Sztori Podcast Sztori Podcast

Kőhalmi Zoltánnal beszélgetek, akit humoristaként és standup-előadóként szeret és ismert meg az egész ország - 25 éve van a pályán, és még 2022-ben is az ő előadása volt a legnézettebb Comedy Special a Comedy Central műsorán. Emellett pedig az elmúlt években két regényt is írt, bravúros történetmeséléssel: A férfi, aki megølte a férfit, aki megølt egy férfit, avagy 101 hulla Dramfjordban-t és Az utolsó 450 évet.



"Amikor kitalálok egy poént, akkor magamnak adok egy feladványt" Nagyon izgalmas Kőhalmi megközelítése, miszerint neki a humor nem más, mint rejtvényfejtés, amiben a poén mindig a feladvány. Dumáltunk sokat a fejlesztésről, hogy az első ötlet mindig triviális, és el kell hajítani, illetve hogy azzal különbözteti meg magát a többiektől, hogy sokkal többet gondolkodik a poénokon és verziózik velük. Abból érdemes kiindulni, hogy minden poén egy zavarkeltés, egy meghökkentés. És sokszor az a jó humorban, hogy attól lesz valami vicces, hogy nem mondasz el mindent a történetből. Sok poén ugyanis amiatt a hézag miatt működik, amit a hallgató fejben tölt ki. Mivel sok közös van a standupban és a storytellingben, ezért a történetmesélésre megint egy elképesztően izgi nézőpontra kaphatunk rálátást.


Nagyon színes beszélgetés lett, imádtam minden mellékvágányát, dumáltunk filmekről és sorozatokról is, mint a Beef, a Dark, és a Sekény Sírhant, de érintettük azt is, hogy az hogyan jött, hogy Zoli írt egy animációs rövidfilmet a 2000-es évek elején két mindenre elszánt, őrült nyúlról, amiből egy (egyébként tök király) Zagar videoklip készült. (link lent)


Ezen kívül mindent is átbeszélünk, ami idevág:


Miket olvasott Zoli gyerekként? Milyen vígjátékok inspirálták arra, hogy humorista lesz?


Hány rétege van egy viccnek? Mitől működik egy poén? Hogyan elemezte ki gyerekként a vicceket?


Mit jelent az, hogy magát strukturalista humoristának tartja?


Miért kell máshogy ütemezni a sztorit vagy a poént a színpadon, mint leírva?




Miért fontos a humor a feszültség kikönnyítésében?


Mennyire kötött a paródia írás játéktere? Könnyebb paródiát írni mint nem-paródiát?


Mi érdekelte a skandináv krimi paródia megírásában?




Milyen olvasói elvárásokkal kell szembenéznie, amikor az első regényét megírta és mit tanult a visszajelzésekből? Hogy strukturálná máshogy, mesélné máshogy a sztorit?


Miért a krimit választotta az első regény műfaji játékterének?


Miért volt tanulságos a világépítést túltolni, és újra a sztorira koncentrálni a második regénynél?


Miről szól a harmadik regény?


Mit is jelent az elvárások átka?


Hogyan egyeztethető össze az írói és a standup-előadói életforma? Tud egymásra jótékonyan hatni a kettő?


Hogyan segíthet egy mind map a stand-up-est tervezésében


Hogy megy a poénok és sztorik fejlesztése közönség nélkül és a közönséggel való tesztelése?


Hány verzión esik át fejben, papíron és a közönségen mire a estbe kerül egy sztori vagy panel?




Hol helyezi el magát Zoli a storyteller skálán?


Milyen storytellerek coacholják a dumaszínházas standuposokat?


Kéne a humoristáknak komoly témákról beszélniük itthon?


Milyen vicceket meséltek a görögök és az ókori északi népek?


Miért hasznos a nevetés és miért marad meg jobban az emlék egy humorral előadott információ esetében?





