvosi döntéstámogatás, bioinformatika, kemoinformatika.

Mérő László matematikus, 1974-84 között mesterséges intelligencia-kutató az MTA SZTAKI-ban. Az ELTE Pszichológiai Intézetének professzor emeritusa, 2007-2022 között a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora. Fő kutatási területei a gondolkodás- és a gazdaságpszichológia. A Darwin’s Marketing Evolution cég társalapítójaként 20 éve dolgozik a memetikai marketingkutatás területén. Játékfejlesztéssel is foglalkozik több mint 50 éve, játékait több amerikai és japán díjat is nyertek. A szélesebb intellektuális közönség számára írt könyvei eddig 11 nyelven jelentek meg.

Szepesvári Csaba a Kanadai CIFAR mesterséges intelligencia cím birtokosa, a Google DeepMind elméleti kutatócsoportjának vezetője és a Számítástudományok professzora az Albertai Egyetemen. PhD fokozatát 1999-ben szerezte a Szegedi József Attila Tudományegyetemen. Számos vezető folyóiratban és konferencián publikál rendszeresen, és három könyv (társ)szerzője. Jelenleg a Machine Learning Research folyóirat szerkesztője és a Mathematics of Operations Research folyóirat társ-szerkesztője, emellett rendszeresen vállal szerepet különböző mesterséges intelligencia és gépi tanulás konferenciák programbizottságaiban. Fő érdeklődési területe a gépi tanuláson alapuló megközelítések fejlesztése a mesterséges intelligenciában (AI). Társ feltalálója az UCT-nak, egy Monte-Carlo fa keresési algoritmusnak, amelynek egy változatát az AlphaGo programban használták, ami egy mérföldkőnek számító játékban legyőzte a Go játék professzionális csúcsát képviselő Lee Sedolt 2016-ban, tíz évvel az UCT feltalálása után.

Rendhagyó felállásban rendhagyó témával jelentkezünk. Egy szakértő és egy „civil” vendéggel vesézünk ki egy olyan témát, amit vagy nem tudott, vagy nem mert a szakma világosan, kizárólag szakmai tények mentén feldolgozni. A szaldó elszámolásról fogunk beszélgetni és ami körülötte van…
A szaldó elszámolás összetett témája gyakran okoz zavart a fogyasztók és a napelemes rendszerek tulajdonosai között. A mai beszélgetés – reméljük - tisztába teszi a félreértéseket és megvilágítja a legfontosabb kérdéseket: Mi a szaldó elszámolás valójában? Hogyan befolyásolja ez a napelemes rendszerek működését és gazdaságosságát? Milyen változásokon ment keresztül az elmúlt években Magyarországon? Szakértő vendégeinkkel megvizsgáljuk a szaldó elszámolás aktuális helyzetét és jövőbeli kilátásait. Feltárjuk a rejtett buktatókat, a lehetőségeket, és tanácsokat adunk arra, hogyan navigálhatnak a tulajdonosok ebben a bonyolult rendszerben.


Litkai Gergely, jogász, a Dumaszínház produkciós vezetője, fenntarthatósági menedzser. Gimnáziumi tanulmányait a budapesti Eötvös József Gimnáziumban végezte, ezután az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán szerzett jogászdiplomát. Egyetemi tanulmányaival párhuzamosan az HBO Mennyi?! Harminc! című műsorában szerepelt. 1998-ban megnyerte a Magyar Rádió humorfesztiválját szerzői kategóriában. Korábban ügyvédként dolgozott; aktívan részt vesz a fenntarthatósági kérdésekben és a környezettudatosság terjesztésében. Számos projektben és kezdeményezésben vett részt, amelyek célja a zöld életmód népszerűsítése és a környezettudatos gondolkodás ösztönzése.

Sőrés Péter Márk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) szerzett villamosmérnök MSc oklevelet 2013-ban. Az oklevél megszerzése óta az egyetemen dolgozik, jelenleg tanársegédként a BME Villamos Energetika Tanszékén. Emellett az energiaiparban összetett, több üzletágat érintő üzleti elemzések elvégzésével foglalkozik új megoldások gyakorlati projektté történő lefordítását végezve csapatával. Számos projektben vezetőként, vezető szakértőként, illetve kezdeményezőként vett részt az energetikai jövőkép kialakítása, valamint üzleti projektek, energiahatékonysági termékfejlesztések területén. Kutatási szakterülete: energiapiacok felépítése, valamint a piacüzemeltető algoritmusok és a hálózati kapacitások aukciója. Kollégáival közösen több mint 50 tudományos közleményt jegyez, melyekre a független hivatkozások száma meghaladja a százat. Részt vett több, sikeresen teljesített, nemzetközi K+F+I projektekben, mint a szakmai munka koordinátora és üzleti megoldás fejlesztő.

