25 episodes

Új Egyenlőség podcast minden olyan témáról, ami foglalkoztat minket a gazdasági demokrácia alapértékei kapcsán. És persze azon túl...

Új Egyenlőség Új Egyenlőség

    • Politics

Új Egyenlőség podcast minden olyan témáról, ami foglalkoztat minket a gazdasági demokrácia alapértékei kapcsán. És persze azon túl...

    Hogyan működhet egy ország: maradékelven, vagy szükségleteink által?

    Hogyan működhet egy ország: maradékelven, vagy szükségleteink által?

    Az Új Egyenlőség piros podcast legújabb adásában Kiss Ambrus szerkesztő, Pogátsa Zoltán főszerkesztővel és Büttl Ferenc közgazdásszal beszélgetett a szükséglet vezérelt költségvetés (functional finance) kérdéséről.

    Egy ország leegyszerűsítve kétféle módon költheti el pénzét. Vagy szűkülő bevételi forrásait adagolja szét a közpolitikák között, amely szükségszerűen maradékelvet jelent, vagy felméri az állami rendszerek, és funkciók szükségleteit, és ehhez képest próbál forrást teremteni. Ez utóbbi kilép abból az elvből, hogy kisebb társadalmi újraelosztás eszméjét kell követnünk.
    A kérdés kapcsán érdemes először tisztázni, hogy mit jelent a társadalmi újraelosztás és a gazdasági fejlődés kapcsolata? Andreas Bergh és Magnus Henrekson tanulmánya, ami sok ország empíriáján kimutatja, hogy az újraelosztási ráta alig korrelál a növekedéssel. Azaz a magasabb újraelosztás nem fogja vissza a növekedést. Amennyiben ez így lenne, akkor az észak-európai országok lennének a legrosszabb helyzetben, míg Bulgária a legjobban.
    Ebből következően nem igaz az az állítás, hogy versenyképes gazdaságot úgy lehet csinálni, ha csökkentjük a társadalmi újraelosztást, és a nagy cégeket adókedvezményekkel dotáljuk. Ezért érdemes asztalra tenni azt a kérdést, hogy ne a bevételi források által legyen determinált a költségvetési politika, hanem funkció vezérelt legyen.
    A beszélgetés során a szükségletek felől közelítettük meg a társadalmi szerveződés kérdését. Azaz vegyük számba közjó szempontjából az ellátórendszerek, és nagy társadalmi rendszerek pénzügyi igényeit, és ehhez képest állítsuk be a begyűjtött adók mértékét.
    Ebből következően lenne pénz egészségügyre, oktatásra, szakképzésre, szociális rendszerre. Ez nem csak belső átrendeződést okozna a költségvetési politikában, hanem források bővítése miatt friss pénzek megjelenését is.
    Amennyiben végig gondoljuk mikro szinten, egy háztartás esetében is így történik. Ha számba vesszük kiadásainkat (lakhatás, étkezés, ruházkodás, közlekedés), és megnézzük pillanatnyi forrásainkat, akkor hozhatunk forrásteremtő döntéseket. Például beruházunk a jövőnkbe, és új szakmát, képességeket sajátítunk el, amellyel többet lehet keresni a munkaerőpiacon. Vagy átgondoljuk anyagi eszközeinket, és valamit beforgatunk, amelyből pénzt keresünk. A legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok kivételével ez a döntési lehetőség mindegyikünk számára adott.
    Ezt a döntési struktúra levezethető egy ország esetében is. Amennyiben alacsony a bérrendszer, akkor magasabb hozzáadott igényű munkahelyekre van szükség. Ez a megoldás akkor járható, ha van elég, képzett munkaerő. Ez az oktatási rendszerbe való invesztálás nélkül nem lehetséges. Így a szükségleteink miatt forrásokat kell átirányítani ebbe a rendszerbe.
    A beszélgetés során azt is megvizsgáltuk, hogy miközben a társadalmi újraelosztás mértéke az EU átlagának felel meg Magyarországon, jelentősen átrendeződött a funkciók között a kiadási szerkezet. Ez pedig azt hozta, hogy több pénzt fektettünk infrastruktúrába, intézményrendszerbe, és kevesebbet a humántőkébe.

