Viclondonban Viktor Nyics

Nem szeretem előre leírni, hova visznek a gondolatok egy hosszú epizódban, de talán csiklandozza a figyelmedet, ha azt írom, hogy a magyarok korai politikai magömlését inkább csak mellesleg említettem, és inkább filózgattam a dalszerzésről, és aztán valahogy mégiscsak piszkos gondolatokkal végződik az anyag... ;-)

Anglia legnagyobb botrányára, a Postás skandallumot feldolgozó történetre is rámentem picit, de csak miután kicsit megmutattam miért is olyan hatalmas Rick Rubin könyve, ami velem nagyon rezonált, és a magyar verzió is fantasztikus...

Imádtam készíteni ezt az epizódot, pont ez kellett ahhoz hogy újra kedvet és mikrofont kapjon a mohó kis szám. AI dalkészítés még sosem volt ilyen mókás, kiváncsi vagyok kik fogját átvenni és műsort gyártani ebből a cuccoskából, mert tuti hogy erre a progira mindenki ráfog cuppanni!
Mindenesetre ne feledd, hogy itt hallottad először..., szóval ha viszed tovább, azért tessék please megemlíteni hogy a viclondonban podcastből jött a szikra.

Talán nem túlzás azt írni, hogy a digitális világunk legnagyobb égrengését követhettük végig az elmúlt napokban, amikoris a ChatGPT mögötti cég az OpenAI alapítójának kirugásáról és az azt követő kavarásokra gondolunk. Itt vannak a részletek, pontosan mi is történt.
Péntektől Keddig körbeértek az események, és az OpenAI "StevJobs pillanata" végül lecsillapodott és... na de majd elmesélem, hogy Sam Altman hogyan lett kipöccintve a saját cégéből...

Laura Bates könyve a "Men who hate women" olvasattán nem lehetett nem megcsinálni ezt az epizódot. Avagy beszélni kell a nőgyűlölet, és a torzított férfikép hevítette haragról, manipulációról, merényletekről és a ránk váró feladatokról... avagy, hogy a magány szorongásából, hogyan keverednek egyre többen az INCEL csoportok növekvő hadseregébe, ahol terroristákat ünnepelnek és ahol a nemi erőszakkal való fenyegetés teljesen elfogadott nyelvezete az agyzsibbasztó gyűlöletnek - mert ugye ezerszer jobb érzés éldozatnak, és harcosnak lenni, mint türelemmel megismerni a lányok világát.

Amikor az élet citromot ad,.... csinálj belőle limonádét?
Dehogy.


Először is indítasz egy multimédiás kampányt, amivel meggyőzöd az embereket arról, a citrom alul van értékelve, valójában sokkal kevesebb van belőle mint azt a legtöbben gondolnák, -persze ezzel egyidőben felvásárlod a piacon elérhető citromokat, épp csak olyan mértékben, hogy azzal megborítsd a kereslet-kínálat egyensúlyát,
A média beszámolók a citromhiányról simán áttolják majd a helyzetet pánik módba.
Összehangolt kommunikációval elterjeszted az üzenetet:
hogy “A citrom az egyetlen módja annak, hogy kimondjuk: "Szeretlek"
A kötelező kiegészítő kellék eljegyzésekre vagy évfordulókra, nem más mint a citrom.
A rózsák kimentek a divatból, a citrom az új, izgalmasabb szimbólum.
Óriásplakátok, hirdetik: vonzerőd kulcsa a citromaidban rejlik.


Bevonod a leghíresebb ékszerházakat, hogy készítsenek limitált kiadású citrom karkötőket, sárga gyémántokkal, melyeket citromcseppeknek hívnak.
Ráveszed az Apple-t, hogy az új operációs rendszerét OS-Citroon-nak nevezzék el. Finom franciás hangsúllyal erősítve az elnevezés misztikumát.
Negyven százalékkal többet számolsz fel az organikus citromokért, ötven százalékkal többet kérsz a konfliktusmentes citromokért.
Citrom-lobbisták küldesz a parlamentbe, hogy a minél több politika beszédben megjelenjen a citrom pozitív felértékelése.
Megállapodsz a Kardashian csapattal, hogy épp egy citromszeletet szopogasson valamelyikük egy kiszivárgott szexvideón.
Timothée Chalamet citrom-cipőt hord a kedvedért a filmfesztiválon Cannes-ban.
Megtolod a hashtag kampányt a citrom szó mögött, avagy ezentúl semmi sem '#menő' vagy '#klassz' vagy #'zseniális', nem, hanem '#citrom'. "Láttad azt a filmet? Azt a koncertet? Baszki, az #citrom volt." Billie Eilish, "OMG, hashtag... citrom."


Meggyőzöd az éppen aktuálisan felkapott tévé-orvost, hogy napi négy citromot javasoljon, és egy citromkúpot a toxinok ellen, mert nincs ijesztőbb a toxinoknál.


Ha mindezzel megvagy, szabadalmaztatod a magvakat. Iratsz egy génkódsort, amitől a citromok egy kicsivel még jobban hasonlítanak a női mellekre, ezt a DNS-szekvenciát azonnal regisztráltatod magadnak mint védett szellemi tulajdont.
A speciális, védett magokat mindenféle kereszteződéssel sokszorosítod tovább, amiket hagysz elterjedni a saját területeden kívül is, aminek köszönhetően más termesztőkhöz is elterjed a szekvencia. Természetesen pusztulásig pereled a gazdákat szerzői jogi megsértésért, amikor a védett génkód megjelenik a földjeiken.
Hátradőlsz, besöpröd a milliókat, és aztán, amikor készen vagy, és eladtad a citrombirodalmadat néhány milliárd dollárért, akkor, és csak akkor, csinálsz néhány baszott limonádét.


(Egyenesen az "Az Usher ház bukása" című sorozatból)