Petcast. Az állati podcast Petcast. Az állati podcast

A kóbor cicákat nem az ufók dobták le, és nem is lehet őket egyszerűen fellőni a Holdra, hogy eltűnjenek – fogalmaz szándékosan ironikusan ebben az adásban a Magyar Macskavédő Közhasznú Alapítvány elnöke és alapítója Daniela és Stefano Trebbi. Szerintük a kóbormacska-helyzet évről évre egyre rosszabb, már régen a 24. órában vagyunk.

Ennek egyik alapvető oka, hogy becslések szerint 2,5 millió macskát tartanak az országban, de a nagy részük nincs ivartalanítva, szabadon jár-kel és szaporodik. Így nem csoda, ha már 3 millióra (!) becsülik a gazdátlan cicák számát.

A Magyar Macskavédő Közhasznú Alapítvány (MAVED), amelynek szlogenje „A megelőzés az igazi mentés” a kóbor macskák befogásával, ivartalanításával és szabadon engedésével próbál valamelyest enyhíteni a helyzeten. S hogy miért nem adnak minden befogott cicát örökbe? Azért, mert a 70-80 százalékuk már kóborkának született, nem, vagy csak rendkívül nehezen lenne az emberhez szoktatható. A számos önkéntes erőfeszítése ezért is egyfajta szélmalomharc, még akkor is, ha a segítségükkel tavaly ivartalanított 2300 cica – macskánként átlagosan tíz utóddal számolva – azt jelenti, hogy 23 ezer cicát
mentettek meg attól, hogy az utcára szülessen betegségben és éhezésben.

Daniela és Stefano Trebbi szerint a kóbor cicák számának
csökkentése érdekében alapvetően fontos, hogy az emberek megértsék az ivartalanítás fontosságát, és azt, hogy mit jelent a felelős macskatartás. Emellett szükség van arra is, hogy az állatvédelmet ne támogassák, hanem finanszírozzák, hiszen gyakorlatilag állami és önkormányzati feladatot látnak el azzal, hogy befogják és ivartalaníttatják a kóbor macskákat. A gazdás macskák ivartalanításába ugyanakkor az államnak és az önkormányzatoknak is aktív szerepet kell vállalniuk a MAVED szerint, ahogyan teszik azt akár a szomszédos Romániában, mert ez egy drága műtét, amit sokan nem tudnak kifizetni.

A Petcast adásából kiderül még, hogy


miért nem lehet minden kóborkát örökbe adni
a MAVED által működtetett cicaörökbefogadás.hu
weboldalon hány cica keres és talál gazdára
milyen feltételekkel lehet tőlük cicát örökbe
fogadni
milyen alapvető tudnivalókra készítik el a
leendő gazdikat
milyen módon jelölik a már ivartalanított
kóborkákat, valamint, hogy
miként látják az állatvédelem jövőjét a
Petcast macskás vendégei.

Tarts velünk, ha szeretnél igazán jó cicagazdik lenni, és ha
szerinted sem lenne jó tovább növelni a kóbor macskák számát.

Alábecsüljük a veszélyt, amit a házimacskák jelentenek a vadmacskákra. Ezért is áll ez a mezopredátor, vagyis közepes méretű ragadozó faj a kihalás szélén. Ez is kiderül abból a friss kutatásból, amit közösen végeztek, és amelynek eredményeit nemrég publikálták az ELTE Etológiai Tanszék, a MATE Vadbiológiai és Természetgazdálkodási Tanszék, valamint a Budakeszi Vadaspark munkatársai. A részletek igen tanulságosak, és sokat elárulnak arról, hogyan tartjuk ma Magyarországon a házimacskákat. Pongrácz Péter, az ELTE docense mondja el az izgalmas részleteket a Petcast különkiadásában. Hallgass ide!

Az eutanázia sötét oldaláról, a törvényellenesen végzett altatásról kezdtünk el beszélgetni a Petcast vendégével, Kajó Cecília jogásszal, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkárával, de aztán a magyar kisállattartás rideg valóságához jutottunk el.