    • 37 min
    Nehéz örökséget vesz át a Jobbik új elnöke

    Nehéz örökséget vesz át a Jobbik új elnöke

    Január végén új elnököt választott a Jobbik. A párt helyzetéről, meghirdetett új stratégiájáról és a Jobbik előtt álló legfőbb kihívásokról beszélgetett Róna Dániel politológussal Bíró-Nagy András, az Új Egyenlőség szerkesztője.
    Jakab Péter, a Jobbik új elnöke nehéz örökséget vett át. Róna Dániel politológus, a Corvinus Egyetem oktatója szerint nehéz pszichológiai helyzetben van a Jobbik: úgy kellene új lendületet adni a pártnak, hogy az utóbbi két évben szavazói több mint felét elvesztette. A Jobbik identitása az utóbbi időben nem volt elég tiszta a választók számára, az ÁSZ büntetései miatt komoly anyagi problémákkal küzd, vezetői válság is jellemezte Vona Gábor távozása óta, és a párt médiaháttere is gyenge lábakon áll. Pénz, média, politikus és program kell a sikeres politikához – és Róna szerint egyik téren sem áll jól a Jobbik.
    A néppártosodási stratégia egy ideig sikeres volt: 2015 tavaszán, a tapolcai győzelem idején volt a csúcson a párt, a migrációs válság törte meg a Jobbik lendületét. A 2018-as 20% körüli eredmény is csak a Jobbik előzetes várakozásaihoz képest volt kudarc, a párt mélyebb válsága ezután kezdődött. Amíg a Jobbik néppártosodása igazán sikeres volt, a párt karakteresen jobboldali politika mellett mérséklődött („Isten, haza, család”). Ezt követően a Jobbik már baloldali szavazókra is hajtott, egyre inkább eltűntek azok az elemek, amelyek megkülönböztették a Jobbikot az ellenzék többi pártjától, a zavar alapvetően emiatt keletkezett a párt táborában. A zavar ugyanakkor a párt 2018-as stratégiáját is jellemezte: úgy próbált baloldali szavazókra hajtani, hogy közben a jelöltek kölcsönös visszaléptetéséről hallani sem akart.
    A Jobbik zsugorodásával tompultak a szavazótábor összetételének jellegzetességei. Továbbra is a férfiak, a fiatalok, a vidéki kisvárosok lakói és a szakmunkások között a legnépszerűbb, de már közel sem annyira kiugró mértékben, mint néhány évvel ezelőtt. Az átalakulást jelzi, hogy az életkori csoportok közül a Jobbik ma a 30-40 év közöttiek körében a legnépszerűbb, ami jelentős változás ahhoz az időszakhoz képest, amikor az volt igaz, hogy minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy jobbikos. Az aktivisták száma is csökkent, sokan kiléptek, sokan a Mi Hazánkhoz távoztak, de a Jobbik összességében vidéken az ellenzéken belül továbbra is meghatározó erő.
    A Jobbik új stratégiája a rendszerváltás veszteseit célozza, illetve elkötelezett az ellenzéki együttműködés mellett. Az, hogy ugyanakkor Jakab Péter Gyurcsány Ferencet élesen kritizálja, belső igényt elégít ki és szolgálhat egyfajta megkülönböztető jelként az ellenzéki pártok között. A Jobbik és a Momentum tud ma olyan szavazókat behozni, akiket a többi ellenzéki párt nem tudna. A Jobbik csatlakozása a választási együttműködéshez az önkormányzati választáson a siker kulcsa volt, a vidéki városok nagy részében nélkülük biztosan nem ért volna el sikert az ellenzék. Jakab Péter a vidéki szavazókat elsősorban jóléti üzenetekkel igyekszik megszólítani, a kérdés az, hogy tud-e olyan alternatívát kidolgozni, olyan cselekvéseket bemutatni, amelyek mindezt láthatóvá és hitelessé teszik a választók szemében.
    A Jobbik elnöke 2022-ben két listán indítaná az ellenzéki pártokat. Ha azt feltételezzük, hogy az átszavazási hajlandóság ma már igen magas az ellenzéki pártok között, akkor Róna Dániel szerint választásmatematikailag kevés különbség van az egy vagy két listás megoldás között. A fő különbség a kampányolás dinamikájában jöhet ki: ha két lista van, elkerülhetetlenül front nyíl

