Mozinet Nagylátószög Mozinet

Margitházi Beja: "A női szemszög felszabadító a dokumentumfilmben"



Kutató, különböző filmtudományi folyóiratok szerzője és szerkesztője, és az ELTE Filmtudomány Tanszék oktatója, az egyik kutatási területe a dokumentumfilm. Margitházi Bejával beszélget a Mozinet Nagylátószög új epizódjában Kovács Gellért filmkritikus a kortárs női dokumentumfilmről a Nem halok meg, a még mozikban futó Smoke Sauna Sisterhood és a május 2-án mozikba kerülő A boldogság ügynöke című filmek kapcsán.



A boldogság ügynökében Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya dokumentumfilm-rendezők egy boldogságügynök életét követik. Az apró himalájai királyságban, Bhutánban ugyanis a Boldogság Kutatóintézet munkatársai járják az országot, és kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik, akinek legnagyobb álma, hogy végre szerelemre találjon.



„Vannak olyan jellemzők, amik gyakrabban előfordulnak a nők által rendezett dokumentumfilmekben, például hogy mennyire intim, bensőséges a kapcsolata a szereplőkkel.”



Margitházi Beja arra a felvetésre, hogy van egy új generációs női dokumentumfilmes hullám, elmondja, nem feltétlenül tartja célravezetőnek azt, ha nemi alapon kategorizálunk filmeket és rendezőket. Szerinte nehéz egyértelmű összefüggést találni az egyes nők által rendezett dokumentumfilmek között, ugyanannyira diverz felhozatalt lát itt is, mint bármely más irányzatban. Ami talán összekapcsolhatja ezeket a filmeket, az a női érzékenység jelenléte, ami a rendező és a dokumentumfilm alanya közti bensőségesebb viszonyban figyelhető meg.



„Hihetetlen ereje van annak, hogy ezek a szereplők léteznek a valóságban is, és ezek a történetek igazi, valódi történetek.”



Margitházi Beja szerint a dokumentumfilm egyik legfontosabb ismérve, hogy valós szereplőket követhetünk a vásznon, akiknek az élete a forgatás előtt és után is zajlik, és ennek van egy megnövekedett tétje, ami átélhető a néző számára.



„A női szemszög, megmutatása ezekben a filmekben azért érdekes, mert nagyon sok nő számára jelenthet felszabadító érzést, hogy végre olyan szereplőket láthat, akik ismerősek, vagy akik hasonlítanak rá.”



A befogadói oldalról nézve hiánypótló az a jelenség is, hogy egyre nagyobb arányban vesznek részt nők a dokumentumfilmezésben. A női nézőknek ezek a filmek végre olyan valós hús-vér embereket mutathatnak be, amelyekkel könnyebb azonosulniuk, és ez felszabadítóan hathat rájuk.



A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.



A Smoke Sauna Sisterhood még a mozikban, A boldogság ügynöke május 2-ától tekinthető meg!


Smoke Sauna Sisterhood előzetes: https://vimeo.com/887260870

A boldogság ügynöke előzetes:

https://www.youtube.com/watch?v=K-YSd0VeoHs&ab_channel=Mozinet


Fejezetek:
00:00 Bevezetés
01:38 Új generációs női dokumentumfilm-rendezők
05:14 Vannak a női szemszögnek sajátosságai a dokumentumfilmben?
06:58 Női szemszög: Smoke Sauna Sisterhood és Nem halok meg
09:57 Trendérzékenység a kortárs dokumentumfilmben
15:41 Rendezői bevonódás a női dokumentumfilmekben
19:57 Mi hiányzik ma a dokumentumfilmekből?



A Mozinet hivatalos felületei:
Facebook: https://www.facebook.com/mozinet
Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmek
TikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok
YouTube: https://www.youtube.com/@mozinet

Cser Zoltán buddhista tanító: “A buddhista országokban a boldogság megőrzése, míg nálunk nyugaton a boldogság felfedezése a cél.”

Buddhista tanítóként, a budapesti Tan Kapuja Buddhista Főiskola igazgatójaként és oktatójaként is fontos kérdés számára, mi is a boldogság, és mi annak a buddhista értelmezése. A Mozinet Nagylátószög új epizódjában Cser Zoltánnal beszélget Veiszer Alinda A boldogság ügynöke című film kapcsán Bhutánról és a Bruttó Nemzeti Boldogság Indexről. A Mozinet új bemutatójában Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya dokumentumfilm-rendezők egy boldogságügynök életét követik. Az apró himalájai királyságban, Bhutánban ugyanis a Boldogság Kutatóintézet munkatársai járják az országot, és kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik, akinek legnagyobb álma, hogy végre szerelemre találjon.


