Protechtor Podcast Protechtor

Az ipar 4.0 bő 10 éve van jelen a technológiai közbeszédben. Az idea szerint úgy kellene egységesíteni a folyamatokat, hogy a végén egy olyan öntanuló mechanizmus jöjjön létre, ami segíti a döntéshozatalt és az automatikus precíz folyamatmenedzsmentet a termelés teljes vertikumában.

Ezzel szemben mára a közepesnél nagyobb cégek eljutottak a CAD/CAM rendszerek és az ERP-k bevezetéséig, viszont a temérdek digitalizálásra váró terület mellett a meglévő megoldások is jellemzően szigetszerűen működnek, és a különböző osztályok fájlokat tologatnak egymás között, amikor információt kell cserélni. Az industrial digital thread megvalósítása, ami az ipar 4.0 ígérete, pedig továbbra is vár magára.

Amikor még mindig előfordulnak a késések, váratlan leállások, sok a selejt, folyamat- és munkaerő-optimalizációs problémák vannak, vagy a termelés a lehetségesnél magasabb költségen történik, akkor felmerül a kérdés, hogy miért?

Kovács Imrével, a Siemens képviselőjével egyrészt ezeket a miérteket fogjuk feltérképezni, másrészt megoldási lehetőségeket keresünk a feldolgozóipar digitális kihívásaira.

Digitalizációs szempontból a vegyipart gyakran hivatkozzák a legnehezebben digitalizálható és automatizálható iparágként. Ezen a kerekasztalon azt próbáljuk feldolgozni, hogy miben áll a vegyipar összetettsége, milyen külső és belső adottságok és folyamatok határozzák meg, amik nehezítik a digitalizációs célok elérését, és milyen válaszok adhatóak ezen akadályokra.

Mindebben a piac két meghatározó szereplőjének képviselői, Finta Zoltán, az EuroAPI Digitális Igazgatója, és Györe Márk, a Soneas IT Managere lesznek a segítségünkre.

Témák amikről biztosan szó lesz:


A vegyipari digitalizáció sajátosságai
Standardizáció és automatizációs kihívások
Indsutrial Digital Thread és integrációs kérdések
GMP és gyakorlati akadályai a digitalizációban
Beavatkozási pontok és megoldási lehetőségek
Machine Learning és egyéb haladó technológiák alkalmazása

Beszélgettünk már arról, hogy mi alapján válasszuk ki a számunkra megfelelő felhőstratégiát, és arról is, hogy ha már a hibrid felhő mellett tettük le voksot, akkor hogyan csináljuk azt jól. Ezúttal még tovább merülünk a nyúlüregbe, és Rubóczky György, a Magyar Bankholding felhőszolgáltatások terület vezetőjével beszélgetünk arról, hogy milyen gyakorlati kihívásokat jelentett egy ekkora óriásvállalat felhőbe migrálása?

Az interjú során nem elsősorban a szállítás kerül a fókuszba, sokkal inkább azokat a kérdéseket járjuk körbe és tapasztalatokat adjuk át, amelyek gyakran fel sem merülnek a tervezés során, viszont alapvetően határozzák egy ilyen komplex projekt sikerességét.

Volt már beszélgetésünk arról, hogy mi alapján döntsünk a különböző felhőstratégiák között, mit érdemes saját, mit külső infrastruktúrán tartani. Ez alkalommal arról lesz szó, hogy ha már eldöntöttük, hogy hibrid felhő stratégiával megy a vállalat, akkor azt hogyan csinálhatjuk a legjobban?

Terítékre kerül, hogy hogyan mérjük fel a szervezetünk meglévő folyamatait? Milyen lépésekből áll a célok és követelmények meghatározása? Mire figyeljünk az üzleti és a technológiai célok összehangolása során? De lesz szó automatizálási, adatmigrálási, adatkezelési, hozzáférési, biztonsági kihívásokról, és még sok más egyéb fontos kérdésről.

Vendégeink: Márton Károly (BUBA – MBH), Abszinger Péter (DEKRA), Hives Áron (EDUBASE)

A Growww Digital sokéves tapasztalattal rendelkező szakértőjével a következő témákat jártuk körbe:


Miért a Shopping-hirdetések jelentik a legfontosabb marketingeszközt egy webshopnál?


Mit kell tudni a csatornamixről, melyek az elemei és van-e ideális e-kereskedelmi csatornamix?


Mi a See-Think-Do-Care keretrendszer, és mire jó?


Hogyan lehet felvenni a versenyt a Temuval és a hozzá hasonló e-kereskedő óriásokkal?


Melyek a külföldipiacra-lépés kihívásai és mik az első lépések?


Melyek a legnagyobb, leggyakoribb hibák egy PPC-kampánynál, amelyeket mindenképp el kell kerülni?

A kvantumtechnológia a kommunikációs megoldásaink és a számítástechnika következő nagy ugrása, a jelentősége legalább akkora, mint a mesterséges intelligenciáé. Napjainkban a második kvantumtechnológiai forradalom zajlik. Már nem csak megértjük a természet működését, de a kutatásból a gyakorlati alkalmazásba lépve a földön és a világűrben is olyan eszközöket építünk ezen tudás segítségével, amik átformálják az eddig ismert infrastruktúráinkat. Hogy jobban megértsük mi történik ezen a területen, újra Bacsárdi László, kvantuminformatikus és űripari szakértő a vendégünk, aki betekintést enged számunkra a kvantumvilág elméleti és gyakorlati, technológiai megvalósítási mélységeibe.

Ebben a beszélgetésben megnézzük miért beszélhetünk technológiai evolúciós ugrásról. Megértjük az elméleti alapokat, mint a kvantumbitek és az információ teleportálása, és belemegyünk az új infrastruktúra elemeibe és azok működésébe, mint a kvantumkulcsszétosztás, a földi és a földkörüli eszközök. Valamint az is kiderül, hogy számos megoldás amiről beszélünk, már kilépett a laborok szűk falai közül és a piacosítási vagy kereskedelmi fázisban van.