    • 35 min
    A fiatalok és a politika: aggódó Fidesz, balra tolódó egyetemisták

    A fiatalok és a politika: aggódó Fidesz, balra tolódó egyetemisták

    A fiatalok értékválasztásairól, politikai preferenciáiról és az őket foglalkoztató kérdésekről beszélgetett Szabó Andrea ifjúságkutatóval Bíró-Nagy András, az Új Egyenlőség szerkesztője.
    Az önkormányzati választások óta gyakran felmerül, hogy a Fidesznek komoly problémái vannak a fiatalok elérésével és megszólításával, a kormánypárton belül is megszaporodtak az aggódó hangok. Szabó Andrea, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének igazgatóhelyettese szerint túlzott a fideszes politikusok pánikreakciója. A felmérések szerint a harminc alatti korosztályban is a Fidesz a legnépszerűbb párt, jóval inkább arról van szó, hogy a kormánypárt támogatottsága ebben a körben elmarad attól, amit az idősebbek között mérnek a közvélemény-kutatók. Ugyanakkor vannak figyelmeztető jelek arra vonatkozóan, hogy a trend kedvezőtlen a Fidesz számára, mintha valami megtört volna, már nem annyira népszerű a párt a 18-29 évesek között, mint néhány évvel ezelőtt.
    A Momentum-jelenség mögött nem csak az újdonság varázsa áll, hanem az értékválasztásokban is tapasztalható némi átalakulás. 2015 óta az egyetemisták és főiskolások között két értékcímke népszerűsége nőtt meg jelentősen, az européer/nyugatos és a zöld orientáció tört előre. A progresszív oldalon az ezekben a témákban hitelesnek tartott Momentum előretörését ez is magyarázza, továbbá fontos, hogy a baloldali és liberális pártok közül a Momentum nem idegenkedik a nemzeti címkétől, ami a korosztály java része számára szintén fontos értékválasztás. A baloldali öndefinícióval rendelkező fiatalok között a Momentum áll az élen, de helyzete messze nem olyan domináns, mint a Fidesz helyzete a jobboldalon belül. A baloldali értékrendű fiatalok ma számos párt között oszlanak meg, találunk közöttük Kétfarkú Kutyapárt, LMP, MSZP és DK szimpatizánsokat is. Annak ellenére, hogy a felsőoktatásban felülreprezentált a Momentum, messze nem beszélhetünk arról, hogy a párt „megszállta” volna az egyetemeket, néhány szakon vagy egy-két intézményben ráadásul átlagon felüli a Fidesz népszerűsége. Az utóbbi évek kutatásai alapján akkor lesz egy fiatal Fidesz-szavazó, ha erre a családi környezete predesztinálja, illetve ha a vallásosság kérdéséhez pozitívan viszonyul.
    A fiatalok értékválasztása tekintetében kettős trendet figyelhetünk meg. Míg a teljes ifjúság körében az elmúlt évtized összességében jobbratolódást hozott, addig a felsőoktatásban az utóbbi négy évben enyhe balratolódás figyelhető meg. Utóbbit azért érdemes kiemelni, mert Szabó Andrea tapasztalatai szerint az egyetemisták körében mért trendek néhány év alatt a teljes korcsoportba át szoktak szivárogni, a felsőoktatásban részt vevők mintaadóknak tekinthetők a többi fiatal számára.
    A jobbikos fiatalok kapcsán már nem lehet „kuruc.info nemzedékről” beszélni. A Jobbik már nem szerepel olyan kiemelkedően a fiatalok körében, mint a párt néppártosodása előtt, és elvesztette a macho-párt jellegét: ahogy puhult a párt, úgy állt egyre kevesebb radikális fiú a párt mögött. Egy részük a Fidesznél lelt otthonra, és a Mi Hazánk is eséllyel szólíthatja meg az egykori „kuruc.info nemzedéket”, a baloldali és a liberális pártok felé azonban egyelőre nem látni ezen fiatalok részéről átvándorlási hajlandóságot.
    Leginkább a környezetvédelem témájával lehet ma megszólítani a 18 és 29 év közötti korosztályt. Emellett az általános bizonytalanság, a biztos kapaszkodók elvesztése nyomasztja a legjobban a fiatalokat, és ez nemcsak Magyarországon, hanem számos más országban is így van. Az elvándorlási

    • 37 min
    Magyar belpolitika 2020 – út az országgyűlési választások felé (II. rész)

    Magyar belpolitika 2020 – út az országgyűlési választások felé (II. rész)

    Az Új Egyenlőség podcast előző adásában a podcast adások három műsorvezetője - Bíró-Nagy András, Kiss Ambrus és Lakner Zoltán beszélgetett arról, hogy mi várható a magyar politikában 2020-ban. Ennek folytatásaként a mostani adásban a téma kapcsán ismét két témát érintettek.

    Az elmúlt években megszokhattuk, hogy a Fidesz belpolitikai mozgásterét a nemzetközi színtéren való tevékenységével együtt kell nézni. Az ellenségkép-politika középpontjában szinte 2010 óta egy határainkon túli autoritás állt, legyen az az Európai Bizottság, IMF, ENSZ, Európai Parlament, Európai Néppárt, és most mintha az Európai Tanács.
    A beszélgetés során azt vizsgáltuk, hogy az önkormányzati választások utáni belpolitikai helyzetben mi lehet a taktikája a Fidesznek. Ennek egyik leglátványosabb eleme az Európai Néppárthoz való viszony, illetve annak kapcsán az Európai Unióval kapcsolatos konfliktusok.
    A kiindulópont, hogy az Európai Néppártban felfüggesztették a Fidesz tagságát, ezáltal a magyar miniszterelnök kiszorult az informális döntéshozatalból is. Mintha arról szólna a politikai játszma az EPP és a magyar kormánypárt részéről is, hogy kilépi meg először azt, amit valahol mindegyik fél beárazott. Azaz az EPP tagpártjai döntenek úgy, hogy kizárják a Fideszt, és ezzel egy olyan folyamatot indítanak el, amelynek a végét nem látják. Ugyan jelentősebb kilépési hullámra nem lehet számítani, de az EPP pozíciója szempontjából nem mindegy, hogy esetlegesen hány kisebb pártot „sodor” magával a Fidesz.
    A másik oldalról a Fidesz a hazai politikai mezőben folyamatosan azt építi, hogy szuverén szereplőként ő dönt a sorsáról, de ezt a döntést érezhetően nem akarja meghozni. Nyilvánvalóan számára sem érdek, hogy felfüggesztett státuszban maradjon, hiszen már ezzel is körön-kívülinek számít. Azonban egyelőre az asztalt sem akarja felborítani.
    A Brexit ugyanakkor megmozgathatja a dominókat. A brit kilépés pártcsaládokat nézve legkevésbé az EPP-t érinti. Innen nézve, ha van pillanat, amikor ezen a váláson túl eshet az Európai Néppárt, akkor csak a számokat, parlamenti mandátumokat nézve ez most van.
    Kérdés a nemzetközi tér szempontjából, és erről is szól a podcast mostani adása, hogy mi lesz az Európai Bizottsághoz való viszonya a magyar kormánynak. Az előző EB elnököt kifejezetten negatív, a magyar érdekek ellen szövetkező politikusnak állították be. Ennek is köszönhetők a Junckerről szóló óriásplakátok, amelyek jelentős nemzetközi felháborodást okoztak.
    Az új Európai Bizottság elnökének a megválasztását a magyar miniszterelnök úgy tálalta a hazai közvéleménynek, hogy az ő akarata érvényesült ennek kapcsán. Ezáltal rövid távon nehéz az Európai Bizottságot ismételten ellenségnek beállítani. Ezt a szerepet sokkal inkább az Európai Tanács tölti be a magyar kormánypárt koordinátarendszerében.
    A podcast végén arról volt szó, hogy 2022-ig tartó időszak szempontjából a két adásban átbeszélt témák milyen hatással bírnak. Természetesen fontos kérdés az időzítés a megoldások leggyártására, ugyanakkor bő egy év is nagyon sok politikai munka elvégzésére elegendő. 2018 áprilisában a politikai koordináció is lehetetlen volt az ellenzéki pártok között, 2019 őszén a közös jelöltek állítása már evidencia volt, és nem ritkaság. Ezért azok a mondatok, hogy 2020-ban kell eldőlnie a 2022-es kereteknek sokkal inkább a politikai bulvár részei, mint a valóságot leíró állítások.