Abból indultunk ki, hogy egy, az eutanáziáról készült
felmérés szerint (amelyet az Állatorvostudományi Egyetem munkatársai végeztek, és amelyről két adással korábban már volt szó) a megkérdezett állatorvos majdnem 12 százaléka egészségügyi ok nélkül, pusztán tulajdonosi kérésre is végez eutanáziát. Annak ellenére, hogy az állatvédelmi törvény világosan kimondja: az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad.

Az adás szakértő vendége elmondja, milyen szankciókra
számíthat az állat tulajdonosa és az  állatorvos, ha ez kiderül, és eljárás indul ellenük. De Kajó Cecíliával arról is beszélünk, miért, hogyan jut el egy „gazdi” idáig. Hogy milyen sokan vásárolnak még ma is úgy kutyát, macskát, mint bármilyen használati eszközt vagy dísztárgyat, és válnak meg tőle éppoly könnyedén, mint ezektől, amikor
elromlanak (betegek lesznek), vagy sok velük már a gond, esetleg egyszerűen megunják őket, vagy másik fajta kutya, macska lesz a divat. Mint az epizód vendége fogalmaz: abszolút hétköznapi valóság ma Magyarországon, hogy az emberek megvesznek egy divatfajtát, lehetőleg olcsón, így szaporítótól, vagyis eleve betegen, majd néhány hónapon belül szembesülnek azzal, hogy az orvosi ellátása a többszörösébe lenne annak, mint amibe az állat eleve került. Ilyenkor aztán megszabadulnak tőle, mehet a menhelyre, az utcára, vagy, ha találnak ehhez állatorvost, akkor a túlvilágra.

A felelős állattartástól az emberek többsége még mindig
nagyon messze van – mondja Kajó Cecília. Mégis, sokkal hamarabb szóvá tesszük, ha egy településen nem intézkednek a kóbor kutyák miatt, vagy ha a menhelyeken helyhiányra hivatkozva százával altatnak el cicákat, kutyákat. Pedig ennek is, annak is mi, állattartók vagyunk az okai, így a probléma is csak akkor fog megoldódni, ha alapvetően megváltozik a gondolkodásunk az állattartásról.

Tudtad, hogy egy csincsilla (amit már 10 ezer forintért be
lehet szerezni) megfelelő tartás mellett akár 6 millió forintodba is kerülhet élete 20-25 éve alatt!? És ebben még nincsenek benne az orvosi költségek! Ezt az Együtt
a Kisállatokért Alapítványnál számolták ki, amelynek elnöke, Vakula Tímea a Petcast adásának vendége. Ennek az epizódnak a főszereplői az egerek, a patkányok,
a hörcsögök, a tengerimalacok, a deguk és a csincsillák, egyszóval a rágcsálók.

Az adásból kiderül tehát, hogy teljesen téves az a közkeletű elképzelés, miszerint csak azért, mert ezek az állatok kicsik és jellemzően olcsón beszerezhetők, a tartásuk is olcsó. Az sem igaz, hogy egy kicsi állatkát
könnyebb gondozni, mint mondjuk egy kutyát. De irreális elgondolás az is, hogy ezeket a kisállatok, csak azért, mert olyan cuki pofijuk van, tökéletes kedvencek gyerekeknek, ugyanis a rágcsálók nem szeretik, ha simogatják, babusgatják őket. Sőt, stresszként élik meg, és akár bele is betegedhetnek.

Vakula Tímea szerint rágcsálót tartani nem nehéz, csak oda kell figyelni, ő maga az Együtt a Kisállatokért Alapítvány elnökeként sajnos elég sok rossz példát is lát.

„Sok olyan gazdival találkozunk, aki imádja az állatát, és a
legjobbat szeretné neki, de nagyon rossz információkat kapott, emiatt szeretetből állatkínzó gazdi lesz. De ők azok, akiket jobb irányba lehet terelni, és akkor az egy jobb élet lesz embernek is, állatnak is. És vannak
olyanok, akiket nem, de ők azok, akik azt mondják, hogy ’jaj, ezek csak ketrecállatok és unalmasak, és nem is lehet velük mit kezdeni’, és rövid idő után befejezik a tartást. Igazán örömet egyébként annak fog okozni, aki
rengeteg energiát beletesz.”