„Nagyon jó a motiváció, amikor egy uralkodó réteg nem csak a gazdasági növekedésben méri a sikert, hanem abban, hogy lelkileg milyen állapotok vannak. Viszont ez csak Bhutánban tud így működni. Tehát ezt nem lehet honosítani mondjuk Magyarországon, vagy Nyugat-Európában.”

A bhutáni boldogságmérésről elmondja, üdvözlendőnek tartja, hogy van egy buddhista ország, ahol a hatalom a boldogságot teszi az ország sikerének mértékegységévé. A nyugati fogyasztás orientált világban véleménye szerint ez elképzelhetetlen lenne. Bhutánban olyan buddhista fogalmak, mint a karma, vagy a reinkarnáció nagyban befolyásolják a viselkedéskultúrát és az etikát, a jótetteknek náluk távlati következményei vannak.

„Ma van egy felszínes boldogság, ilyen csillogás típusú dolog. Mi ezt úgy mondjuk, hogy a kívül szép, de belül rohadó gyümölcs állapota. Persze a felszínen jól néznek ki a dolgok, de mindenkinek ott vannak a mélységben a boldogtalanság állapotok.”

Ezzel szemben a nyugati világ attitűdjét eltorzítja a fogyasztói szemlélet, eltávolodtunk a hagyományainktól kultúravesztettekké váltunk. Ez pedig rossz érzéseket, depressziót okoz a nyugati ember számára, amit különböző felszínes megoldásokkal, tárgyi javakkal, jóléttel próbál orvosolni.

„Megértettem azt a mondást, hogy a tudatunk olyan, mint egy makrancos teve: ha meg akarjuk kötni, el akar menekülni, ha elengedjük, ott marad. Volt egy-két élményem ezzel kapcsolatban, hogy nem rohanni kell a boldogság után, elég egy kicsit megállni.”

Cser Zoltán a saját boldogságértelmezéséről is beszél. Elmondja, hogy számára is hosszú folyamat volt, mire rájött, hogy a boldogságot nem úgy fogja elérni, ha rohan utána. Elég csak megállni és hagyni, hogy megtörténjen.

A beszélgetésben szóba kerül még:
-        Mi a különbség a népi és kolostori buddhizmus között Bhutánban?
-        Hogy kezdődött, és mi a módszertana a bhutáni boldogsámérésnek?
-        Hogyan függ össze a boldogság és hagyományőrzés Bhutánban?
-        Mi a boldogság buddhista értelmezése?
-        Miért depressziós a nyugati ember és milyen választ adhat erre a buddhizmus?

A boldogság ügynöke, május 2-től a mozikban!

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=K-YSd0VeoHs&t=3s&ab_channel=Mozinet

A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.

Fejezetek:
00:00 Bevezetés
01:09 Népi és kolostori buddhizmus Bhutánban
04:47 Buddhista mentalitás egy királyságban
10:13 A boldogságmérés kezdetei
13:13 A boldogság és a hagyományok Bhutánban
15:15 A boldogságmérés módszertana
17:05 Harmónia - A boldogság buddhista és értelmezése
21:18 A nyugati depresszió-trend és a bhutáni válasz erre

Szondy Máté klinikai szakpszichológusként, terapeutaként, egyetemi oktatóként és számos pszichológiai könyv szerzőjeként rendszeresen került már szembe azzal a kérdéssel: mi is a boldogság? Vele beszélget Veiszer Alinda a Mozinet Nagylátószög új epizódjában a május 2-án mozikba kerülő A boldogság ügynöke című film kapcsán. A Mozinet új bemutatójában Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya dokumentumfilm-rendezők egy boldogságügynök életét követik. Az apró himalájai királyságban, Bhutánban ugyanis a Boldogság Kutatóintézet munkatársaiként járják az országot, és kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik, akinek legnagyobb álma, hogy végre szerelemre találjon.



„Nem szabad elfelejtenünk azt, hogy bizony nem csak rajtunk múlik az, hogy mennyire vagyunk boldogok. Ott van a biológia, és egyébként ott van a társadalmi környezet is.”



