Munkaerőpiaci Percek TESK Group

Most, hogy hajlamosak a cégek a bérkérdések sűrűjében elveszni és csak ezzel foglalkozni, különösen fontosnak tartjuk, hogy szót ejtsünk ismét az employer brandről.



Az alábbi kérdések merültek fel:


Mai témánk a munkáltatói márka-építés. Ez Péter nagy kedvence is egyben, de miért is? Miért kedvenc nálad ez a téma?
Most pedig mindenki a bérekről beszél. Hogyan terelődött el ennyire a figyelem a többi lényegesn kérdésről, a márka-értékről, az értékígéretről? (EVP)
Lehet, hogy az van az emberek fejében, hogy ezt csak nagy cégek engedhetik meg maguknak. Szerinted is így van ez?
Hogyan tud valaki belekezdeni az egészbe, ha még nem foglalkozott eddig ezzel a brandépítéssel?
Hogyan tájékozódhat valaki a témában?
A TESK Group is kínál megoldásokat. Mik ezek?



Ha pedig szeretnéd megnézni a videót is, keress minket a Youtube-on.

Tokár Péterrel, a TESK Group alapítójával és ügyvezetőjével beszélgettünk a közeledő születésnapja alkalmából. A beszélgetés fő témája azok a tanulságok, amiket Péter az élete során megtapasztalt, főleg a szakmai életben. Beszélgettünk karrierdöntésekről, pályakezdésről és arról, hogy hogyan is indul el a TESK. Zárásként megosztott velünk TOP 3 olyan tényezőt, amik elengedhetetlenek a sikeres vállalkozói, vezetői léthez. Maradj velünk és ismerd meg jobban Pétert!

Nóri nem egy hétköznapi, átlagos magyar nő, annyi bizonyos - van szerencsém ismerni őt már jónéhány éve, de mindig ez volt a benyomásom, hogy “egy őrült”, persze a szó pozitív értelmében. Különleges dolgokra vállalkozik, bátor, kitartó és sikeres.

Nóri, háromgyerekes anyukaként ezt az egyik legkeményebb sarkvidéki kihívást Rakonczay Gáborral vegyes párosban teljesítette 30 nap alatt, közel 600 kilométeren át, hóban, viharos szélben, átlagosan mínusz 20 fokban. A területet 2000–2500 méteres jégpáncél fedi.
Először 130 évvel ezelőtt keltek át a szigeten felderítési céllal.

Hogy mi vesz rá valakit arra, hogy nekivágjon egy ilyan útnak, mint amit ők megcsináltak Gáborral, vagy hogy Nóri mit gondol arról, hogy egy ilyen extrém teljesítmény esetében van-e különbség a nők és a férfiak teljesítőképessége között, vagy épp mit tanácsol, mi a helyes hozzáállás az extrém helyzetekhez vezetőként, illetve hogy mi volt a legnagyobb felismerése a nem szokványos “túra” során - mindez kiderül a podcast-ünkből!

Szeretettel ajánljuk!

“Egy hónapja aláírtuk a munkaszerződést, de a munkakezdés kitűzött napján nem jelent meg, és nem is szólt, hogy nem fog kezdeni.”

Ilyen és ehhez hasonló helyzetek sorra előfordulnak ma a magyar munkaerőpiacon. De nem mindenhol. Az világos, hogy egyre kevésbé bízhatjuk ezt a kérdést a véletlenre, abban reménykedve, hogy majd csak tudunk új munkavállalókat felvenni. De akkor miként mehetnénk elébe a dolgoknak?

Az alábbi kérdéseket boncolgatjuk ebben a podcast epizódban, Tokér Péter munkaerőpiaci szakértővel:

- Milyenek a fluktuációs statisztikák ma Magyarországon?

- Mik a munkavállalók távozásának legfőbb okai?

- Baj az, ha nem mindenkit tudunk megtartani?

- Azt tudjuk, hogy folyamatosan jelen kell lenni egy kapcsolatban, építeni azt nap mint nap. De melyek a megtartásssal kapcsolatos lépések? Mik a legfontosabb megtartási teendők?

- Szerinted milyen a TESK Group most a megtartás tekintetében?

Sziasztok! Itt a legújabb podcast, amiben az alábbi kérdésekre keressük a válaszokat:

- Milyen okai vannak annak, hogy az álláshirdetések hatékonysága rohamosan csökkent az elmúlt, akár 1-2 évben is?

- Hogyan változtak az álláskeresési szokások idehaza?

- Ha az on-line állásoldalak nem hatékonyak már, akkor mégis milyen csatornákat lehet használni? Van olyan hirdetési felület, ami valóban működik?

- Mit érdemes kiemelni a hirdetésekben? Mire figyelnek oda az emberek?

- És ha egyáltalán nem működnek a hirdetések, akkor milyen módszerrel érhetünk el potenciális jelölteket?

Sziasztok! Kis kihagyás után újra jelentkezik a Munkaerőpiaci Percek podcast sorozat! Az alábbi kérdésekre keressük a választ a beszélgetés során:


Mik befolyásolják azt, hogy mi számít versenyképes bérnek egy pozícióban?
Mik az általános tényezők (lokáció, kereset az adott szakmára)?
Mennyire igaz, hogy csak a tényleges nettó fizetés számít?       
Igaz-e, hogy az egyszerű, monoton munkákért nem kell annyit fizetni? 
Költségcsökkentéskor miért először a munkavállalók bérének csökkentése jut eszébe a cégeknek?
Lojalitás kontra bérek: el lehet csábítani egy lojális munkavállalót jobb bérrel?