Spiritusz - Képmás podcast Képmás magazin

Mindenki annyi terhet kap, amennyit elbír – tartja a mondás. Amikor azonban egy traumatikus életeseménnyel szembesülünk, gyakran érezzük, hogy na „ez már túl sok”, ezt már nem tudjuk elviselni. Aztán telnek a napok, és még mindig talpon vagyunk, mozgósítjuk a belső rejtett erőforrásainkat, megküzdünk, felépülünk, és kisebb-nagyobb sebekkel, de folytatjuk az életet. Vajon igaz, hogy a boldogság pusztán döntés kérdése, hogy csak rajtunk áll, hogy félig tele-e az a bizonyos pohár? Lehet egy küzdelmes élet is szerethető? Hogy fordítsuk a nehézségeinket a javunkra úgy, hogy fejlődjünk, növekedjünk, bölcsebbek legyünk általuk? Németh Szilvia vendégei ezúttal Balla Eszter színész és Bolyki László zenész, lelki segítő, akik kendőzetlen őszinteséggel mesélnek életük legnehezebb pillanatairól és arról, hogy „csakazértse” hagyják magukat letéríteni a boldogság felé vezető útról.



A tartalomból:

– Örömök és nehézségek Laci és Eszter életében;

– Meghökkentő tragédiasorozat Laci életében;

– Eszter első gyermekének születése utáni sokk;

– Laci és Eszter megküzdési stratégiái;

– Azt is őszintén megosztják velünk, hogy érzik magukat a podcast beszélgetés idején.

Kreativitás, játékosság, önfeledtség, intuíció: csak néhány tényező, amely a bennünk élő gyermekből fakad. Ezek visznek minket előre, és ezek segítenek átvészelni a nehezebb időszakokat. De az is előfordul, hogy a gyermekként megélt traumák, veszteségek gátolnak minket a boldogulásunkban. Kinek érdemes foglalkoznia a belső gyermeki énjével? Hogyan kerülhetünk közel hozzá? Milyen hozadékai vannak a belső gyermek gyógyításának? A Spiritusz következő adásának vendége dr. Piczkó Katalin pszichiáter, párkapcsolati mentor, coach, a Szeretetkert program ötletgazdája, megalkotója.



A tartalomból:


Szakértőnk az adás folyamán rávilágít arra, mit jelent a szabad gyermek, a dacos gyermek és az alkalmazkodó gyermek;
Milyen kapcsológombjaink vannak, és mit indítanak be bennünk?
"Minisérüléseinken keresztül meg tudunk küzdeni a problémáinkkal." – mondja szakértőnk. De pontosan mit is jelent ez?
Hogy függ össze a belső gyermek, az elakadások és a függőségek?
A belső gyerek és a felnőtt énem közötti kapcsolatról, gyakorlati útmutatókkal;
Az időzített krízisekről, és az ösztönökről;
Mi a siker? Ebből a kontextusból is rávilágítunk.
Hogy viszonyuljunk a belső munka és a felismerések után a szülőkhöz?
Podcastunkban gyakorlati jó tanácsokat is kapunk szakértőnktől.

A magány nem válogat. Fiatalokat, időseket egyaránt kínoz
hosszabb vagy rövidebb ideig. Az élet természetes velejárójának is
nevezhetjük, bizonyos életszakaszokban jó eséllyel előre jelezhető a
felbukkanása, ami általában ahogy jött, úgy el is múlik. Komoly
problémát, egészségromlást a tartós magányosság okoz, ezért fontos
komolyan venni és küzdeni ellene. Vannak olyan lelki tényezők, gyerekkori sérülések, amelyek felnőttként
hajlamosíthatnak a magányosságra? A Spirituszban beszélgetünk kötődési
sebekről, önértékelési nehézségekről, minőségi emberi kapcsolatokról,
osztatlan figyelemről, a virtuális világ szülte magányosságról, arról,
hogy a közösségi média hogyan idegeníti el egymástól az embereket – és a
lehetséges kiutakról. Németh Szilvia vendégei Mráz Kata pszichológus és Dr. Guld Ádám médiakutató, kommunikációs szakembr. Tartsanak velünk!



