Gépház Gépház

IOs és Android rendszeren is megnéztük az appot, annak felületét, a beállítások egy részét és a tartalomfogyasztást.



Legutóbbi adásunk legnagyobb részét a Netflix mobilapplikációira szántuk. A műsorban iOS-t, illetve Androidot futtató mobilok kerültek a rivaldafénybe, amelyeken kipróbáltuk a streamingszolgáltató alkalmazását. Megmutattuk az app felületének kinézetét, a kezelési sajátosságokat, a kategóriák szerinti és a kulcsszavas keresést. Emellett természetesen lejátszottunk tartalmakat is mindkét platformon, foglalkoztunk azzal, miként lehetséges filmeket letölteni a mobilra, sőt valamelyest átnéztük a Netflix beállításait is. Emellett ezúttal is megkíséreltünk feliratos filmeket nézni.

A Netflix streamingje ugyanazon alapokon nyugszik, mint a nálunk korábban tesztelt filmes szolgáltatók, azaz előfizetés ellenében hozzáférhetünk a platform kínálatához, amely egyébként folyamatosan változik.



Adásunk első perceit most is hallgatói levelekre szántuk. Kiemelten foglalkoztunk azon fejleménnyel, miszerint a Sonos cég új mobilapplikációja úgy debütált, hogy azt nem lehetséges képernyőolvasó szoftverekkel használni, így közvetve a Sonos által gyártott hangeszközökhöz sem férünk hozzá látás nélkül. Ezen téma kapcsán beszélgettünk arról is, hogy egyénileg milyen tapasztalatokat szereztünk az elmúlt években olyan esetekben, amikor felkerestük egy adott weboldal vagy alkalmazás ügyfélszolgálatát vagy fejlesztői csapatát, jelezve az akadálymentességi hiányosságokat.

Ezek után pedig átnyergeltünk a Netflixre, amely egy igen népszerű és sokak által használt filmes streaming platform, filmekkel, sorozatokkal és rengeteg saját gyártású tartalommal. A Netflix alapvetően úgy működik, mint társai: havi előfizetésért cserébe hozzáférést kínál tartalmaihoz felhasználói számára. Adásunkban számítógépen regisztráltunk a platformra, majd megnéztük az előfizetés mikéntjét, illetve összehasonlítottuk az egyes előfizetési lehetőségeket. Ezt követően elsőként PC-n néztük át a Netflix felületét, a webalkalmazásban kerestünk tartalmakat, játszottunk le filmeket, felhívtuk a figyelmet a keresés buktatóira. Megnéztük továbbá, milyen módon tudunk lejátszás közben az adott tartalomban léptetni, hangerőt állítani, valamint arra is kitértünk, hogyan váltunk hangsávot és feliratot. Végül megpróbáltuk kideríteni, mit kezd a képernyőolvasó a feliratozott filmekkel.

Egyikőjük segítségével egyszerűen tudunk fájlokat mozgatni különböző eszközök között, legyen az PC, Apple eszköz vagy Android, a másik delikvens pedig azt ígéri, valós időben készít írott anyagot beszédünkből, magyarul, akár központozással is.



Műsorunk első felében egy nagyot beszélgettünk. Diskurzusunk érintette a 14 éve megjelent első Samsung Galaxy telefont, a tervezett elévülés jelenségét, de még a Sokol rádiót is. Miután kibeszélgettük magunkat, elővettük fő attrakcióinkat, melyeket ezúttal egy régi, kedves hallgatónk, Laci ajánlására próbáltunk ki.

Első alanyunk egy meglehetősen egyszerű, böngészőből használható webalkalmazás volt, amely képes fájlokat mozgatni azon eszközeink között, amelyek jelenleg egy hálózaton tartózkodnak. A gyakorlatban tehát PC, Android, de IPhone vagy Ipad készülékek között is létrejöhet fájlátvitel, ha ugyanazon wifi hálózatot használva felkeressük a szolgáltatás webhelyét. Ezt követően a tetszőleges készülékről megkereshetjük a küldeni kívánt fájlokat, a másik eszközön pedig nyomban megjelenik egy letöltés lehetőség. A dolog érdekessége, hogy információink szerint a fájlátvitel közvetlenül történik, az adott állományok nem töltődnek fel egy távoli szerverre, ehelyett a Web RTC protokollt használva a forrás és céleszköz összekapcsolódik.

