Petcast. Az állati podcast Petcast. Az állati podcast

Hurrá, itt a nyár, és bár a kutyások közül sokan viszik a
kedvencüket is magukkal nyaralni, van, aki nélküle szeretne pihenni, vagy valamiért nem viheti őt magával. A Petcastban most azt járjuk körbe, hol tudhatjuk ilyenkor a legnagyobb biztonságban a kutyusunkat. Székely
Daniella kutyatréner és viselkedésterapeuta lesz ezekben a kérdésekben a hallgatók segítségére.

Vele beszéljük át, hogy


milyen lehetőségei vannak ma Magyarországon egy
gazdinak a kutya elhelyezésére, ha nélküle menne pihenni,
milyen előnyei, illetve hátrányai vannak a panziónak,
a szitternek, a rokonnak vagy ismerősnek a kutya szempontjából,
ha családtagnál helyezzük el a kutyát, mit mérlegeljünk,
hogyan válasszunk szittert, panziót, egyáltalán,
milyen szabályozás vonatkozik rájuk,
milyen egészségügyi szempontokat vegyünk figyelembe,
hogyan készítsük fel a kutyát a panzióra, a szitterrel
való együttlétre,
idős, krónikus beteg, esetleg szeparációs szorongó
kutyánál mire figyeljünk.

Természetesen, kitérünk arra is, meg tud-e sértődni a kutya ránk, amiért nélküle megyünk nyaralni. (Spoiler:
nem, sőt, fontos, hogy időnként úgy pihenjünk, hogy az minden szempontból feltöltődést jelentsen, mert akkor tudunk róla is igazán jól gondoskodni.)

Sokféle viselkedést mutathatnak a macskák, amit mi, emberek nehezen tolerálunk, vagy nem értünk. És van viselkedési probléma, aminek akár betegség is állhat a hátterében. A jelölés, a rombolás, vagy a kényszeres tisztálkodás is ezek közé tartoznak.

Sátori Ágnes állatorvos, viselkedési szakértő a Petcast vendége ezúttal, akivel átbeszéljük: milyen viselkedés teljesen természetes a macskák világában, mi az, ami problémás, és ezekkel mit tudunk kezdeni.

Ma már nem csak a kutyák, de a macskák gazdijai
közül is egyre többen fordulnak viselkedésterapeutához. Egyrészt sokkal többen tartanak macskát. Másrészt nagyon másképp, mint akár csak 10-20 évvel ezelőtt.
Harmadrészt a környezet, amelyben mi és ezzel kedvenceink élnek, nagyon messze áll már a természetestől.  Az állandó zaj például nagyon megviseli a cicák
idegrendszerét, hiszen ők nálunk sokkal jobban hallanak, ezért gyakori a stressz. Ezt magunk is előidézhetjük, ha mondjuk alig vagyunk otthon, és azt gondoljuk, jó ötlet még egy macskát vinni az addig egyedüli mellé, hogy ne
legyen egyedül.Sátori Ágnes azt mondja, a macskák leggyakoribb
viselkedési problémái nem feltétlenül azok, amikkel hozzá fordulnak. A durva játékot a gazdival például sokan tolerálják, pedig nem kellene, sőt! Ellenben például a karmolászás vagy az éjszakai vadászat sok macskatartót kiakaszt, pedig ezek a macskák természetes viselkedési készletéhez tartoznak, hiszen ragadozók.

Az adásból kiderül többek között még az is, hogy:


milyen viselkedési zavarokkal fordulnak manapság a legtöbbször terapeutához,
ezeknek milyen pszichés vagy akár testi problémák állhatnak a hátterében, 
idős cicáknál hogyan változik a viselkedés,
milyen emberi viselkedést tűrnek nehezen a macskák,
milyen módszerekkel tudjuk csökkenteni a stresszt a macskáknál,
hogyan tudjuk hozzászoktatni a cicusokat az állatorvosi látogatáshoz,
milyen módon tudjuk ingerekkel gazdagítani a macskák környezetét,
milyen módon lehet zökkenőmentessé tenni több cica együttélését,
nevelhető, tanítható-e a macska annak érdekében, hogy gördülékenyebb legyen az együttélés
vele.

Akinek macska van az otthonában, annak ez az adás kifejezetten ajánlott. Aki pedig csak szereti a cicákat, az is hallgassa meg, mert sokat lehet belőle tanulni.  

Mit tegyen, tehet, aki kutyát, cicát vagy más kisállatot
talál? Hová forduljon, akinek elveszett a cicája, a kutyája, esetleg biztosan tudja, hogy ellopták? Ezeket a kérdésekre keresem a választ két vendégemmel: Kajó Cecília jogásszal, a Bojtár Telefonos Jogsegélyszolgálat Egyesület
titkárával és Némedi Edina állatmentővel, az Állatmentő Szolgálat önkéntesével.
Az adásból többek között kiderül, hogy aki állatot talál és nem szeretné sorsára hagyni, az jó, ha tudja: ezzel felelősséget vesz magára, jogi és akár anyagi értelemben is. Meg például az is, hogy ha pénzt akarnak kérni ellopott
cica, kutya visszaszolgáltatásáért, akkor első körben a rendőrséghez kell fordulni és feljelentést tenni. Mert nemcsak állat eltulajdonítása, de a zsarolás is bűncselekmény. Beszélünk az adásban emellett egyebek mellett arról is:

• milyen lépéseket tegyünk, mire készüljünk talált kutya, cica esetén,

• kihez fordulhatunk ilyenkor, • mit tegyünk, ha sérült a macska, a kutya,

•miket tartsunk ilyen esetekre esetleg az autóban,

• hogyan óvhatjuk mentés közben saját testi épségünket,

• kihez fordulhatunk, kiktől várhatunk segítséget az állatmentésben,

• mi a teendő, ha a saját kis kedvencünk veszett el, és mi, ha tudjuk, hogy ellopták?