A beszélgetés során Szondy Máté több szempontból is vizsgálja a boldogság kérdését. Elmondása szerint a boldogság csak részben múlik az egyén erőfeszítésein, számos biológiai és társadalmi faktor is szerepet játszik abban, mennyire érzi magát boldognak az ember. Az ember alapvető biológiai beállítottsága, hogy a negatív ingereket intenzívebben élik meg, ám ezeknek teret kell engedni, Szondy többek között ezért is bírálja a motivációs előadók és a közösségi média által terjesztett boldogság fetisizálást.



„Az a társadalmi közeg, ahol például a fenyegetettség, a kirekesztés, a bűnbakkeresés jelen van, definíció szerint szinte természetes módon csökkenti az ott élők boldogságszintjét. Ha egy társadalomban megjelenik a kirekesztés, akkor az nemcsak a kirekesztett csoport tagjainak a boldogságát fogja csökkenteni, hanem mindenki másét is.”



A családi és a baráti környezet, de a tágabb társadalmi közeg is jelentős hatással bír az egyén boldogságérzetére, Szondy elmondja, csak akkor érezzük jól magunkat, ha ezek a közegek elfogadóak biztonságosak és megtartóak.



„Hosszú távon a valódi mély boldogságérzés inkább az aktív és értelemteli boldogsághoz kapcsolódik. Mert a hedonikus boldogság esetében nagyon gyorsan megjelenik a hozzászokás, az adaptáció.”



A boldogság különböző típusairól Szondy elmondja, megkülönböztethetünk kellemes, aktív és értelemkereső boldogságot. A kellemes a hedonisztikus élvezeteket foglalja magában, melyekhez rendkívül gyorsan hozz lehet szokni, így hosszútávú boldogságot nem ezekben érdemes keresni. Az aktív boldogság a flow-élmény kereséséről szól, olyan tevékenységek végzéséről, melyekben megélhetjük a bevonódás élményét. Az értelemkereső boldogság pedig arra utal, hogy megtaláljuk azt a célt, ami a mindennapjainknak értelmet ad.



A beszélgetésben szóba kerül még:

-        Mi a pozitív pszichológia?

-        Mik a boldogság különböző típusai?

-        Mi a hedonisztikus és az önmegvalósító boldogság?

-        Az életkorral változik a boldogságérzet?

-        Miért nem tesznek boldoggá az önsegítő szlogenek?

-        Miért nincs a boldogságnak egy receptje?

-        Lehet a boldogság a célunk?



A boldogság ügynöke május 2-től a mozikban!



Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=K-YSd0VeoHs&t=1s&ab_channel=Mozinet



A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.


Fejezetek

00:00 Bevezetés

00:49 A boldogság pszichológiája és biológiája

06:42 A boldogság társadalomtudománya

08:53 A pozitív pszichológia

11:21 A boldogság típusai: hedonikus és eudaimonikus

13:10 Boldogság és életkor

15:14 Kellemes, aktív és értelemkereső boldogsá

„A fejlődő világban a lelki nyitottság sokkal inkább meghatározó.”



Közgazdász, szociológus, több magyar és külföldi egyetem oktatója, a nemzetközi politikai gazdaságtan szakértőjeként pedig számos könyv, tanulmány és cikk szerzője. Pogátsa Zoltánnal beszélget Veiszer Alinda a Mozinet Nagylátószög új epizódjában a május 2-án mozikba kerülő A boldogság ügynöke című film kapcsán. A Mozinet új bemutatójában Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya dokumentumfilm-rendezők egy boldogságügynök életét követik. Az apró himalájai királyságban, Bhutánban ugyanis a Boldogság Kutatóintézet munkatársai járják az országot, és kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik, akinek legnagyobb álma, hogy végre szerelemre találjon.



„A boldogságnak, van egy kitettség része és van egy lehetőség része. A kitettség része alatt a fizikai szegénységet, elnyomottságot értem, azt, ami visszatart. A másik része pedig a lehetőség arra, hogy kibontakoztasd a tehetséged.”



Pogátsa Zoltán azzal kapcsolatban, mit jelenthet egy bhutáni és egy nyugati világban élő ember számára a boldogság, elmondja, alapvetően két részre osztható a boldogságra való törekvés. Az egyik a fizikai szegénység megszüntetésére irányul. Ez jellemző tipikusan a világ fejlődő régióira. A másik az egyén tehetségének a kibontakoztatására irányuló törekvés, a kiteljesedés lehetőségének megteremtése, ez pedig a fejlett régiókra jellemző. De ez közel sem jelenti azt, hogy a fejlett nyugati világban könnyebb elérni a boldogságot.