Második tesztalanyunk egy olyan webapp volt, amely diktálási funkciót kínál, a mondott szöveget valós időben alakítja írásos anyaggá, akár számítógépen is. A leírás szerint a központozás sem okoz számára gondot, így többek közt felismeri a magyar nyelven mondott írásjeleket is, és az elmondottak szerint központoz. Ezzel is tettünk egy próbát, tapasztalataink itt meghallgathatóak.

Az Apple cég zenestream szolgáltatásához történő hozzáférést számítógépen immáron egy vadonatúj alkalmazás teszi lehetővé, mi pedig megnéztük, mit lehet vele kezdeni Windows alatt.



Műsorunk hangulatát néhány hallgatói levéllel pörgettük fel, beszéltünk az Apple Vision Pro okosszemüvegéről, de olyan forrólevegős sütőről is, amely mindenféle mobilapplikáció közbeiktatása nélkül is képes beszélni, és akadálymentesen használható látás nélkül.

A műsor második felében tértünk rá az új Apple Music alkalmazásra. Az Apple jelenleg átalakításokat eszközöl szoftveres struktúrájában, ennek eredményeként az eddig univerzális ITunes szoftver egyes funkcióit új alkalmazások veszik át. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Apple szándéka szerint a PC-n eddig mindenre használható ITunes több kisebb darabra oszlik, és külön telepíthető app lesz felelős a zenei stream eléréséért, és az Apple mobileszközeinek kezeléséért.

Ez alkalommal az Apple Music appot néztük meg, amely már elérhető a Windows áruházban, és nevéből sejthetően az Apple zeneszolgáltatásának számítógépen történő működtetésére hivatott. Ezzel tudjuk helyi vagy felhőben tárolt zenéinket megkeresni, meghallgatni, illetve böngészni az Apple Music teljes kínálatát. Az Apple Music szoftver meglehetősen új fejlesztés és akadálymentessége sem igazán tökéletes még. Adásunkból kiderül, mit tud jelenleg a program, hogyan érdemes képernyőolvasóval hozzányúlni, illetve az is, milyen buktatókkal kell számolnunk, ha használjuk az Apple új fejlesztését.

Android és IOs alatt is megismerkedtünk annak felhasználói felületével, és az elvégezhető leggyakoribb műveletekkel.



Műsorunkat hallgatói levelekkel, illetve egy nagyobb lélegzetű beszélgetéssel melegítettük be, utóbbit a Windows 10 és Windows 11 témakörében. Elmerengtünk arról, mi lehet a sorsa azon PC-knek, amelyek hardveresen alkalmatlanok a Windows 11-re, illetve arról is beszélgettünk, milyen trükköket vethetnek be azon felhasználók, akik megpróbálkoznának olyan gépen is használni a Win11-et, amelyet a rendszer hivatalosan nem támogat.

Ezek után folytattuk múlt heti témánkat és a Google naptárat boncolgattuk, ezúttal okos mobilkészülékeken.

Android, illetve iOS rendszeren is átnéztük az alkalmazás felületét, kezelési módját, majd naptárbejegyzéseket kerestünk, illetve eseményt, feladatot hoztunk létre. A műveletek elvégzése során bemutattuk a Naptár kezelését, illetve felhívtuk a figyelmet azokra a különbségekre, amelyek a két mobilos rendszerben jelentkeznek a Google naptár használata közben.

A Google naptár az évek során sok új funkcióval bővült, és képernyőolvasóval is kielégítően lehet használni.



A Gépházat újfent érdekes hallgatói levelekkel röffentettük be, és ahogy mindig, ismét voltak kérdések, vélemények, kiegészítések a repertoárban. Ezek megtárgyalását követően a webes Google naptárat nyitottuk ki, hogy tüzetesebben megnézzük, mire jó és milyen esetekben válhat hasznunkra.

Megtárgyaltuk a szolgáltatás felületének sajátosságait, majd rátértünk azon műveletekre, amelyeket valószínűsíthetően a legtöbb felhasználó használni kíván. Létrehoztunk teendőket, megnéztük az események beütemezésének mikéntjét, illetve azzal is foglalkoztunk, hogyan kell eljárni, ha több naptárat is használnánk. Ennek gyakorlati haszna, hogy a külön létrehozott naptárakat megoszthatjuk másokkal, így használhatunk például munkahelyi, családi, szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos naptárakat is, és ezekben külön menedzselhetjük tevékenységeinket. Adásunkban kitértünk a naptárak létrehozására és megosztására is.