MMKI Kultúrsokk podcast - Építészet Unknown

Az MMA MMKI Tesztoszteronépítészet III. – Fókuszban a vidék című online építészeti beszélgetéssorozata Wesselényi-Garay Andorral, az MMA MMKI tudományos főmunkatársával,
akinek aktuális vendége ezúttal U. Nagy Gábor építész, a Széchenyi István Egyetem egyetemi docense és a Design Tanszék tanszékvezetője lesz március 3-án a Hild-villában, az MMA MMKI székházában.
„Megvan a pontos helyünk a világban, térben és időben is, jelenlévőn, nosztalgia nélkül.”

Wesselényi-Garay Andor építész ezúttal azt a kérdést járja körül beszélgetőpartnereivel, hogy létezik-e ma vidéki építészet, és melyek annak legfontosabb jellemzői.
Budapest és a vidék építészeti kapcsolatát vizsgálva felbukkant egy domináns, továbbá egy kevéssé ismert melléknarratíva is.
A beszélgetéssorozat célja, hogy szempontokat, történeteket adjon a vidéki építészet megértéséhez, feltérképezéséhez öt olyan építész részvételével, kiknek életműve szinte kizárólag egyetlen régióhoz kötődik.

Különkiadással jelentkezik az Esték a Hild-villában – Tesztoszteronépítészet II. című online beszélgetéssorozat,
amelyben Justin Shubow amerikai építészkritikus a hazai építészekre tett kritikai észrevételére reflektálva vitaműsort szervez
az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI).
A két beszélgetőpartner Erhardt Gábor és Smiló Dávid, az est házigazdája Wesselényi-Garay Andor.

Wesselényi-Garay Andor következő vendége Hámori Péter építész, a GUBAHÁMORI építészeti és várostervezési stúdió alapító partnere lesz.
Munkáikban a természetes és nem természetes környezet olyan tér- és tájhasználati módjait járják körül, amelyek tudnak igazodni
az ülő életmódba kényszerült városi emberhez, a gazdasági fejlesztési logikák miatt egyre több helyszínről kiszorított nem privilegizált emberhez
vagy akár a természetes élőhelyeikről kiszorított nem emberi fajokhoz. Az ezekhez tartozó eszköztár nem mindig tartalmazza az épületet,
vagy építőelemei nem feltétlen láthatóak, ezért projektalapon együttműködnek képzőművészekkel és ökológusokkal a tervek kidolgozása során.

A kortárs magyar építészet egyik legörvendetesebb jelenségeként könyvelhető el, hogy az elmúlt fél évtizedben megjelent valami, amit leginkább fiatal építészetnek nevezhetünk.
A fiatalság ebben az esetben nem csak csoportjellemző, persze az is; nem feltétlen minőségtartalom, persze az is; és nem is feltétlenül lázadás, miközben persze az is.
A fiatal építészet jelenlétét – akárha egy alak-háttér ábránál -, a nullás éveket meghatározó hiány mintha még jobban erősítene. Jó lenne, ha a fiatal építészet mibenléte túlmutatna a közösségi médiafelületek használatánál. Hogy mi ez a bizonyos többlet, arra 2021 januárjától, minden hónap első csütörtökén keressük a választ online építészeti sorozatunkban.