„A nyugati társadalmakban a fejlettség ellenére olyan pszichológiai környezetben vannak az emberek, ami elnyomó, visszatartó. Onnan tudjuk, hogy nem boldogok, hogy különböző szerhasználati, függőségi járványok vannak. Munkafüggőség, kapcsolati függőség, pornófüggőség, játék, szenvedély, satöbbi.”



Úgy gondolja, a nyugati társadalmak, hiába fejlettek, a fogyasztói kultúra, a digitális kapitalizmus és sok egyéb tényező következtében elfelejtettek a pszichológiai jólétükkel foglalkozni. Eltűnőben van az a lelki nyitottság, ami akár Bhutánt is jellemzi, és fizikai tárgyak megvásárlásával, a személyes életminőség folyamatos emelésével akarjuk helyettesíteni azt, hogy a belső lelki folyamatainkat megosszuk egymással.



Pogátsa a beszélgetés során kitér arra is, hogy a mai kapitalista rendszer ugyanúgy elnyomó, mint a 19. században az ipari forradalom következtében beálló egyenlőtlen viszony a tőkésosztály és a kizsigerelt, betegeskedő munkásosztály között. Viszont, míg az akkori elnyomottak megharcoltak a jogaikért, a mai elnyomottak észre sem veszik, hogy vesztes helyzetben vannak.



A boldogság ügynöke május 2-től a mozikban!



A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.



00:00 Bevezetés
01:17 GDP és Bruttó Nemzeti Boldogság
08:07 Boldogság a fejlődő és fejlett országokban
10:57 Bhután boldogságmítosza
13:31 Milyen gazdaságpolitikák segítik az egyéni boldogságot?
17:53 A kiteljesedés lehetőségei Magyarországon
19:41 Függőségi járványok – Min kellene változtatni a nyugati társadalmakban?
21:59 A növekedés nyomora – az ipari forradalom következményei
23:18 Boldogság a digitális kapitalizmus korában
25:55 Harc a monopóliumok hatalmával
28:36 Lelki nyitottság Bhutánban és a nyugati világban
32:48 A hatalom szerepe a pszichológiai jóllétben


A Mozinet hivatalos felületei:
Facebook: https://www.facebook.com/mozinet
Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmek
TikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok
YouTube: https://www.youtube.com/@mozinet

Varró Attila: "A korlátlan internetpornó elképesztő károkat okoz a tizenéveseknek."

Filmesztétaként rengeteget írt, tanított, foglalkozott a
filmes műfajokkal, amik alól sosem kezelte kivételként a szexfilmet vagy a pornót sem. A Mozinet Nagylátószög legújabb epizódjában Varró Attila kritikussal, a Filmvilág folyóirat szerkesztőjével beszélget Kovács Gellért az
április 4-én mozikba kerülő Hogyan szexeljünk című film kapcsán.



A Mozinet új bemutatójában a három legjobb barátnő a gimi utáni nyáron egy görög tengerparti városban veti bele magát az éjszakai életbe, de nem mérik fel a döntéseik súlyát. A film autentikusan mutatja be a fiatalok fesztelen, már-már szabályok nélküli életét, míg a csillogó felszín alatt a Z generáció érzelmi és szexuális kiszolgáltatottságának legmélyére ás. 



„Ezeknek a felnövés történeteknek, amik ezt a témát a szexualitáson keresztül közelítik meg, kötelező velejárója ez a fajta kirobbanóenergia és a nagyon szubjektív hangvétel.”



A beszélgetés során Varró Attila elmondja, a serdülőkori coming of age történetek műfaji és formai sajátosságai mind fellelhetők a Hogyan szexeljünkben, de a többitől eltérő módon a történetvezetés itt intimebb, nagyon egy szereplőre fókuszál és kevésbé a csoportdinamikára. A hitelességet, a generációs látlelet jelleget erősíti az is, hogy a hangvétel realistább, a műfajra jellemző túlstilizált forma itt
kevésbé van jelen.



„A Wasteland egy 2012-ben készült amerikai keménypornó
film, egy nagyon radikális szembefordulás volt mindazzal, amit mi a kemény pornótól, mint műfajtól elvárunk.”