Számos más tévhit is szóba kerül még ebben az epizódban, amiben sorra vesszük, hogy


Mi(k) a hátránya(i) és mik az előnyei az ilyen
kisállatok tartásának?
Mi mindenre készüljön, aki rágcsálót szeretne
tartani?
Hogyan kell jól tartani ezeket a kisemlősöket: mekkora
a helyigényük, milyen a számukra megfelelő tartási hely, hogyan tápláljuk őket
helyesen? 
Melyik fajt lehet, sőt kell párban tartani, és
melyiket tilos?
Jó ötlet-e ha a zsákmányállatok mellett
ragadozónk, például cicánk, kutyánk is van?
Melyik faj meddig él, vannak-e speciális
betegségeik?

Beszélünk persze az Együtt a Kisállatokért Alapítvány munkájáról is, arról, hogy a COVID-19 óta sajnos havi szinten százas nagyságrendben keresik meg őket gazdik azzal, hogy szeretnék leadni a kisállatukat.

Egy fiatal, de annál képzettebb kutya, a 4 éves Koda talált
rá egy Mezőfalván eltűnt 9 éves kisfiúra, szerencsére sértetlenül. A keresésről és erről a különleges képességekkel rendelkező belga juhászkutyáról is megtudhatsz információkat Koda gazdájától, Bérdi Furzsinától a Petcast különkiadásában. Hallgass ide!

Az eutanáziáról nem könnyű beszélni, a téma azonban napjainkban nem megkerülhető, a társállatok esetében sem, mert előbb vagy utóbb szinte biztosan minden gazdi kerül olyan helyzetbe, amikor neki kell a végső döntést meghoznia. Mert az állatorvos legfeljebb javasol, az utolsó szó mindig a gazdié – emeli ki az adás vendége, Fodor
Kinga, az Állatorvostudományi Egyetem Laborállat-tudományi és Állatvédelmi Tanszékének tanszékvezetője.

A tanszék munkatársai felmérést készítettek az eutanázia megítéléséről, gyakorlatáról, amiben gazdiknak és állatorvosoknak is tettek fel a témába vágó kérdéseket. Ebből nagyon sok minden kiderül, többek között, hogy a megkérdezettek az állatok esetében elfogadhatóbbnak tartják a kegyes halált, mint az embereknél. Emellett például a gazdik több mint 80 százaléka azt válaszolta, hogy mindenképp szeretne az állattársa mellett lenni, amikor megtörténik ez a beavatkozás, és ugyanennyien
inkább az otthonukban adatnák be a halálos injekciót.

A beszélgetésben még több információ elhangzik az eutanázia-kutatásról, és igyekszünk minden olyan kérdésre kitérni, ami – ha tetszik, ha nem – együtt jár a kegyes halállal. Így szóba kerül, hogy


milyen esetekben engedik meg a jogszabályok egy állat életének kioltását, milyen
feltételek mellett legális jelenleg Magyarországon az eutanázia;
hogyan
kell egy állatorvosnak halálba segítenie, hogy szakmailag szabályos és
etikailag is elfogadható legyen;
mit javasol a szakember: maradjunk-e az állat mellett, ott legyen-e más, esetleg
akár egy vele élő másik kisállat;
milyen
lehetőségek vannak ilyenkor: otthoni temetés, hamvasztás – és ezeknek, illetve
magának az elaltatásnak milyen költségeik vannak;
mi a gazdik feladata az állat halálát követően.

De természetesen beszélünk arról is, mi van akkor, ha egy gazdi nem biztos abban, hogy tényleg az altatás az egyetlen lehetséges megoldás? Keressen fel még másik állatorvost, állatorvosokat, és kérjen másod-, vagy akár harmadvéleményt? Mit mérlegeljen, amikor az eszével tudja, hogy az altatás az állat számára megváltás lenne, de nem képes őt elengedni.