Kontextus Kontextus

Pártállástól függetlenül népszerű a megújult, nemzetközi díjakkal elismert Városliget nem csak a budapestiek, de vidékiek körében is – mondta a Kontextusban Baán László, a Liget-projekt miniszteri biztosa, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Megadja Gábornak felidézte a mára nyomtalanul eltűnt „ligetvédőket” mozgató „semmit nem tevő politikai haszonlesők” ténykedését és azt is: a Karácsony-féle városvezetés még csak napirendre sem volt hajlandó tűzni a Baánék által kezdeményezett szakmai egyeztetéseket. Úgy véli: egy felelős polgármesternek a település érdekében akkor is kommunikálnia kell a mindenkori kormánnyal, ha éppen nem kormánypárti – ezt Karácsony Gergely nem tartja szem előtt, sőt, a Liget felújításában egyenesen hátráltatták a munkálatokat. Hozzátette: a jelenlegi főpolgármester-jelöltek közül nem nehéz kiválasztani, hogy melyiküktől várható korrekt és a budapestiek számára gyümölcsöző párbeszéd a kormányzattal.

Magyar Péter jól időzítette zászlóbontását, ám három hónap alatt kiderült, hogy csak ennyit tud: A híradókból ismert politikai közhelyek, általános iskolai irodalomkönyvekből vett versrészletek, az “azonnali kormányváltás” ígérete és az az erő, amit a negyedik kétharmad után sok ellenzéki és ellenzékváltó szavazó már régen nem érzett. Magyar most még az “Egyedül nyerni!” fázisban van, számai a Momentum 2019-es és a Jobbik 2018-as legjobb értékei között hullámoznak. Ahogy kommunikációs paneljei körbeértek és az azonnal kormányváltás sokadszorra is elmarad, jönnek a hibák is. A műsorban szó lesz még az orosz offenzíváról, az EU háborúra való felkészítéséről és az európai parlamenti választásról is.

Lehet a számokat csűrni, csavarni, akkor is az jön ki, hogy Európa (a brüsszeli globalista elittel ellentétben) békepárti; ha pedig valamiben, hát abban összeurópai konszenzus van, hogy ne küldjünk katonákat Ukrajnába. A Kontextus friss adásában, az Európa Projekt kutatás idei eredményeit elemezve Hidvégi Áron, Hortay Olivér és Megadja Gábor kitér arra is: a migráció egyértelmű zsákutca, és ezt ma már nem csak a magyarok, de az európai lakosok többsége így gondolja.

A világhírű operaénekesnő elmondta, milyen volt először a világ leghíresebb operájában fellépni, és hogy miért volt ez számára elégétel. Miklósa Erika példátlan őszinteséggel beszél arról is Andor Évának a Kontextuson, hogy mit csinált, ha honvágya volt, és hogy mit gondol a mai világról.

A németek tisztelik az oroszokat, de nem félnek tőlük. Az amerikaiakat is tisztelik ,de tőlük félnek is, mivel az USA győzte le kétszer Németországot. A német elit ennek megfelelően követi az amerikai politikát és ha voltak is néha önállósodási kísérletek azoknak előbb-utóbb véget vetettek, mint legutóbb az Északi Áramlat 1 és 2 közvetlen német-orosz gázvezetéknek. Magyar szempontból az EU-t meghatározó Németország atlantista irányzata addig előnyös, ameddig az nem megy a német gazdaság és export rovására. Az elhibázott brüsszeli szankciók már leválasztották a német gazdaságot Oroszországról, most a De-Risking jegyében Kínáról válnának le. Lehet, Berlin helyett érdemesebb Párizsra figyelni, ahol nem vakon követik a washingtoni elvárásokat, hanem megpróbálják azokat az európai érdekkel összhangba hozni.

Jézus mennybemenetele után a tanítványok és az apostolok egyre csak azt várták, amit a Megváltó megígért: hogy elküldi hozzájuk a Szentlelket. De mi – vagy ki – is a Szentlélek? Mivel telt a várakozás időszaka, és elmondhatjuk-e, hogy jól sikerült Péter apostol „kampánynyitó beszéde”, amely után több ezer lélek tért meg? Hova tűntek pünkösd után a jámbor galileai halászok, és miért nem ismerték fel szerettei sem a feltámadt Krisztust? Vajon mi is megváltozunk a feltámadás után? A Kontextus pünkösdi különkiadásában megannyi kérdésre ad választ Megadja Gábor és teológus beszélgetőtársa: Markovics Milán Mór.