Varró szerint ezeknek a szexualitás témáját körbejáró felnövéstörténeteket bemutató filmeknek az utóbbi években három kiemelkedő darabja volt: a Spring Breakers, a Project X és a Wasteland című keménypornó film. Míg az előbbi kettő ismertebb, moziban is bemutatott mainstream alkotások, addig a Wasteland egy szerzői pornófilm, ami több szempontból kifordítja a nézői elvárásokat a pornóval szemben. Például azzal, hogy a pornográf részeket nem, mint kívánatos együttlétet, hanem mint a főhős lecsúszásának jeleneteiként állítja be, és hogy a film egy erőteljes tanulsággal zárul, ami egyébként egybecseng a Hogyan szexeljünk üzenetével is.



A pornó és a felnövő generációk kapcsolatáról elmondta, nagyon károsnak tartja, hogy a mai tizen- és huszonévesek a legfőbb élményeiket a szexualitásról a pornón keresztül élik meg, szerinte ez könnyen vezet akár törvénysértő, abuzív viselkedéshez, vagy a szexuális zavarok kialakulásához is. Nagyon fontosnak tartja, hogy az oktatásban, akár a felvilágosítás részeként szóba kerüljön a pornó, mert a tabusítás nem segít ezen a tendencián, illetve, hogy lehessen
beszélni arról, mi a különbség a „rossz pornó” és a „jó pornó” között.



„Minden olyan pornó, ami valamilyen módon fölhívja a
figyelmet arra, hogy ez egy fiktív világ, az jobb pornó. Minden olyan, ami ezt a dokumentumnyelvet hangsúlyozza, bármilyen módon, az káros pornó.”



A beszélgetésben szóba kerül még:

- Hogyan tudnak hitelesek maradni a serdülőkori coming of age filmek?

- Mi lehet a pornó szerepe az oktatásban és a nevelésben?

- Milyen hatással van a pornó a felnövő generációkra?

- Mi az a „jó pornó” és miért jó?



Fejezetek

00:00 Bevezetés

00:36 A Hogyan szexeljünk és a coming of age filmek

04:53 A Project X és a Spring Breakers

10:12 Wasteland – a tanulságos keménypornó

14:21 A coming of age filmek és a hitelesség

16:24 A pornó hatása a felnövő generációra

21:54 A rossz pornó és a jó pornó

25:54 Pornó az oktatásban és a nevelésben



Hogyan szexeljünk, április 4-től a mozikban!



Előzetes: https://www.youtube.com/wat

Figyelem, a beszélgetés spoilereket tartalmaz!

A boldogság ügynöke első premier előtti vetítése után Veiszer Alinda a film egyik rendezőjével, Zurbó Dorottyával beszélgetett Bhutánról és a film hátteréről.

Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai rendezők egy negyvenes éveiben járó boldogságügynök, Amber Gurung életét követték A boldogság ügynöke című filmben. A mindössze 700.000 embert számláló, apró himalájai királyságban, Bhutánban ugyanis a Boldogság Kutatóintézet munkatársai járják az országot, és négyórás kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. Ennek eredményéből dolgozzák ki az ötéves fejlesztési terveket, amelyeknek elsődleges célja, hogy tovább növeljék a bhutáni társadalom „boldogságindexét”

A filmben Amber házról-házra látogatja az elszigetelt falvakat. Rajta keresztül kapunk intim betekintést a bhutáni társadalom hétköznapjaiba: abba, hogy mi teszi őket igazán boldoggá, és egyáltalán valóban mérhető-e a boldogság? A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik, akinek legnagyobb álma, hogy végre szerelemre találjon.

A beszélgetésben szóba kerül:

- Mikor járt először Bhutánban és milyen kapcsolata van az országgal?
- Mi is az a boldogságszint mérés?
- Hogyan és hol találkozott Dorottya először ezzel felméréssel?
- Mikor döntötték el, hogy erről készítenek filmet?
- Hogy sikerült megtalálni a főszereplőt?
- A bhutániak mennyire nyílnak meg egy ilyen felmérés alatt?
- Mennyire viselte meg lelkileg ezekkel az emberi sorsokkal való találkozás?
- Látták-e már a szereplők filmet?
- Bhutánban, hogyan kezelik a gender kérdést?
- Bhután modernizálásáról és demokratizálódásáról.
- Az oktatásról és a nyelvről.


A boldogság ügynöke, május 2-től a mozikban!

Teaser: https://www.youtube.com/watch?v=0ktT7pOKUTs&ab_channel=Mozinet


A film hivatalos felületei:
https://www.facebook.com/aboldogsagugynoke
https://www.instagram.com/a_boldogsag_ugynoke/

A Mozinet hivatalos felületei:
Facebook: https://www.facebook.com/mozinet
Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmek
TikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok
YouTube: https://www.youtube.com/@mozinet