35 min
Hogyan csapjuk be magunkat a pénzügyi döntéseink során? Pénz Beszél
-
- Investing
Rendhagyó adással készült ezen a héten a Pénz beszél podcast. Dr. Újszászi Bogár Lászlóval beszélgettünk az önbecsapás pszichológiájáról és pénzügyi hatásairól. A mindennapokban ugyanis gyakran úgy csapjuk be magunkat, hogy azt észre se vesszük. Amikor a döntéseinknek anyagi vonatkozása is felmerül, akkor ezzel az önbecsapással már nem csak a józan ítélőképességünket, hanem a pénztárcánkat is kockáztatjuk. Márpedig az ilyen jellegű megtévesztések nem csak mindennaposak, hanem mindenkire, így Önre is kedves olvasó, vonatkoznak.
A legújabb Pénz beszél podcast adásban Dr. Újszászi Bogár László, meggyőzés- és befolyásolástechnikai kutatóval, a téma elismert szaktekintélyével, az önbecsapás különböző formáiról beszélgettünk.
Az adásban szó lesz arról, hogy
- milyen kognitív torzítások lépnek fel döntéseink, és különösen pénzügyi döntéshozatalunk során?
- tisztában vagyunk-e azzal, hogy milyen érzelmek befolyásolják a döntéseinket?
- mennyire fontos az időzítés és a keretezés egy érv elfogadásában és egy döntés meghozásában?
- tudjuk-e magunkat függetleníteni a befolyásoló tényezőktől?
- elkerülhetőek-e tudatosan a kognitív torzítások, bízhatunk-e magunkban egyáltalán?
A felvétel meghallgatásához kattintson az alábbi linkre:
https://youtu.be/QCPs6sYCNLk
InwestMentors: Mit jelent az önbecsapás?
Dr. Újszászi Bogár László: Amikor valaki meghoz egy döntést, az ezzel járó kognitív folyamat, vagyis a gondolkodás glükózt von el a szervezettől. Ahogy az agyunk elülső része ezt érzékeli, rögtön lead egy jelet, hogy nem tudom, mit csinálsz, de hagyd abba, mert a jövőben nekem erre az anyagra még szükségem lehet. Éppen ezért az agyunk minden egyes döntéshozatal során egyszerűsíti a döntést, így sokszor az önbecsapások esetében valójában annak esünk áldozatául, hogy az adott döntést irracionális szempontok szerint leegyszerűsítjük.
Ha az önbecsapások vagyis a pszichológia nyelvén a kognitív torzítások közül egyet ki kellene emelni, az a sérthetetlenség illúziója lenne. Vagyis, hogy szeretjük azt hinni, hogy ránk ezek a technikák nem hatnak, hogy minket nem lehet irányítani, mert átlátunk a manipulációs szándékokon. Ezt úgy kell elképzelnünk, mintha bemennénk egy boxringbe Mike Tysonnal, és azt gondolnánk, hogy Tyson majd úgysem tud minket megütni, mert átlátunk a szitán. Nem nehéz belátni, hogy hamar vége lenne ennek a bokszmeccsnek. Ugyanígy, ha a másik sarokban nem Tyson van, hanem például profi marketingesek, akik pontosan tudják, hogyan kell úgy megfogalmazni egy üzenetet, hogy az betaláljon, szintén mi veszítjük el a meccset.
Talán ez az egyik legnagyobb önbecsapásunk, hogy azt hisszük, hogy ezek a fortélyok ránk nem hatnak, de sajnos azt tapasztalom, hogy minél jobban ezt hiszi valaki, annál könnyebb irányítani.
Tehát attól függ, hogy mennyire jellemző az emberre az önbecsapás, hogy mennyire elbizakodott?
Gyakorlatilag minden egyes szituációban történik egy ilyen kognitív torzítás. Ezek közül egy másik a hozzáférési heurisztika. Ennek az az alapja, hogy egy esemény gyakoriságát az alapján ítéljük meg, hogy milyen könnyedén tudunk felidézni hozzá kötődő emlékeket. Ha egy ismerősünk meghal autóbalesetben, akkor sokkal hamarabb fogunk életbiztosítást kötni, mert hirtelen nagyobbnak látjuk annak a valószínűségét, hogy ez velünk is megtörténhet.