Gazdag beszélgetés, sok útravalóval, baromi jó hangulattal. Még több ilyen epizódot kívánok magunknak! :)



Bossa Astoria videoklip

https://www.youtube.com/watch?v=iNywH1RU5Ac



Kőhalmi Zoltánt itt tudod követni:

https://www.instagram.com/kohalmizoltanhivatalos/

https://www.facebook.com/KohalmiZoltan



Kőhalmi Zoltán standup-estjei:

https://dumaszinhaz.hu/fellepo

Az előző epizód folytatásában Kun Miklóssal jövünk vissza két nagy attrakcióval. Miklós az Essence Mediacom stratégája, aki 20 éves reklámipari múltja mellett storytelling kurzust tart a Károli Gáspár Református Egyetemen.



A két attrakció pedig az alábbi lesz:



Végignézzük, hogy a márkák milyen archetípusokat szeretnek magukra ölteni a célcsoportjuk szemében azok közül, amely archetípusokat Carl Gustav Jung csoportosított először, és amiket egyébként a történetmesélők is előszeretettel használnak, amikor egy sztori karaktervilágát építik fel.

- mit jelent az, hogy "egy márka egy mentor"?

- miért olyan fontos a 12 jungi archetípus?- a Nike miért a hős archetípusba tartozik, mint Harry Potter?- a TED miért a bölcs öreg archetípusába, mint Dumbledore professzor?A sort még hosszan fogjuk folytatni.

Utána pedig egy tudományos kutatás alapján rövid történeteket elemzünk ki, és a visszamérésekből megállapítjuk, hogy a legjobb sztorik melyik összetevőjük miatt voltak óriási hatással a közönségre. 


Sztori
Konfliktus
Fordulópont
Dráma
Szépség
Metafora

Te mit tippelsz, melyik szempont bizonyul a legfontosabbnak egy jó sztorihoz?

Tulajdonképpen azt vezetjük le tudományos alapon, hogy mitől is jó egy sztori.


Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel:
patreon.com/SztoriPodcast
---
Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:
Facebook: facebook.com/sztori.podcast
Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/
Instagram: instagram.com/sztori.podcast
--
Hirdetés és együttműködés:
peter@showcast.tech
www.showcast.tech

Egy jó reklám vagy egy jó történet terjedését hogy segíti a megfelelő mémek használata? És mi is az a mém? A memetika tudománya hogyan kapcsolódik a történetmeséléshez? 

Miért mondhatjuk egy jó történetre, hogy nem más, mint megtervezett információhiányok sorozata?

És hogyan működnek a jó történetek a kommunikációs üzenet túlélőgépeként?



Kun Miklóssal beszélgetek, az Essence Mediacom stratégájával (Chief Strategy Officer), aki a reklámiparban eltöltött 20 éve mellett storytelling kurzusokat is tart a Károli Gáspár Református Egyetemen. 

A fent említett kérdések mellet az alábbi témáknak nézünk a mélyére:


Mi a memetika és a mém szerepe a reklámkampányokban?
Miért tud félre menni egy kampány, ha rosszul használjuk a mémeket?
Miért fontos, hogy a reklámkampánynál az üzenet annyira egyszerű legyen, hogy le tudd írni egy gyufás skatulya hátoldalára?
Ha valamire azt mondjuk olcsó, azzal azt is üzenjük, hogy gagyi?
Jobban számít, hogy mit mondunk, annál, minthogy mennyit költünk a reklámra, ami elviszi az üzenetet?
Fontos téma, hogy a történetmesélésben is a megfelelő mémek bedobása segítse, hogy átmenjen az üzenet, és ne blokkolja semmilyen korábban kialakult sztereotípia a történet vagy a mondanivaló megértését.
Mi a sztori bogáncsa, ami beakad az emberek agyába, hogy továbbvigyék? A "csupasz" üzeneteket miért nem fogja továbbvinni a szájhagyomány?
Mennyire könnyű a megfelelő sztorit megtalálni a kereskedelmi üzenetedhez?
Egy jó történet megtervezett információhiányok sorozata - Miért? Mert mi lenne, ha azzal kezdenénk a Star Wars sztoriját, hogy kiderült, hogy Darth Vader a főhős apja!?
Miért kell néha megerősíteni, néha pedig megsérteni a nézői elvárásokat? (spoiler: a bevonódás miatt, de mit értünk ez alatt?)
A sztorinál az utolsó információ részlet megértése mikor és hogyan vezethet katartikus élményhez?



Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel:
patreon.com/SztoriPodcast
---
Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:
Facebook: facebook.com/sztori.podcast
Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/
Instagram: instagram.com/sztori.podcast
--
Hirdetés és együttműködés:
peter@showcast.tech
www.showcast.tech

Nagyinterjú, 3 kamerával felvéve. Ilyen még nem volt.

Gazsi Zoltánnal beszélgettem, az Eisberg Kft. ügyvezetőjével, aki Példakép-díjas üzletember, és úgy használja a storytellinget a LinkedIn-posztjaiban, hogy abból nem csak cégvezetők tanulhatnak, hanem mindannyian. Nem csoda, hogy a 17.000 követője van. Az sem csoda, hogy a Líra kiadó felkérte egy könyv megírására. Az "Emberszemlélet" című kötet tele van remek sztorikkal cégvezetésről, magánéleti kihívásokról, és Zoli rákbetegséggel való küzdelméről. A nagy dózis életigenlésről nem is beszélve. Ez a vezetői könyvek Ted Lasso-ja. Receptre kéne ezt is felírni mindenkinek. (április 4.-től a könyvesboltokban!)

Ez meg itt egy szuperjó beszélgetés, tele idézhető mondatokkal és bomba jó történetekkel, amikből mind tanulhatunk. Zoli már csak ilyen.



A 3 kamerás felvételért köszönet Tóth-Czere Péternek és a Showcast Medianak - nagyon kedves volt tőletek, imádok veletek dolgozni. :)



Egyébként Gazsi Zoltán rendszeresen tart előadásokat egyetemeken, konferenciákon és képzéseken, emellett a BCSDH (Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért) és a SWISSCHAM (Svájci–Magyar Kereskedelmi Kamara) elnökségi tagja, valamint a Kórházsuli Alapítvány és a Budapesti Fesztiválzenekar nagykövete.



Sok témába kapunk bele ebben az epizódban:


Zoli gyerekkoráról, és hogy mikor vált fontossá az életében a történetmesélés?
Kik Zoli példaképei és miért?
Miért tekinthetnek mások rá vajon példaképként?
Hogyan áll Zoli ügyvezetőként a cégtulajdonosokkal?
Miért fontos az ügyvezetői szabadsága?
Az Eisberg cég kultúrájáról
Önismeretről, önreflexióról, öngondoskodásról és önigazolásról
Miért kompaktak és csattanósak Lin-csi apát történetei? Hogyan jó példa ez egy LinkedIn-posztra?
Fogyasztói felhalmozásról (és annak pszichológiai hátteréről,) és felelőtlen szemét-kezelésről
A dolgozók belső motivációjáról és hogyan találjuk meg, hogy milyen munka való nekünk?
Terézanyu-pályázat és miért fontosak a női történetek, és hogy megosszuk egymással?
Időgazdálkodás, és Zoli mire képes nemet mondani és mire nem?
Miért fontos az emberi hálózat körülötte, és hogyan kell értékes kapcsolatokat építeni és fenntartani?
Hogyan írjunk bomba LinkedIn-posztokat, történetmeséléssel ötvözve?
Milyen béna Linkedin-posztokba fulladunk bele?
Tiszta szándékról és bölcsességről
Stresszfaktorok és stresszkezelés különböző kultúrákban
Joseph Campbellről és hogyan hatottak Zolira a könyv megírásakor?
A oroszok tószt-mondási szokása hogyan hatott Zolira?
Különböző országok és kultúrák történetmesélési kedvéről
A Lefkovicsék gyászolnak című filmről
Részletek a könyvből, céges sztorik
Zoli küzdelméről a rákkal, a legnehezebb és legfelszabadultabb pillanatokról
Írói felelősségről és hagyatékról
Hogyan lehet egy vezetői könyvvel elérni nem-vezetőket is?
Céges transzparenciáról
Az itthoni történetmesélési kultúráról, közönyről, közbizalomról, kíváncsiságról
Az Élet étterme projektről
Életszemléletről, prioritásokról, az élet legfontosabb történetéről


...a bravúr pedig azt, hogy mindezt rengeteg jó sztorin keresztül beszéljük át!