    • 35 min
    Magyar belpolitika 2020 – út az országgyűlési választások felé (I. rész)

    Magyar belpolitika 2020 – út az országgyűlési választások felé (I. rész)

    Az Új Egyenlőség podcast legújabb adásában az adások három műsorvezetője – Bíró-Nagy András, Kiss Ambrus és Lakner Zoltán – beszélgetett arról, hogy mi várható a magyar politikában 2020-ban. A kétrészes beszélgetés első felében az ellenzéki (ön)kormányzás kihívásait és a miniszterelnök által meghirdetett kétéves csendes kormányzás valódi jelentését vizsgálták.

    Az első téma, amely sok tekintetben alapvetően meghatározza az idei évet, az önkormányzati választás utáni időszak új politikai helyzete. Azzal, hogy több nagyvárosban, köztük a fővárosban az ellenzék jutott „kormányra”, más minőségű viszonyrendszer alakult ki a kormánypártok (Fidesz–KDNP) és az ellenzéki pártok között. Eddig a Fidesz kormányzásra alkalmatlan, felelősség nélküli erőként tudta beállítani az ellenzéki erőket. Az őszi választások ezt a narratívát alapvetően megváltoztatták, és látható, hogy a kabinetnek komolyan kell vennie az önkormányzati kezdeményezéseket.
    Ez persze az ellenzéki pártok számára is nagy próbatételt jelent, hiszen megkapták a lehetőséget a választóktól arra, hogy megmutassák (ön)kormányzó képességüket. Amennyiben sorozatos belső konfliktusok vagy korrupciógyanús ügyek kísérik az önkormányzati munkát, a kormánypártok politikai szempontból joggal mutatnak rá, hogy ez az ellenzék továbbra sem kormányképes.
    A másik kihívás, hogy az (ön)kormányzás képességét az ellenzéknek ott is meg kell mutatnia, ahol továbbra sem került vezetői posztra, ez pedig a 10 ezer fő alatti települések Magyarországa. Ezeken a településeken a kormánypártok előnye megkérdőjelezhetetlen, és ha az október 13-i választás adatait átfordítanánk egy országgyűlési választás eredményére, akkor országosan is stabil többséget szerezne a Fidesz–KDNP.
    A beszélgetés második felében arról volt szó, hogy a miniszterelnök által meghirdetett két csendes kormányzással töltött év mit jelenthet a valóságban. Bekövetkezik-e egy politikai konszolidáció, illetve előtérbe kerülnek-e nagyobb léptékű közpolitikai lépések? Ez utóbbinak jelét mutatja, hogy a 2019 végén született feladatszabó kormányhatározatban egy egészségügyi reform kezdeti lépései látszanak. Vajon készen van-e ez a termék, és legfőképpen van-e politikai erő a végigvitelére?
    A másik közpolitikai ügy lehet a kormány szerint a szegénység elleni küzdelem. Ezt illetően már az önkormányzati választások előtt is ambiciózus célokról beszélt Orbán Viktor. Kérdés, hogy a gyöngyöspatai szegregáció kapcsán hozott bírósági döntést övező vita nem éppen ezzel szembemenő politikai reflex-e, azaz a napi politikai haszonszerzés érdekében egy középtávú célt, a roma felzárkóztatás ügyét dobja-e el magától a kormány.
    A közpolitika alkotásának folyamatában van egy terület, ahol éles szembenállás alakult ki a kormányon és annak „holdudvarán” belül. Ez a lakhatás kérdése. Miközben 2010 óta a kormány arra építi a politikáját, hogy a magyar választók a tulajdonszerzést preferálják, és ez határozta meg az intézkedéseket is, most két ellentétes narratíva is kezd megerősödni. Az egyiket az MNB elnöke fogalmazta meg, aki szerint hibás a kormányzati lakáspolitika, a másik pedig a budapesti fejlesztésekért felelős államtitkár szájából hangzott el, aki bérlakásépítési programról beszélt.
    Közpolitikai értelemben a kormányzás fókuszában az egészségügy és a lakhatás kérdése mellett a klímaügyek állnak majd. Ebben érzékelhetően elmozdult a kormánypárt álláspontja, és egyfajta konzervatív zöld politikát kezdenek megfogalmazni.
    A magyar belpolitika 2020 beszélgetés második felében a korm