Befeketetések esetében azt látjuk, hogy sokszor a gondolkodást és a cselekvést az valamilyen negatív tapasztalat vagy kétely indítja el. Utána viszont a döntést már erősen befolyásolja a pozitív eredmény, vagyis hogy mennyi pénzt lehet a befektetéssel keresni. A kettő között ugya
Rendhagyó adással készült ezen a héten a Pénz beszél podcast. Dr. Újszászi Bogár Lászlóval beszélgettünk az önbecsapás pszichológiájáról és pénzügyi hatásairól. A mindennapokban ugyanis gyakran úgy csapjuk be magunkat, hogy azt észre se vesszük. Amikor a döntéseinknek anyagi vonatkozása is felmerül, akkor ezzel az önbecsapással már nem csak a józan ítélőképességünket, hanem a pénztárcánkat is kockáztatjuk. Márpedig az ilyen jellegű megtévesztések nem csak mindennaposak, hanem mindenkire, így Önre is kedves olvasó, vonatkoznak.
A legújabb Pénz beszél podcast adásban Dr. Újszászi Bogár László, meggyőzés- és befolyásolástechnikai kutatóval, a téma elismert szaktekintélyével, az önbecsapás különböző formáiról beszélgettünk.
Az adásban szó lesz arról, hogy
- milyen kognitív torzítások lépnek fel döntéseink, és különösen pénzügyi döntéshozatalunk során?
- tisztában vagyunk-e azzal, hogy milyen érzelmek befolyásolják a döntéseinket?
- mennyire fontos az időzítés és a keretezés egy érv elfogadásában és egy döntés meghozásában?
- tudjuk-e magunkat függetleníteni a befolyásoló tényezőktől?
- elkerülhetőek-e tudatosan a kognitív torzítások, bízhatunk-e magunkban egyáltalán?
A felvétel meghallgatásához kattintson az alábbi linkre:
https://youtu.be/QCPs6sYCNLk
InwestMentors: Mit jelent az önbecsapás?
Dr. Újszászi Bogár László: Amikor valaki meghoz egy döntést, az ezzel járó kognitív folyamat, vagyis a gondolkodás glükózt von el a szervezettől. Ahogy az agyunk elülső része ezt érzékeli, rögtön lead egy jelet, hogy nem tudom, mit csinálsz, de hagyd abba, mert a jövőben nekem erre az anyagra még szükségem lehet. Éppen ezért az agyunk minden egyes döntéshozatal során egyszerűsíti a döntést, így sokszor az önbecsapások esetében valójában annak esünk áldozatául, hogy az adott döntést irracionális szempontok szerint leegyszerűsítjük.
Ha az önbecsapások vagyis a pszichológia nyelvén a kognitív torzítások közül egyet ki kellene emelni, az a sérthetetlenség illúziója lenne. Vagyis, hogy szeretjük azt hinni, hogy ránk ezek a technikák nem hatnak, hogy minket nem lehet irányítani, mert átlátunk a manipulációs szándékokon. Ezt úgy kell elképzelnünk, mintha bemennénk egy boxringbe Mike Tysonnal, és azt gondolnánk, hogy Tyson majd úgysem tud minket megütni, mert átlátunk a szitán. Nem nehéz belátni, hogy hamar vége lenne ennek a bokszmeccsnek. Ugyanígy, ha a másik sarokban nem Tyson van, hanem például profi marketingesek, akik pontosan tudják, hogyan kell úgy megfogalmazni egy üzenetet, hogy az betaláljon, szintén mi veszítjük el a meccset.
Talán ez az egyik legnagyobb önbecsapásunk, hogy azt hisszük, hogy ezek a fortélyok ránk nem hatnak, de sajnos azt tapasztalom, hogy minél jobban ezt hiszi valaki, annál könnyebb irányítani.
Tehát attól függ, hogy mennyire jellemző az emberre az önbecsapás, hogy mennyire elbizakodott?
Gyakorlatilag minden egyes szituációban történik egy ilyen kognitív torzítás. Ezek közül egy másik a hozzáférési heurisztika. Ennek az az alapja, hogy egy esemény gyakoriságát az alapján ítéljük meg, hogy milyen könnyedén tudunk felidézni hozzá kötődő emlékeket. Ha egy ismerősünk meghal autóbalesetben, akkor sokkal hamarabb fogunk életbiztosítást kötni, mert hirtelen nagyobbnak látjuk annak a valószínűségét, hogy ez velünk is megtörténhet.
Befeketetések esetében azt látjuk, hogy sokszor a gondolkodást és a cselekvést az valamilyen negatív tapasztalat vagy kétely indítja el. Utána viszont a döntést már erősen befolyásolja a pozitív eredmény, vagyis hogy mennyi pénzt lehet a befektetéssel keresni. A kettő között ugya
35 min