Fotó: Szalmás Krisztina


Itt követheted Gazsi Zoltánt:

⁠https://hu.linkedin.com/in/zoltan-gazsi⁠



Itt rendelheted meg az "Emberszemélet" című könyvet:

⁠https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/memoar-eletrajz-interju/emberszemlelet-az-eletigenlo-cegvezeto⁠



Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel:patreon.com/SztoriPodcast

--- 

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:Facebook: facebook.com/sztori.podcastZárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/Instagram: instagram.com/sztori.

Egy történet, amelyben nagyon közel van élet és halál. Mindannyiunknak van ilyen története, legfeljebb nem mesélték el nekünk. A tétek nagyok, a fordulatok váratlanok, és nincs ennél személyesebb történetünk - akár a saját születésünk, akár a gyermekünk születését meséljük el.



Görbicz Adriával a születéstörténetek fontosságáról beszélünk. Adria bábaként évtizedek óta kísér szüléseket, a Bábakalács Születésház Kft. alapítója és vezetője, Ingeborg Stadelmann: “A bába válaszol” című könyvének a második magyar kiadásának fordítója. A Bábakalács Szülészfelkészítő Podcastban és saját kurzusokon is segít a leendő anyáknak felkészülni arra, amire lehetetlen felkészülni. 




Adria elmeséli, hogyan alakult úgy az élete, hogy "véletlenül" bába lett?
Milyen elveket vall a szülések kísérésével kapcsolatban?
Segít megfejteni, hogy a régi bába-könyvek szerint miért szüléstörténeteken keresztül kell tanítani a családokat.
Miben segíthet a biológiai "tananyag", és hogyan adhatnak többet a jó esettörténetek?
Milyen olyan apró részletekre világítanak rá, amik a száraz elméletben nincsenek benne?
Miért kéne rávilágítani a fókuszt a jó történetekre?
Miért ártalmas, hogy csak a rémtörténeteket találja meg és osztja meg a közösség?
Hogyan adhatnak sok erőt ezek a történetek? 
Hogyan változnak ezek a történetek az idő múlásával, amikor újra és újra elmeséljük?
A nehéz történetek mikor válnak elmesélhetővé, és ki segíthet feldolgozni azokat?
Hol találhatunk jó születéstörténeteket?
Miért és hogyan kell elmesélnünk újra és újra a gyermekeinknek a születésük történetét?



A beszélgetés fő fókuszában a műsorvezető fiának a születésének a története fog állni, és ezen keresztül fog szó esni a hormonokról, és más biológiai tényezőkről (főszerepben az oxitocin!), és számos hasznos információt és tippet tudhatunk meg a szülés természetes folyamatával kapcsolatban is.

Annak is érdemes meghallgatni, aki szeretne többet tudni a szülésről, és annak is, aki csak szereti a jó sztorikat.



Bábakalács Születésház

https://ababababaja.wixsite.com/babakalacs/blank-cn03

https://www.facebook.com/BabakalacsSzuleteshaz/?locale=hu_HU

https://www.youtube.com/@babakalacsszuleteshaz2516



Ingeborg Stadelmann: “A bába válaszol” című könyve

https://moly.hu/konyvek/ingeborg-stadelmann-a-baba-valaszol



Bábakalács Szülészfelkészítő Podcast

https://open.spotify.com/show/66HxKznLMZtkYtny1U0T4v



Hoztam E Világra csatorna

https://www.youtube.com/@HOZTAMEVILAGRA


Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel:
patreon.com/SztoriPodcast


---
Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:
Facebook: facebook.com/sztori.podcast
Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/
Instagram: instagram.com/sztori.podcast
--
Hirdetés és együttműködés:
peter@showcast.tech
www.showcast.tech

"A reklámok legnagyobb ellensége nem a többi reklám, hanem hogy körülöttünk folyamatosan szövik a történeteket."



Pőcze Balázzsal, a MITO kreatív-igazgatójával beszélgetek a történetmesélés reklámban elfoglalt szerepéről, és hogy mekkora súllyal van jelen 2024-ben a storytelling egy reklámügynökség életében.