A tartalomból:


A lét legmagányosabb pillanatai;
Vannak magányos férfiak is, vagy csak a nők kérnek segítséget, ha egyedül érzik magukat?
Mi a különbség az egyedüllét és a magány között?
Szó lesz két ide vágó kutatásról is, amelyet óvodások és a Z generáció körében végeztek.
Az elmagányosodás és az izoláció fogalmáról. Miért alakultak ki ezek?
A gyerekkori lelki sérülések, traumák vezethetnek-e felnőttkori elmagányosodáshoz?
A minőségi emberi kapcsolatok jellemzőiről, a figyelem jelentőségéről, a sebezhetőségről;
A be real jelenségről és a mainstream trendekről;
Miért fontos ebben a kérdésben is az önszabályozás és az önismeret?
A társas magányról is beszélgetünk;
Meg kell-e tanulni társalogni? Mik a kulturális elvárásaink?
Mik a magány ellenszerei? Mi lehet a magány pozitív hozadéka?

7 tipp, ha a párod nárcisztikus, 5 jel, hogy nárcisztikus szülők gyermeke vagy, 3 bizonyíték arra, hogy nárcisztikussal élsz együtt: ha az interneten rákeresünk, se szeri, se száma a tanácsoknak, diagnózisoknak, látszólag percek alatt választ kapunk a minket foglalkoztató kérdésekre. A közbeszédben is egyre többet használjuk a kifejezést: nárcisztikus. Vajon valóban hiteles infókat ad a világháló? Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy a környezetünkben nárcisztikus személy él, és mit tehetünk érte, illetve magunkért? Erről szól a következő Spiritusz, amelyben Üveges Anna pszichológussal, a Mindset Pszichológia munkatársával beszélget Bóna Judit.

A tartalomból:


Mit jelent a "jó nárcizmus"?
A neurobiológiai háttérről;
A traumakulcsokról, az idealizált szeretetről;
A hatalomról, a féltékenységről és irigységről;
A bántalmazó kapcsolatokról;
Nárcizmus a párkapcsolatban;
Mit lehet tenni megbélyegzés helyett?
A szakértő személyes érintettségéről.

A fóbia kifejezés a görög phobosz szóból ered, jelentése
rettegés, félelem, menekülés. A fóbiás betegek közös jellemzője, hogy adott
helyzetekben intenzív, irracionális szorongást élnek meg. Szinte bármi kiválthatja ezt az érzést, a legismertebb fóbiák között a
tér- és víziszonyt, a pókfóbiát, a repüléstől vagy a szerepléstől való
rettegést tartják számon, de vannak, akik a leüléstől, a csillagos égbolttól
vagy éppen a hidakon való átkeléstől viszolyognak. Az elkerülést
egy ideig hatásos megküzdésnek tekintik az érintettek, de ha a félelem már
annyira eluralkodik, hogy a mindennapi életükben
akadályozza őket, fontos segítséget kérni. Hova fordulhatunk, milyen
terápiás módszerekkel lehet úrrá lenni a fóbiákon? Mit tehet a szülő, hogy a
gyerek minél kevesebbet „örököljön" ezekből? Németh Szilvia vendége
Zinner-Gérecz Ágnes, klinikai szakpszichológus, kognitív viselkedésterapeuta.

 

A tartalomból:

 


Mit jelent szakmailag a fóbia kifejezés?
Mikortól nevezzük fóbiának azt, amikor valamitől félünk, szorongunk?
A szociális fóbiákról (kialakulásról, elkerülésről);
Az agorafóbiáról;
Pánikrohamról;
Túlféltésről, mintakövetésről, evolúciós háttérről;
Mit tehet a szülő?
Speciális fóbiákról (cápafóbiáról, pókfóbiákról, közlekedési fóbiákról, stb.)
Hogy áll a fóbiákhoz a társadalom?
Milyen fóbiákat hozhat egy járvány?
Terápiákról, fóbiák kezeléséről;
Hova fordulhatunk segítségért?

Elhagyottságérzés, magány, szuicid hajlam, instabil önkép, változó emberi kapcsolatok, önpusztítás: csak néhány a borderline személyiségzavar tünetei közül. Egyik előző adásunkban általánosságban beszélgettünk a személyiségzavarokról, ebben a beszélgetésben ezt a konkrét, különálló, de más személyiségzavarokkal együtt is jelentkező zavart részletezzük.

A Spiritusz vendége Prof. Dr. Unoka Zsolt, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának Pszichoterápiás Osztályának vezetője, aki pszichiáter, pszichoanalitikus, sématerápiás konzulens, pszichoterapeuta. A műsorvezető Bóna Judit.