25 episodes

A mai kastély helyén már a XVII. században egy Habsburg-díszkastély állt, amelyet azonban 1683-ban, a török megszállás idején leromboltak. Az oszmán seregek felett aratott gyõzelem után I. Lipót császár az osztrák származású barokk építészmestert, Fischer von Erlach-ot bízta meg egy vadászkastély építésével. Fél évszázaddal késõbb Mária Terézia udvari építészével, Nicolaus Pacassival építtette át a kastélyt rokokó stílusú nyári rezidenciává, és udvartartásával együtt, amely nem kevesebb mint 1500 fõt számlált, itt töltötte a nyári hónapokat. A császári család maga is részt vett a helyiségek kialakításában, amelynek köszönhetõen a kastély mind a mai napig élettel teli maradt és egyedülálló bepillantást enged a Habsburg-család mindennapjaiba. Mária Teréziát követõen más családtagok is meghatározó nyomokat hagytak a kastélyban, mindenekelõtt az ükunoka Ferenc József császár, aki itt született és 68 évig tartó uralkodása után itt is halt meg 1916-ban. Amennyiben idõközben felért az elsõ emeletre, kérjük forduljon jobbra és menjen az úgynevezett Halszálkás szobába. A bal oldalon található ablakon kinézve a császári udvarra látni, amely a Gyermekmúzeumhoz tartozik. Ebben a részlegben a látogatók sok mindent megtudhatnak a császári udvar mindennapjairól, és néhány dolgot ki is próbálhatnak. A nyitott ajtókon keresztül a Szárnysegéd-szobába lehet bepillantani. A szárnysegéd fõ feladata az volt, hogy azonnal eljuttassa a császárhoz a katonai híreket. Ennek ismeretében érthetõ, hogy közvetlenül az uralkodó közelében került elszállásolásra.

Schloß Schönbrunn - Dísztermek a nemesi szinten Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H.

    • Society & Culture

A mai kastély helyén már a XVII. században egy Habsburg-díszkastély állt, amelyet azonban 1683-ban, a török megszállás idején leromboltak. Az oszmán seregek felett aratott gyõzelem után I. Lipót császár az osztrák származású barokk építészmestert, Fischer von Erlach-ot bízta meg egy vadászkastély építésével. Fél évszázaddal késõbb Mária Terézia udvari építészével, Nicolaus Pacassival építtette át a kastélyt rokokó stílusú nyári rezidenciává, és udvartartásával együtt, amely nem kevesebb mint 1500 fõt számlált, itt töltötte a nyári hónapokat. A császári család maga is részt vett a helyiségek kialakításában, amelynek köszönhetõen a kastély mind a mai napig élettel teli maradt és egyedülálló bepillantást enged a Habsburg-család mindennapjaiba. Mária Teréziát követõen más családtagok is meghatározó nyomokat hagytak a kastélyban, mindenekelõtt az ükunoka Ferenc József császár, aki itt született és 68 évig tartó uralkodása után itt is halt meg 1916-ban. Amennyiben idõközben felért az elsõ emeletre, kérjük forduljon jobbra és menjen az úgynevezett Halszálkás szobába. A bal oldalon található ablakon kinézve a császári udvarra látni, amely a Gyermekmúzeumhoz tartozik. Ebben a részlegben a látogatók sok mindent megtudhatnak a császári udvar mindennapjairól, és néhány dolgot ki is próbálhatnak. A nyitott ajtókon keresztül a Szárnysegéd-szobába lehet bepillantani. A szárnysegéd fõ feladata az volt, hogy azonnal eljuttassa a császárhoz a katonai híreket. Ennek ismeretében érthetõ, hogy közvetlenül az uralkodó közelében került elszállásolásra.

    01 - Testõrségi szoba

    01 - Testõrségi szoba

    Ebben a szobában posztoltak Ferenc József császár testõrei, akik a császár lakosztályához vezetõ bejáratot õrizték. A szobában a jobb oldalon egy kerámia cserépkályha látható, amelyet a kastély többi kályhájához hasonlóan a szobák mögött található fûtõfolyosóról fûtöttek (eredetileg fával), hogy a fûtéssel járó teendõkkel ne zavarják a császári családot, és ne koszolják be a lakótereket. A XIX. századtól tértek át a forró levegõvel történõ fûtésre, amelyet 1992-ig használtak.

    • 1 min
    02 - Biliárdszoba

    02 - Biliárdszoba

    Ez a helyiség várószobaként funkcionált Ferenc József audienciái alkalmával. A császár hetente két alkalommal tartott meghallgatást. A biliárdasztal, amely Ferenc József nagyapjáé, I. (II.) Ferenc császáré volt, a tisztek, miniszterek és hozzátartozóik időtöltését szolgálta. A falakon három nagy festmény található: a középső a Mária Terézia-rend első adományozását ábrázolja 1758-ban. Ez a Mária Terézia által létrehozott kitüntetés volt a Monarchia első érdemrendje, amely a császári ház egyik legmagasabb rangú elismerésének számított. A jobb és bal oldalon található képek az alapítás 100 éves évfordulójának megünneplését örökítik meg – Ferenc József ebből az alkalomból díszes vacsorát adott a Nagy Galériában és egy fogadást a kastélyparkban.