Két nagy tanulságot vontam le ezután:


Minden márka mögött ott vannak a történetek, ha elég hosszan keresgélünk
A reklámtervezés folyamatának végén jön csak a történetmesélő képbe

Lesz szó természetesen a 30 másodperces tv spotok problematikájáról. Amiben egy darab, mély gondolat kellene, hogy megtapadjon, sokszor az ügyféligény mégis az, hogy a sztori mellett 6-8 infó hangozzon.


De hogy lehet 6-8 infót átadni egy 30 sec-es szpotban?
A gyógyszert (vagyis a core üzenetet) cukorkába (sztoriba) csomagolva adjuk be?
Vagy keverjük el a gyógyszert és a cukorkát?
A lezárt sztori működik jobban vagy a nyitott történeteket, kérdésfelvetéseket?

"A reklámok java része úgy érkezik a fogyasztóhoz, hogy a fogyasztó nem akarja azt. Váratlanul és kéretlenül. Úgyhogy cserébe kell valami okot adni nekik, hogy odafigyeljenek. Hogy meghallgassák a reklámozót. És az se legyen illúzió, hogy ha az első másodpercben még meg tudtad ragadni a figyelmét, akkor a végéig kitart a figyelme."


Példaként elhangzik néhány kampány is olyan márkáktól, mint a BMW, és Apple, a Telekom, Microsoft, vagy az OTP. Nem megyünk el mellette, hogy egy időben nagy buzz volt a történetmesélés körül a reklámiparban, de mégis, előtte mintha jobban meséltek volna történetet és több történetet meséltek volna. Mintha nem történt volna változás. Vagy még rosszabb lett a helyzet? Balázs ki is emeli, hogy a történetmesélés lehetősége mennyire a workflow végén kerül csak az asztalra: "Laikus számára sokkoló lenne, ha tudnánk, hogy a kampánytervezés során mennyire késői fázisban lépnek be a történetmesélők a munkába, mint az újságíró vagy a filmrendező."



A sok izgi téma mellett ilyen kérdésekre kapunk választ:


Amikor másfél másodperced van, hogy a fogyasztó nehogy elnyomjon a videódról, akkor mennyire számít a többszáz éves tudás, amit tanultunk a dramaturgiáról?
Képes egy plakát a történetmesélésre?
Hogy lehet Petőfi és Arany barátságán keresztül edukálni az Office használhatóságát?
Milyen típusú platformokat használ a reklám a történetek elmesélésére (oral, written, visual storytelling)?
Mi az a digitális történetmesélés?
Mik a MITO legsikeresebb megoldásai, amiben a történetmesélés nélkül közel nem lett volna olyan ütős a kampányuk?
Milyen területekről szoktam történetmesélő szakembereket bevonni a munkafolyamatba?
Milyen trükkökkel képes egy ügynökség kiterjeszteni a reklámeszközök limitációit, hogy mélyebb sztorikat meghallgatására érzékenyítse a fogyasztót?
Hogyan tud hőstörténetet faragni a reklám valódi emberekről, mélyen személyes, gyönyörű filmet?
Mit kezdene Tarr Béla egy mai youtube-kampány briefjével?Hogyan lehet érdekessé tenni egy sztorit, ha egy mondatod van a plakáton?
Miért húz be jobban a sztoriba egy film teaser trailer-e, mint a trailere?
Lehet-e etikus módon használni a sztorikat, miközben olyasmiről akarjuk meggyőzni néha a fogyasztót, amit magától nem tenne meg?
Sörreklámnál milyen sztori-megoldást dobott vissza a önszabályozó reklám testület?
Amikor másfél másodperced van, hogy a fogyasztó nehogy elnyomjon a videódról, akkor mennyire számít a többszáz éves tudás, amit tanultunk a dramaturgiáról?



A MITO-t itt éred elhttps://mito.hu/

https://www.facebook.com/hellowearemito/

https://hu.linkedin.com/company/hellowearemito



Pőcze Balázs cikkei

https://raketa.hu/szerzo/pocze-balazs



INTRO

https: