Harminc perc az önkéntességről Önkéntes Szemle

Nagy Réka (Fesztivál Önkéntes Központ)

Szíj Barbara (Budapest100)

Perényi Szilvia (Testnevelési és Sporttudományi Egyetem)

Gál Andrea (Nem adom fel Alapítvány)

Résztvevők megszólalási sorrendben: Le Kim Evelin (Indahouse Hungary), Karagich Bálint (Hungarian Youth Association), Nagy Zoltán (Mendékház Alapítvány), László Miklós (FIRE Pécsvárad) . A podcast a KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK – a hazai önkéntes szektor helyzete a Covid-19 járvány után és egy gazdasági válság elején c. konferencián készült, ezért a minősége eltér a megszokott podcast minőségtől.



A COVID-19 járvány idején készült 2020. évi nonprofit statisztikai adatok szerint az önkéntesek száma 15 százalékkal csökkent, ugyanakkor az általuk ledolgozott munkaórák csak 9 százalékkal, tehát a kevesebb önkéntes nagyobb munkaidőráfordítással tudta szinten tartani szervezeteinek működtetését, illetve missziójának teljesítését és programjainak megvalósítását. Az önkéntesség alapvetően időadomány és a statisztikai adatok egyrészt azt mutatják, hogy gazdasági válság idején (lásd a korábbi, 2008-as pénzügyi-gazdasági válságot) csökken az önkéntesek száma. Másrészt a kutatások azt is feltárták, hogy gazdasági válság idején az állam, az önkormányzatok előszeretettel hárítják rá az önkénteseket is foglalkoztató civil-nonprofit szervezetekre a jelentkező társadalmi problémák kijavítását, netán megoldását. Jól érzékelhető, tehát, hogy szolgáltatásokat nyújtó civil-nonprofit szervezetek egyfajta harapófogóhelyzetbe kerülnek. A fő kérdés az, hogy perspektivikusan a civil-nonprofit szervezetek hogyan érzékelik ezt a harapófogóhelyzetet és milyen önkéntesmenedzsmenti megoldásokat tudnak foganatosítani a válság átvészelésére.

Noha úgy tűnik, hogy a COVID-19 járvány részben a múlté, de a pandémia okozta változások rövid és hosszú távú hatásainak feltérképezése nem csak önkéntesmenedzsmenti szempontból van relevanciája, hanem a készülő, második Nemzeti Önkéntes Stratégia számára is stratégiai tanulságokkal szolgálhat. 

Társadalmi és gazdasági beágyazottságánál fogva a magyar civil-nonprofit szektort hasonló kihívások érték az elmúlt két évben, mint a magyar társadalmat és gazdaságot. 

Átfogó kutatások szerint a pandémiára reziliens válaszokat adó közösségek tudták kevesebb személyes kapcsolati és gazdasági veszteség nélkül átvészelni a járvány időszakot. Ez a megállapítás érvényesnek mutatkozik a civil-nonprofit szervezetekre is. 

A COVID-19 járvány leginkább a személyes szolgáltatást nyújtó szervezeteket érintette igen érzékenyen, mivel szolgáltatásaik lekorlátozódtak, önkénteseikkel is elvesztették személyes kapcsolataikat. Ugyanakkor a pandémia egyfajta versenyhelyzetet is teremtett a civil-nonprofit szektorban: azok a szervezetek, amelyeknek az anyagi és foglalkoztatási bázisa lehetővé tette, hogy átálljanak az online önkéntesség különböző formáinak alkalmazására, meg tudták tartani, sőt, egyes esetekben még növelni is tudták önkéntesek számát. Ez 2022-re sajátos duális helyzetet teremtett a hazai civil-nonprofit szektorban. 



Panelbeszélgetés vezetője: Dr. Laki Ildikó

Tóthné Almássy Monika (KórházSuli Alapítvány)

Simon Ádám (H+Média Egyesület)

Fábián Sára (Amigos Alapítvány)

A podcast, mivel a helyszínen készült, nem studióminőségű. Köszönjük megértésüket.

