10 episodes

Az Új Egyenlőség Kék Podcastja pszichológiai és társadalomkritikai kérdésekkel foglalkozik.

Kék Egyenlőség Új Egyenlőség

    • Science
    • 5.0 • 2 Ratings

Az Új Egyenlőség Kék Podcastja pszichológiai és társadalomkritikai kérdésekkel foglalkozik.

    A bántalmazás okairól és következményeiről beszélgettünk Hoyer Máriával

    A bántalmazás okairól és következményeiről beszélgettünk Hoyer Máriával

    Az úszó Szilágyi Liliána történetét, amely a családon belüli erőszak, illetve a házastárs és a gyerek rovására elkövetett bántalmazási formák meglehetősen széles spektrumát öleli fel, már nemcsak a hazai, hanem a világsajtó is részletesen tárgyalta. Hoyer Mária klinikai szakpszichológussal a rossz bánásmód és a bántalmazás hátteréről, okairól és következményeiről beszélgettünk, így próbálva meg tágabb kontextusba helyezni a konkrét történetet.

    A közelmúltban ismerhette meg a nyilvánosság az úszó Szilágyi Liliána történetét. Noha a következő beszélgetés nem erről a konkrét ügyről szól, nem tudunk és nem is akarunk teljes mértékben elvonatkoztatni az úszó által elmondottaktól.

    De nemcsak ebben a konkrét esetben nem könnyű tisztán látni, ugyanis már a jelenség általánosabb megragadására irányuló kísérlet is kénytelen szembenézni azzal a problémával, hogy a különböző emberek nem egyformán viszonyulnak a bántás, a bántalmazás kérdéséhez.

    Vannak családok és közegek, amelyekben a másik rendszeres érzelmi vagy akár fizikai bántalmazása ha nem is elfogadott, de megtűrt jelenségnek számít. A spektrum másik végén pedig ott van a jelenség szétterítésére irányuló törekvés, amely már egy hangos szóváltás esetén is bántalmazást kiált.

    • 1 hr 15 min
    Tényeg „ki lehet terápiázni” valakiből a kreativitást?

    Tényeg „ki lehet terápiázni” valakiből a kreativitást?

    Bár Nyugat-Európában az irodalomterápia mint terápiás megközelítés nem számít újnak, Magyarországon csak az elmúlt néhány évben került be a köztudatba – noha tulajdonképpen itthon is már a 70-es évektől jelen van. Az Irodalomterápia című, frissen megjelent könyv szerzőjével, Jakobovits Kitti pszichológussal beszélgettünk, akinek elévülhetetlen érdemei vannak az irányzat hazai népszerűsítésében.

    Bár az irodalomterápia nem nevezhető új kezdeményezésnek, hiszen az 1970-es évek óta Magyarországon is jelen van, egyelőre kevesen ismerik és használják a módszert. Jakobovits Kittivel, az Irodalomterápia – A könyvespolcod pszichológusszemmel című könyv szerzőjével a megközelítés sajátosságairól, az egyéni és a csoportos foglalkozások alkalmazási területeiről és a terápiás ülésekkel kapcsolatos tévhitekről is beszélgettünk. Mi a különbség irodalomterápia és irodalompszichológia között? Mennyiben más a terápiás olvasás, mint az, amikor csak úgy, kedvtelésből olvasunk valamit? Milyen szövegek alkalmasak terápiás célra, és vajon léteznek-e irodalomterápiás olvasókönyvek? Őrültek-e a zsenik, és zsenik-e az őrültek? Tényleg „ki lehet terápiázni” valakiből a kreativitást? A szerzővel többek között ezekre a fontos és olykor provokatív kérdésekre is kerestük a válaszokat.

    • 1 hr
    Szocioanalízis – társadalmi egyenlőtlenségekről és konfliktusokról játékos formában

    Szocioanalízis – társadalmi egyenlőtlenségekről és konfliktusokról játékos formában

    A mai alkalommal Kovai Melinda és Neumann Eszter mutatja be a szocioanalízis általuk kidolgozott módszerét. A Pierre Bourdieu munkássága által ihletett szocioanalízis résztvevők egy csoportja számára segít érthetővé és átélhetővé tenni azokat a társadalmi tényezőket, amelyek az ő viselkedésüket, választásaikat vagy akár ízlésüket meghatározzák, emellett a társadalmi konfliktusokat is eltávolítja az egyén szintjétől, és a megoldás reményében azok mögöttes okait keresi.

    A Fordulat társadalomelméleti folyóirat a közelmúltban publikált egy tematikus számot a kritikai pedagógia témakörében. Ebben a számban jelent meg Kovai Cecília, Kovai Melinda, Mészáros György és Neumann Eszter tanulmánya „Szocioanalízis, avagy játék a társadalmi egyenlőtlenségek” címmel. Hogyan viszonyul a szocioanalízis a pszichoanalízishez, és hogyan lehet a társadalmi egyenlőtlenségek rendszerét játékos eszközökkel felfejteni? Vajon ha megértjük, hogy milyen strukturális erők formálják a társadalmakat és okozzák a különböző társadalmi osztályok közötti konfliktusokat, akkor e konfliktusok száma és mélysége is csökkenthető lesz? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Kovai Melindával és Neumann Eszterrel.