Nemzetközi szakmai szervezeteknek, például a Conseil International des Grands Réseaux Electriques (Cigré), az Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE), a Centre International de Recherche sur l'Environnement et le Développement (CIRED), és más hasonló intézményeknek kiemelt szerepük van a villamos energetika területén. Ezeknek a szervezeteknek számos fontos jelentősége van: Szabványok kialakítása és harmonizálása; Tudományos és műszaki kutatás előmozdítása; Információ- és adatmegosztás; Politikai és jogi ajánlások; Globális együttműködés előmozdítása; Kapcsolatok kialakítása és hálózatépítés.
De a rengeteg konferencia, workshop, kongresszus, stb. rengetegében hogyan lehet eldönteni, melyik igazán színvonalas, és nekünk szóló? Erre keressük a választ tapasztalt vendégeinkkel!

Erdei Márk 2003-ban szerzett oklevelet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. 2006-ig folytatta PhD tanulmányait, ahol abszolutóriumot is szerzett. 2011-ig különböző informatika cégeknél dolgozott, majd saját startup vállalkozásba kezdett. 2014-ben alapította meg társával az iContest informatikai kft-t, ahol azóta is dolgozik. Többek között a pénzügyi szektornak, az energetikai iparágnak szállítanak komplex megoldásokat.

Dr. NÉMETH Bálint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) szerzett oklevelet és PhD fokozatot. 2015-től a BME-n egyetemi docens, 2007-től a Nagyfeszültségű Laboratórium vezetője. 2009 és 2019 között az MVM OVIT Zrt. fejlesztési tanácsadójaként dolgozott. Kutatási és fejlesztési projektmenedzserként több különböző területen tapasztalattal rendelkezik, mint villámvédelem, dielektromos szigetelés, transzformátor diagnosztika, Elektromágneses összeférhetőség, ipari elektrosztatika, a túlfeszültség és a környezetvédelem. Számos nemzetközi bizottság tagja, mint a CIGRÉ A2, B2, B2.64, B2.87 WG, IEEE ESMO, IEEE 1067, ASTM, IEC TC 78, IEC 60895, valamint projektvezetője különböző európai H2020 projekteknek, mint például az INTERFACE, FLEXITRANSTORE, FARCROSS, ONENET.

Sütő Bence 1995-ben született Budapesten. Diplomáját 2019-ben a BME villamosmérnöki mesterképzésén szerezte, villamosenergia-rendszerek specializáción.
Az MSc alatt csatlakozott be a Villamos Energetika Tanszék oktatási és kutatási tevékenységébe, ahol azóta több tanszéki projektben is részt vett/vesz előbb PhD hallgatóként, majd 2023-tól egyetemi tanársegédként. A Smart Power Laboratórium kutatócsoport tagja.

A magyar energetikai szektorban a szakember utánpótlásának kihívásairól beszélgetni kiemelten aktuális, mivel a terület gyors technológiai fejlődésen megy keresztül, ami új szaktudást igényel, mint például a megújuló energiaforrások vagy az intelligens hálózatok ismerete. Ezzel párhuzamosan, a demográfiai változások miatt az idősebb szakemberek nyugdíjazása szükségessé teszi az új generációs szakemberek bevonását. Ezen felül, az EU és a globális energiapolitikai változások, valamint a klímaváltozás elleni küzdelem új kihívások elé állítja a szektort. Mindezek mellett az oktatási rendszereknek is lépést kell tartaniuk az iparági igényekkel, hogy a diákokat hatékonyan felkészítsék a jövő kihívásaira.

Tagyi Gábor, villamosmérnök, mérnök tanár, 1999-ben végzett a Kandó Kálmán műszaki főiskolán. 2002-től közgazdász szakmérnök több szakirányú képesítéssel: villámvédelmi felülvizsgáló, erősáramú berendezés felülvizsgáló, szakvizsgázott pedagógus, közoktatás vezető. 2008-től közgazdász tanár végzettséget szerez a Budapesti Corvinus Egyetemen. A MEE szakoktatója, az NSZFI, NMH és NSZFH szakértője, 2014 szeptembertől szakmai igazgatóhelyettes, műszaki tanár Budapesti Műszaki SZC Verebély László Technikumban.

