Magyarként itthon Ma7 Médiacsalád

A meghívott vendégek látleletet adnak arról, hány magyar él Szencen és környékén, illetve a Zoboralján, hogyan változott a magyar népesség száma az elmúlt évtizedekben, valamint az is szóba kerül, hogy a kisebb közösség összetartóbb, hiszen jóformán mindenki ismer mindenkit.

Az iskola egyféle magyar szigetnek számít a szórvány életében, ahol egy-egy iskolai rendezvény, vagy megmozdulás is nagy tömegeket vonz, hiszen az ottani magyarok számára ez egy lehetőség arra, hogy találkozzanak és kulturális élményben részesüljenek.

A szórványban lévő iskolák pedagógusai jóformán egész évben keményen dolgoznak azért, hogy amikor sok kerül a beíratásokra, akkor a magyar vagy vegyes házasságokból származó gyermekek szülei az ő iskolájukat válasszák.

Ezekben az iskolákban sokkal családiasabb a légkör, minden gyerekre jut elég figyelem, valóra válik a személyre szabott oktatás.

S hogy mit üzennek a szórványban élő és dolgozó pedagógusok a gyermekeik beíratására készülő szülőknek? Ez is kiderül a Magyarként itthon legújabb adásából.

Milyen helyzetben találja az idei népszámlálás a felvidéki magyar felekezeteket?

1989-et követően az egyházak gyarapodó időszakot éltek meg, a lendület azonban alábbhagyott. Hogyan szólíthatók meg az ifjabb nemzedékek?

Átalakult az egyházak állami támogatása, de a felekezet megvallása továbbra is fontos. Milyen változásokat hozott a 2020 januárjától hatályos törvény?

Hit és identitás kéz a kézben jár. Hogyan szolgálhatják a magyar felekezetek a közösség megmaradását, gyarapodását?

A járvány terhe alatt megfogyatkoznak a gyülekezetek. Milyen esélyeket kínál a járvány elvonultát követő újrakezdés?

A ma7 népszámlálási műsorában Zsidó Jánost, Somogyi Alfrédot és Nagy Olivért Kolek Zsolt vezető szerkesztő kérdezte.

Február 15-étől március végéig tölthetik ki a polgárok az elektronikus népszámlálási íveket, ha ezt elmulasztják, október 31-ig asszisztens segítségét is igénybe vehetik.

Honnan fogják tudni az önkormányzatok, kik szorulnak segítségre az űrlap kitöltésénél? Hogyan tudnak segíteni?

Hogyan alakult a népességszám, miként változhatott a magyarság aránya az elmúlt tíz évben Gútán és Hódoson?

Milyen veszteségeket kell elszenvedniük a településeknek a világjárvány miatt? Ha a kormány döntésképtelen, vagy rossz példát mutat, mit tehetnek az önkormányzatok?

A ma7 népszámlálási műsorában Kolek Zsolt vezető szerkesztő Horváth Árpádot és Balódi Lászlót kérdezte.

Szlovákiában a koronavírus-járvány ellenére sem halasztják el a következő évre a 2021-ben esedékes népszámlálást. Hetekkel a február 15-i határidő előtt még nem tudni biztosan, milyen formában vallhatják be nemzetiségüket a szlovákiai polgárok.

Valóban előkészítetlen volt az eredeti tervek szerint idén bevezetésre kerülő második nemzetiségre vonatkozó kérdés?

Milyen veszélyeket rejt magában, ha második identitásként tünteti fel egy magyar anyanyelvű polgár a magyart?

Miért nem az anyanyelv bevallásához kötik a nyelvi jogokat és kisebbségi támogatásokat?

A viták és a bizonytalanság ellenére is meg kell győzni a felvidéki magyarokat, vállalják nemzeti hovatartozásukat. Hogyan?

A Magyarként itthon műsorában Kolek Zsolt vezető szerkesztő Bukovszky Lászlót és Kovács Balázst kérdezte.

Számos változás jellemzi a jövő évi népszámlálást a korábban megszokottakhoz képest. Ezúttal már csak elektronikusan lesz kitölthető a kérdőív, ami főleg az idősebbeknek okozhat nehézséget.

Hogyan lesznek megszólíthatók a fiatalok, akik a közügyektől nagy számban inkább távol tartják magukat? Fontos-e a felvidéki magyar fiatalok számára a magyar identitásuk?

Idén már többes identitás is megjelölhető, hogyan viszonyulnak majd ehhez a magyar fiatalok?

Agócs Gergelyt, az Összefogás és Cziprusz Zoltánt, az MKP alelnökét arról is kérdeztük, hogy áll a magyar pártok egyesülése,

lehet-e pozitív hatása a népszámlálási kampányra, ha megvalósul a magyar egység?

Visszájára fordítható-e a magyarság évtizedről évtizedre megmutatkozó fogyása? Milyen lehetőséget rejt a másodlagos identitás lehetőségének feltüntetése a kérdőíveken?

Miért fontos, hogy az anyanyelv mellett a magyar nemzetiséget is feltüntessük?

Hogyan befolyásolja az előző tíz év közélete, társadalmi lélektana a jövő évi népszámlálás esélyeit?

Bukovszky Lászlót és Őry Pétert Kolek Zsolt közéleti rovatvezető kérdezte.