    • 34 min
    Lemorzsolódó közmunkások

    Lemorzsolódó közmunkások

    A közfoglalkoztatás, a szociális ellátórendszer és az iskolai lemorzsolódás összefüggéséről, a közmunka országos politikai funkciójáról beszélgettünk Molnár György közgazdásszal.
    Habár visszaszorulóban van a közfoglalkoztatás Magyarországon, emellett a fiatalok is egyre csökkenő arányban vesznek részt a közmunkában az utóbbi években, ez nem elsősorban a konkrét kormányzati intézkedések, mint inkább a gazdasági konjunktúra járulékos következménye. Így viszont annál inkább felvetődik a kérdés, kik azok a fiatalok, akik még ebben a viszonylag kedvező helyzetben is a közfoglalkoztatásban ragadnak? Mindeközben a helyi közfoglalkoztatás megszervezése érdekütközésben áll a piaci foglalkoztatók igényeivel, hiszen azok éppen a legjobban teljesítő közmunkások lehalászását célozzák.
    Molnár György, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézete munkatársa, számos közfoglalkoztatással kapcsolatos kutatás vezetője és tanulmányok szerzője a múlt év végén megjelent Munkaerőpiaci Tükör 2018 című kiadványban a közmunkában részt vevő fiatalok iskolai lemorzsolódásának riasztó adatait adta közre. Nem változott a szakmai véleménye a tekintetben sem, hogy a közfoglalkoztatás jelenlegi rendszere bizonyos fajta lokális feudális viszonyok továbbélését és újratermelését idézi elő a közepes és kistelepüléseken, miközben a Belügyminisztériummal folytatott „tervalkuk” az államszocialista gazdaságirányítás legrosszabb mechanizmusait elevenítik fel.
    Az egyik legnagyobb probléma, hogy a mostani konjunkturális időszakban a kormányzat nem tesz lépéseket azoknak az egyenlőtlenségeknek a csökkentése érdekében, amelyek miatt tízezrek ragadnak bele a közfoglalkoztatásba, miközben a kormányzati politika arra sem készült fel, hogy a közfoglalkoztatás leépítése nyomán ellátatlanul maradó településvezetési és szociális funkciókat ki és hogyan látja majd el a jövőben.
    A közfoglalkoztatás 2010 után kiépült rendszere mindezeken kívül demokráciaproblémákat is felvet, hiszen a közmunka megszervezésének képessége a helyi hatalom megítélésének legfőbb mércéjévé válik, miközben a rászoruló állampolgár kiszolgáltatottá válik a helyi közfoglalkoztatás megszervezéséért felelős polgármesternek.

    • 38 min

Top Podcasts In Politics

Listeners Also Subscribed To