Amikor az önkéntesség költségeit próbáljuk számba venni két problémával ütközünk szembe. Egyrészt általános vélekedés, hogy az önkéntes „ingyen munkaerő”, amelyet csak be kell „vetni” az adott tevékenységi területre. Másrészt az önkénteseket foglalkoztató szervezetek körében is általánosnak mondható az, hogy a szervezeti, működési költségek és a programköltségek összeolvadnak és ebből következően nagyon kevesen tudnak számszerűsíthető adatokkal szolgálni: mi a költsége annak, hogy egy jelentkezőből tényleg önkéntes válhasson? Az önkéntes programok költségeinek (inputjának) részletesebb és konkrétabb megjelenítése mind a kormányzati, mind a vállalati és magán támogatók, de az önkéntes programokat működtető szervezetek számára is átláthatóbbá teszik a gazdálkodást és a támogatások felhasználását.


Panelbeszélgetés vezetője: Nagy Réka 

Kiss Gyöngyvér (Civil Impact) 

Koller Andrea (Zöldövezet) 

Szendrei-Virág Zsófia (Ragyogók- Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa) 

A 30-perc az önkéntességről podcast sorozat utolsó adásában az Önkéntes Szemle folyóirat bemutatása ürügyén a szakmai önkéntességről, a hazai önkéntesség helyzetéről és a podcastról, mint az önkéntességet informáló népszerűsítő műfajról lesz szó.

Felvezető szöveg: Közel egy éven és 30 podcast adáson keresztül próbáltunk hírt adni, informálni, kicsit ismeretet is bővíteni arról a társadalmi és gazdasági jelenségől, amit önkéntességnek nevezünk. A 30 adásban számtalan témát érintettünk, kezdve azzal, hogy kik az önkéntesek és közülük jó párat be is mutattunk, akik példaként beszéltek arról a meghívásról is, ami az önkéntesség vállalása felé vezette őket.

Bemutattunk szervezeteket, nagyokat mint például a négy karitatív szervezet és kisebbeket az Amigos Alapítványtól kezdve a Magyar Önkéntesküldő Alapítványon át a Zöldövezet társulásig. Igyekeztünk megismertetni Önökkel az önkéntes-koordinátori munkát, az epizodikus, rövid idejű önkéntességet a Budapest 100 és a fesztivál önkéntesség kapcsán, és még sorolhatnám mindazokat a témákat, amelyekről úgy gondoltuk, hogy érdekelheti a jelenlegi és a potenciális önkénteseket, mert elsősorban nekik készítettük ezt a sorozatot. Volt azonban egy nem tervezett témánk is, amikor az orosz-ukrán háború kapcsán olyan spontán önkénteseket és karitatív szervezetek vezetőit szólaltattunk meg, akik elsőként nyújtottak segítséget a menekülteknek a határmenti településeken.

A mai utolsó adásban rendhagyó módon átadom a mikrofont Gerencsér Balázsnak a NIOK igazgatójának, hogy elsősorban az Önkéntes Szemle folyóiratról és egy kevéssé ismert, de sokak által gyakorolt önkéntességi formáról a szakmai önkéntességről beszélgessünk.

A pro bono latin kifejezés magyarra fordítva annyit jelent, hogy a közjóért. Az elmúlt években itthon is egyre többet hallani a pro bonoról, mint a vállalati önkéntesség egy formájáról. Ez esetben arról van szó, hogy a pro bono tevékenységek alapvetően nem a munkavállalók, hanem a cég által vállalt önkéntes segítségnyújtást jelentik, az alkalmazottak szakértelmének felhasználásával. A vállalat az alapszolgáltatását természetbeni támogatásként ajánlja fel valamilyen szervezetnek, de ugyanolyan feltételekkel, felelősségvállalással, és általában szerződés alapján, mint egyéb, üzleti ügyfeleinek.

A mai podcastban a pro bonoról eredeti értelmében, és az egyéni társadalmi felelősségvállalás szemszögéből megközelítve lesz szó.

A podcast adás mai vendége mai vendége Mautner Zsófi, akit talán sokaknak nem kell bemutatni, hiszen a hazai gasztroblogger műfaj egyik megalapítója, és aki egy nagy karrierváltás után kezdett el főzéssel foglalkozni. Akik ismerik és nyomon követik munkásságát azoknak az sem újdonság, hogy az elmúlt években felhasználva a Mautner Zsófi brand-et, egyre több olyan projekt támogatója, amely valamilyen társadalmi ügy mellett való kiállást is jelent.