    • 57 min
    Mérendő és mérhető-e a tudományos teljesítmény?

    Mérendő és mérhető-e a tudományos teljesítmény?

    A tudományos teljesítmény mérésével kapcsolatos diskurzusokban két lehetséges végpontot azonosíthatunk. Az egyik szerint a tudományos teljesítmény számokkal objektíve is megragadható, a mutatók pedig a vitán felül álló valóságot tükrözik, míg a másik szerint nem léteznek objektív számok, ezért nem is érdemes a kutatók teljesítményét mérni. A mai adásban a számfetisizmus és a számszkepticizmus útvesztőjéből Demeter Márton kommunikációkutatóval, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensével próbálunk meg kikeveredni.

    A tudományos teljesítmény mérése és mérhetősége kérdésében maguk a tudósok is megosztottak. Demeter Márton kommunikációkutatót, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensét arról kérdeztem, hogy miért van szükség a tudományos teljesítmény mérésére, és hogy a teljesítményt mérő mutatók mennyire objektívek, nem lehet-e őket valamiképpen opportunista módon „kicselezni”. Ugyancsak szót ejtünk a tudományos tudás termelésének globális összefüggéseiről, és azt a kérdést is boncolgatjuk, hogy vajon elvárható-e egy alulfizetett kelet-európai kutatótól, hogy ugyanolyan színvonalon publikáljon, mint a centrumországok magas jövedelmű kutatói. Végül nem mulasztunk el kitérni arra sem, hogy a tudományos tevékenységek mérése beleilleszthető-e valamiféle baloldali társadalomkritikai perspektívába.

    • 1 hr
    Pedagógia és emancipáció: Mérei Ferenc életműve – beszélgetés K. Horváth Zsolt társadalomtörténésszel

    Pedagógia és emancipáció: Mérei Ferenc életműve – beszélgetés K. Horváth Zsolt társadalomtörténésszel

    K. Horváth Zsolttal – megjelenés alatt álló Mérei-monográfiája apropójából – Mérei Ferenc (1909–1986) pszichológus, neveléskutató életútjáról és szellemi örökségéről beszélgettünk. Mérei tevékenységében a tudományos igényesség és a társadalomjobbító törekvések sajátos módon fonódnak egybe. A Kék Egyenlőség podcast adásában ezt az összefonódást próbáljuk meg némiképp kibogozni.

    Mérei Ferenc (1909–1986) élete szorosan összefonódott a 20. század fordulatokban és viszontagságokban gazdag történetével: nemcsak a Horthy-érában, de később a Rákosi- és a Kádár-korszakban is következetesen kiállt politikai és tudományos elvei mellett, és ezért többször is súlyos árat kellett fizetnie. A fiatalon Párizsból hazatérő és sokáig a tudományos élet peremén tevékenykedő Mérei a 70-es, 80-as évekre végül elismert és nagy hatású tudóssá válik. Erről és még számos egyéb kérdésről beszélgettünk K. Horváth Zsolt társadalomtörténésszel, akinek várhatóan ősszel jelenik meg nagymonográfiája a neves magyar pszichológusról, a gyermeklélektan és a neveléstudomány elismert szakértőjéről.

    • 1 hr 17 min
    Társadalmi és lelki struktúrák viszonya a neoliberális kapitalizmusban

    Társadalmi és lelki struktúrák viszonya a neoliberális kapitalizmusban

    Szalai Erzsébet szociológus-közgazdásszal a Replika folyóiratban megjelenés alatt álló tanulmányáról beszélgettünk, melynek címe: Szenvedélyek, identitások – és struktúrák. Az írás többek között azt vizsgálja, hogy a kapitalizmusnak a 70-es évektől kiépülő formája milyen társadalmi, lélektani és társadalomlélektani változásokat eredményezett.

    A Kék Egyenlőség podcast mai vendége Szalai Erzsébet szociológus-közgazdász, akivel a Replika folyóiratban megjelenés alatt álló tanulmányáról beszélgettünk. A beszélgetésben számos, egymással szorosan összefüggő témát jártunk körül. Szót ejtettünk arról, hogy a szociológus a strukturális elemzés segítségével mit érthet meg a társadalomlélektani folyamatokból, mégis a beszélgetés központi témája a pszichopolitika kérdése volt: a munka világának egy olyan új fegyelmezési rezsimje, amely képes elhitetni a munkavállalóval, hogy egyre szabadabban választ a munkalehetőségek közül, miközben a munkahelyek egyre bizonytalanabbá válnak.

    • 48 min

Customer Reviews

5.0 out of 5
2 Ratings

2 Ratings

iszimon ,

Pöpec

Érthetően tárja fel a társadalomtudomány fontosságát a pszichológiában és a mentál higéniában

Top Podcasts In Science

Julia Fél
QUBIT.HU
Pogi
csillagvizsgalo
Szertár, Zsiros László Róbert

You Might Also Like

Tóth Szabolcs Töhötöm
Partizán
negynegynegy
Grath, Mazur és Stöki
Pogi