Markovics Zsolt, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Oktatási bizottságának elnöke, az e.on vállalatcsoport szakképzési szakreferense, felnőttképzési szakértő. Pályafutását villamos hálózattervezéssel kezdte, majd az ezredforduló környékén gyengeáramú rendszerek tervezésével foglalkozott. Műszaki vezető, majd ügyvezető szerepben segítette a magyarországi nagy sávszélességű internet elterjedését. Öt éven keresztül tanított szakképzésben és vezette az intézmény erősáramú munkaközösségét. Tíz éven keresztül vett rész villanyszerelők felnőttképzésében. A megszerzett tapasztalatok birtokában az e.on vállalatcsoport műszaki utánpótlás programjaiban vállal szakértőszerepet, villanyszerelő, erősáramú elektrotechnikus, központifűtés- és gázhálózatrendszer-szerelő, továbbá villamosmérnök és gépészmérnök duális képzésekben. Tagja az Elektronika és Elektrotechnika Készségtanácsnak állandó meghívottja az Épületgépészet Készségtanácsnak. Tagja továbbá a Gazdaságfejlesztési Minisztérium Villamosmű Műszaki-biztonsági és FAM Tevékenység Szakági Műszaki Szakbizottságának. Hobbija, hogy hétfő esténként a Debreceni Egyetem villamosmérnök tanszékén tanszéki mérnökként oktat.

Prof. Dr. habil. Kovács Levente, született 1977.-ben Resicabányán, villamosmérnök, egyetemi tanár és az Óbudai Egyetem jelenlegi rektora. Diplomáját 2000-ben szerezte meg a Temesvári "Politehnica" Műszaki Egyetemen, Automatizálás és Számítógépek Karán, Automatizálás és Ipari Informatika szakon. 2000 és 2006 között a Temesvári Műszaki Egyetemen tanársegéd, majd 2006–2007 között vendégelőadó volt. 2008-ban PhD fokozatot szerzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. 2013-ban habilitált az Óbudai Egyetemen, ahol 2016 óta egyetemi tanár, és 2019-től a rektora. Kutatási területe az élettani szabályozások, a modern robusztus irányításelmélet és az orvosbiológiai kutatások terén mozog.

„A gázellátás kiesésének veszélye jelentősen csökkent, de az árak alakulása továbbra is nagyon bizonytalan. A magas gáztárolási szintek és az ellátás diverzifikáltsága csökkentette a nyomást és a hiány újbóli kialakulásának kockázatát az európai gázpiacokon. A piaci várakozások 2023/24 tél végéig azt jelzik, hogy a nagykereskedelmi gázárak valamivel 50€/MWh felett stabilizálódnak, ami a 2022-es csúcs körülbelül egyhatoda, bár még mindig több mint kétszerese a válság előtti szintnek.

A megnövekedett kereslet azonban újraindíthatja az árnyomást. Ezt fokozhatja pl. egy hideg tél vagy a forró nyár, ami növelheti a fűtési vagy hűtési igényt; az alacsonyabb árak csökkentik a gázmegtakarítási ösztönzőket, és az energiatermelésben a gázról szénre való átállás visszafordítása, amely néhány országban tavaly történt, megnövelte az LNG iránti keresletet; valamint a gáztüzelésű villamosenergia-termelés növelésének szükségessége a nukleáris kapacitás és a vízenergia-termelés alacsony rendelkezésre állása miatt. Ugyanakkor a kedvezőtlen időjárási viszonyok és a megújuló energiatermelő kapacitások növekedése lefelé irányuló nyomást gyakorolhatnak a gázárakra, a határidős szerződések által jelenleg javasolt szint alá.”

Szabó Gergely 2014 decembere óta irányítja a MET Magyarországot, 2019 óta pedig a MET Central Europe régiós szervezetét. Szabó Gergely a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett közgazdászként, vállalati pénzügyek szakon. 2007-ben csatlakozott üzletfejlesztési szakértőként a MOL-csoport gázdivíziójához. 2010 és 2011 között a MET beszerzés és strukturált kereskedelem igazgatói posztját töltötte be. 2011-től négy évig a MET Csoport svájci kereskedelmi központjában, a MET International vezérigazgatójaként dolgozott. A MET Magyarország vezérigazgatói pozíciója mellett Szabó Gergely a Magyar Telekom és a MET Holding vegyesvállalatának, az E2 Hungary-nek igazgatósági elnöke. A MET Magyarország és az E2 Hungary a magyar piacon képviselik a MET Central Europe szervezetét, amely régiós csoport emellett még a horvát, szlovák, szerb és ukrán piacokon aktív az energiakereskedelem és az energiahatékonysági szolgáltatások területén a kis- és középvállalkozások, a nagy ipari fogyasztók, valamint az állami tulajdonú intézmények szegmenseiben.