Akár gyakorló gazdi valaki, akár „csak” állatszerető, jó, ha tisztában van ezekkel a kérdésekkel, hogy saját vagy más
cicájának, kutyájának is érdemben tudjon segíteni.

Sokan tartanak vagy akár félnek is a kutyáktól, de vannak,
akik egyenesen rettegnek tőlük, ők a kinofóbiások. Akik ebben szenvednek, nem egyszerűen félnek, hanem olyan szinten szoronganak és rettegnek a kutyáktól,  hogy akár már a látványuk is szapora szívverést, izzadást, légszomjat, a tudat beszűkülését, halálfélelmet vagy akár
eszméletvesztést okozhat náluk.

A Petcast vendége az
emberek és a kutyák viselkedésének is avatott szakértője: Bérdi Fruzsina tanácsadó szakpszichológus, kutyás terapeuta, akivel átbeszéljük, hogy

· mennyire gyakori fóbia a kutyáktól való félelem

· milyen tényezők állnak a kinofóbia kialakulásának hátterében

· hogyan lehet kezelni a kinofóbiát

· hogyan NE neveljünk kutyáktól rettegő gyereket

· tényleg kiszagolják-e a kutyák a félelmet

· mit tehetünk, ha félünk a kutyáktól, de szeretnénk velük békében élni

· mit tegyünk kutyásként, hogy ne stresszeljük feleslegesen a rettegőket?

Annyit elárulunk, hogy Bérdi Fruzsina szerint akár kinofóbiáról, akár „csak” a kutyákkal szembeni kezelhetőbb félelemről van szó, az egyik legfontosabb, hogy megértsük a kutyák kommunikációját, a „testbeszédét”.
Ez a gazdikra is igaz, mert sokszor ők maguk sincsenek tisztában a saját állatuk, vagy más kutyák jelzéseinek jelentésével.

Mivel ma már több háztartásban van kutya, mint amennyiben nincsen, nem elvárható az, hogy csak a kutyások alkalmazkodjanak, ahogyan az sem, hogy nem kutyások tűrjenek. A szakember szerint a békés egymás mellett élés ezen a téren is megoldható, a konfliktusok nagy része kommunikációval elkerülhető.
Hallgass ide, ha szeretnéd, hogy ne féljenek mások a kutyádtól!

A társállatok örökbefogadása ma már abszolút benne van a köztudatban, és társadalmilag teljes mértékben elfogadott dolog. Viszont rengeteg kutya van, telítődött a piac, ami magával hozza azt, hogy csökken az érdeklődés, miközben a bajba jutott kutyák száma meg soha nem látott mértéket ölt. Erről is beszél Schneider Kinga, a Noé Állatotthon Alapítvány szóvivője a Petcast
különkiadásában, amit az örökbefogadó napon készítettünk. Az adásban megszólal a Noé-ba gyakorlatilag hazajáró állatvédőt, a Szurkolók az állatokért Alapítvány elnöke, Kapin Ricsi is, aki azt mondja, nagy a baj: nem lehet annyi állatot megmenteni, amennyit meg kéne menteni. Az aktuális menhelyi helyzetről a noés örökbefogadások vezető ügyintézőjével, Smolnár Piroskával is beszélgetünk, valamint két örökbefogadót is megkérdezünk. Hallgass ide!

Az örökbefogadásról, elsősorban a menhelyi kutyák
örökbefogadásáról szól ez az adás, amelynek vendége a 16 éve működő Vigyél Haza Alapítvány alapítója.

Óvári András szerint az emberek nincsenek tisztában azzal, mivel is jár egy kutya. „A legtöbben kész kutyát szeretnének: legyen szobatiszta, ne ugasson, menjen szépen pórázon, szeresse a gyerekeket, vagy esetleg a macskákat.” Ahogyan az adás vendége fogalmaz: az embereknek elsősorban elvárásaik vannak a kutyákkal szemben, és nem kötelezettségérzetük.

Az állatokat mentő civil szervezetek többségének azonban, ahogyan a Vigyél Haza Alapítványnak is, a mentvények biztos jövője, jóléte a legfontosabb. „Nem egyszer megkapjuk egy-egy sértődött jelölttől, hogy
>inkább a menhelyen kuksoljon évekig az a kutya, minthogy nekem odaadnákha most maguk nem viszik el rögtön a kutyát, akkor kidobom, elaltatom, vízbe fojtom…. Sajnos, egy egyre gyakoribb jelenség, hogy az emberek úgy gondolják, hogy a problémáikat valaki másnak kell megoldania.” – meséli Óvári András.

Hallgass ide, ha te felelős döntést akarsz hozni egy másik
életről, és szeretnéd magadból kihozni a legjobb leendő gazdit!