    • 54 sec
    03 - Diófa szoba

    03 - Diófa szoba

    A szoba a Mária Terézia korából származó aranydíszítéssel ellátott értékes diófaburkolatról és a szintén eredeti berendezéshez tartozó rokokó asztalokról kapta a nevét. A csillár a XIX. századból származik. Ebben a szobában fogadta Ferenc József az audienciára érkezőket, akik egy kitüntetést jöttek megköszönni, kéréssel fordultak a császárhoz vagy be szerettek volna mutatkozni, miután betöltötték új hivatali posztjukat. Egy délelőtt akár 100 embert is fogadott Ferenc József, aki kitűnő névmemóriájáról volt híres – soha nem felejtett el egyetlen nevet vagy arcot sem, amelyet egyszer már hallott vagy látott. A meghallgatások általában néhány percig tartottak, amelyeket a császár egy egyszerű fejbólintással fejezett be.

    • 55 sec
    04 - Ferenc József császár dolgozószobája

    04 - Ferenc József császár dolgozószobája

    Ferenc József 18 évesen került az osztrák császári trónra. Hihetetlen mennyiségű munkát végzett – munkanapja hajnali 5 óra előtt kezdődött, a nap nagy részét íróasztala mellett töltötte, amelyet a jobb oldalon láthatunk, itt tanulmányozta át aktáit, itt reggelizett és ebédelt is. Így az állam első emberének élete nagy részben ennél az íróasztalnál zajlott. Magánhelyiséginek díszes berendezését a császár egyáltalán nem tartotta fontosnak. Megelégedett a családjáról készült festményekkel és fotókkal, valamint a gyermekeitől és unokáitól kapott ajándékokkal. A nagy portrék egyike a 33 éves császárt, a másik pedig feleségét, Erzsébet császárnét ábrázolja, aki Sisi néven vált valóságos mítosszá.

    • 57 sec
    05 - Ferenc József császár hálószobája

    05 - Ferenc József császár hálószobája

    A császár mindennapjai a hálószobában kezdődtek és előre meghatározott, pontos időterv szerint zajlottak; Ferenc József hajnali 4 órakor ébredt, majd hideg vízzel megmosakodott és hívő katolikushoz méltóan az ágytól balra látható zsámolyra térdelve elmondta reggeli imáját. A szobában látható vaságy jól példázza az osztrák császár spártai életfelfogását. A 86 éves Ferenc József ebben az ágyban halt meg 68 éves uralkodását követően1916-ban, az első világháború kellős közepén. A festőállványon látható festmény a halálos ágyán ábrázolja a császárt. Ferenc Józsefnek hosszú élete során számos sorscsapást kellett elszenvednie. Első lánya, Sophie 2 évesen halt meg, fivérét, Miksát Mexikó császáraként kivégezték a forradalmárok, ezt követte egyetlen fiának, Rudolfnak tragikus öngyilkossága, Erzsébet császárnét pedig egy olasz anarchista gyilkolta meg. A szoba kijáratánál, balra található a császári toalett, amelyet 1899-ben építettek be a szobába, angol mintára. A következő három kisebb szoba Erzsébet császárné magánlakosztályához tartozott. Az írószobaként használt Lépcsőkabinetben írta Erzsébet császárné a leveleit, naplóját és verseit. Innen egy csigalépcső – amelyet a Monarchia felbomlása után megszüntettek – vezetett a császárné földszinten található magánszobáiba. Az Öltözőszobában végezte a császárné szépségének megőrzését szolgáló tevékenységeit. Erzsébet korának egyik legszebb asszonya volt, és ennek tudatában is volt. A császárné napját nagymértékben meghatározta a csinos alak megőrzése érdekében végzett sporttevékenység és a szépségápolás – csaknem földig érő csodálatos hajának ápolása minden nap több órát vett igénybe. Tekintse meg ezeket a helyiségeket, majd kérjük, menjen a 9-es szobába, Ferenc József császár és Erzsébet közös hálószobájába.

    • 2 min
    09 - Ferenc József császár és Erzsébet közös hálószobája

    09 - Ferenc József császár és Erzsébet közös hálószobája

    Ferenc József 1854-ben vette feleségül unokahúgát, Erzsébetet, aki akkor még alig múlt 16 éves. Ezt a szobát a házasságuk alkalmából rendezték be közös hálószobának. Ferenc József egész életében imádta feleségét – hogy vonzódását azonos mértékben viszonozták-e, örök kérdés marad. Erzsébet kezdetektől fogva elítélte az udvari élet merev szabályait, és az évek múltával öntudatos nővé fejlődött. Önálló életet élt, nagy utazásokat tett, és csak ritkán volt látható Bécsben. Erzsébet császárnét 1898 szeptemberében, 61 éves korában szúrta le Genfben egy ráspollyal Luigi Luccheni, egy olasz anarchista.

    • 1 min

Top Podcasts In Society & Culture

More by Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H.