Joggal vagy SZABAD‪!‬ TASZ - Társaság a Szabadságjogokért

Nagyon fontos lenne, hogy az embereknek valós képük legyen a járványról, és egyszerűen tudjanak információhoz jutni a teszteléssel, oltással kapcsolatban. A taps és a sütemény ugyan jól esik az egészségügyi dolgozóknak, de a legtöbbet azzal tehetünk, ha vigyázunk magunkra és nem fertőződünk meg. A túlterhelt kórházakban ugyanis nincs lehetőség mindenkinek megfelelő ellátást nyújtani, és az ezzel kapcsolatos kétség és lelkiismeretfurdalás felőrli az orvosokat és ápolókat. Többek között ez derült ki abból a három interjúból, amit egészségügyi dolgozókkal készítettünk arról, hogyan élik meg a több mint egy éve tartó járványhelyzetet. Hallgassátok meg legújabb podcast adásunkat, amelyben Zsigri Szabolcs háziorvossal, Lukács Miklós hospice ápolóval és Svéd Tamás aneszteziológus-intenzív terápiás szakorvossal beszélgettünk!

Vakcinaútlevél és védettségi igazolvány – hivatalos dokumentumok,  amelyek hamarosan meghatározhatják az életünket, de valójában azt sem  tudjuk, pontosan mire jogosítanak. Visszaadhatják-e a szabadságunkat  úgy, hogy közben azoknak a jogai se sérüljenek, akik nincsenek beoltva?  Vagy az „immunprivilégium” mindenképpen egyet jelent a  diszkriminációval? Legújabb adásunkban Sándor Judit bioetikus volt a vendégünk, akivel szakmai igazgatónk, Szabó Máté beszélgetett  arról, hogy a járványhelyzetben lehetnek-e egy ország polgárai különböző mértékben szabadok.

A kiemelt turisztikai régiók „fejlesztése”, energetikai és bankszektor, állami informatikai rendszerek - csak néhány azok közül a fontos területek közül, ahol a járvány leple alatt a kormányközeli üzletemberek még jelentősebb befolyást szereztek. Közben pedig annyira hozzászoktunk a korrupcióhoz, hogy a legtöbben már fel sem kapják a fejüket néhány megkérdőjelezhető módon elköltött tízmilliárdra. Legújabb podcast adásunkban két szakértő újságíróval, Erdélyi Katalinnal (Átlátszó) és Bódis Andrással (Válasz Online) beszélgettünk a politikai és gazdasági hatalom összefonódásáról, illetve arról, hogyan használta fel a kormány a válsághelyzetet befolyása növelésére, és mi köze van mindennek a 2022-es választásokhoz.

Szeretjük azt hinni, hogy minket nem lehet megvezetni, de mindannyian fogékonyak vagyunk a dezinformációra, ezért is nagyon fontos foglalkozni ezzel a jelenséggel – vallja Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója, akinek nemrég új kiadásban jelent meg nagysikerű könyve, a Tömegparanoia 2.0.

Podcast sorozatunk második évadának nyitó epizódjában arról beszélgettünk vele, hogy kinek és miért éri meg álhíreket gyártani, miben különleges a magyarországi helyzet, mi az összefüggés a járvány és az álhírek terjedése között és hogyan védekezhetünk az egyre bővülő dezinformációs piaccal szemben.

Borítókép forrása: "hvg.hu / Reviczky Zsolt"

Jordán Ferenc hálózatkutató biológus szerint a globalizált életformánkkal, a folyamatos környezetpusztítással és túlnépesedéssel megágyaztunk a komolyabb járványoknak. Mondta ezt tavaly szeptemberben, elsőként a hazai sajtóban. Rá pár hónapra megjelent Kínában a koronavírus.

Mostanra egy közel féléves tudásunk van arról, hogy a különböző országok, különböző stratégiákkal próbálkoztak a járvány megfékezése érdekében. Ki és mit csinált jól? Lehet-e központi protokoll mentén eredményesen védekezni? Mit tudunk a vírusról? Hogyan és mennyire lehet felkészülni a második hullámra? Egyáltalán van bármi esély arra, hogy akár nyájimmunitással, akár vakcinával úgy élhessünk együtt ezzel a vírussal, hogy nem zárkózunk be ismét? Vagy tényleg minden végleg elromlott?

“Radikális átalakítás a médiában"

"Az index riadólámpát kapcsolt, a fószerkesztő és a stáb szerint veszélybe került a függetlenség"

"Az index után a 24.hu kiadójánál is elromlott a hangulat”

Ezek csak az elmúlt két nap szalagcímei. Az index körüli átalakítási tervek, a 24.hu újságíróinak fizetéscsökkentése kapcsán a legtöbben már a Fidesz választási kampányra fordulását és a még megmaradt független sajtó ellehetetlenítését vizionálják. Vajon igazuk van azoknak, akik attól tartanak, hogy itt két éven belül nem marad más csak az állami propaganda?

Urbán Ágnessel, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatójával beszélgettem arról, hogy a mostani gazdasági válság mennyire indokolja az átalakításokat, milyen kihívásokkal néznek majd szembe a következő években az online hírszerkesztőségek és vajon mit tehetünk mi, állampolgárok, ha aggódunk és szeretnénk megőrizni a számunkra értéket képviselő lapokat?