Demokrácia MOST! - civilradio.net Péterfi Ferenc, Sain Mátyás

VISSZA A TERMÉSZETNEK!
Nem elírás, nem a Rousseau-tól átvett idézet elhibázott leírása a cím.

A Civil Rádió Demokrácia MOST! című műsorában készült beszélgetés „a természet alapú megoldásokról” éppen egy új üzenet esélyeit keresi:
tudjuk-e visszaADNI a természetnek, amit oktalanul, mindenféle haszon keresése közben elvettünk.

A vendégünk Szigeti Ferenc geográfus, környezetvédelemmel és városfejlesztéssel (is) foglalkozó szakember azokról a példákról és „példátlanságokról” mesél, amelyek a mindennapihoz képest egy másféle környezeti szemléletet jeleznek.
Ahogy azzal a céllal alakítanak ki és őriznek meg élőhelyeket, hogy a biodiverzitást megőrizzük. Tarvágások helyett „örök erdőgazdálkodást”

És ezeknek nem csak természeti, de a társadalmi jelentősége is igen jelentős. A városi parkokban, az ottani zöldfoltokban a vadvirágos rét, az újszerű faültetési rendszerek, a beporzók védelme – egyszerre klímavédelem és ökológiai haszon.

Egy kultúrának és ahhoz kapcsolódó kommunikációnak a megváltoztatására külföldön, de idehaza is már több városban is van gyakorlat.

Az egyórás beszélgetés házigazdái Péterfi Ferenc és Sain Mátyás

A finn iskolarendszerről sokat hallani, mi is erről kezdtük beszélgetésünket jó pár hete a Civil Rádió délutáni magazinjában Tuba Orsolyával. A FINMINTA című kezdeményezés alapítójától akkor megtudtuk, hogy az ottani oktatási rendszert – az általános iskolától az egyetemekig ismeri és népszerűsíti mind jobban Magyarországon is. Finnországban a mesterképzést követően éppen a doktori iskolára készül, s közben a Finn Oktatáskutató Intézetben dolgozik.

A Civil Rádió Demokrácia MOST! című műsorában ezúttal közel egy órát beszélgettünk, s igyekezett megértetni mi a különös és a sajátos az ottani iskolarendszerben, meg persze azt is kerestük, mi a titka az ezt befogadó finn társadalom egészének.
„Az iskolában – mint intézményben, meg a tanárokban való feltétlen bizalom mellé harmadikként a diákokban, a tanulókban való bizalom – meséli szenvedélyesen -, ami felszabadító és ami ’előhozza’ a demokráciát”.

Paolo Freirére kerül a szó (Az elnyomottak pedagógiája c. műve magyarul is elérhető), aki szerint éppen, hogy egyenlőnek kell legyenek a
tanulásban résztvevők, már csak azért is, mert a tanár is tanul, amikor tanít.

Fenntartani a párbeszédet - az aktív részvétel az iskolai viszonylatban is fontos - említi Orsi; kiemeli a
kiscsoportos tanulást, amelyben felfedezhetik a tanulók egymást és önmagukat – hogy megtapasztalhatják tudunk akkor is agyüttműködni, ha amúgy sok mindenben mások vagyunk…
Szó esik még a demokrácia beágyazottságáról, a finnországi önkormányzatok és a lokalitás jelentőségéről, a könyvtárak kiemelt szerepéről, amelyeknek már régen nem a könyvek kölcsönzése pusztán a kiemelt feladata, hanem ezek a helyek - más társadalmi intézményekkel együtt - a diskurzus tereivé válnak.
Így térünk vissza a közbizalom jelentőségéhez, a részvételhez és a helyi cselekvés fontosságához.

A Civil Rádió Demokrácia MOST! műsorában Péterfi Ferenc interjúja Tuba Orsolyával.

Egy ISKOLA-FELÉPÍTÉSE
A műsor során egy komoly-zenei iskolai programot felépítő szakmai folyamatnak és a
rendelkezésére átalakított - megújított iskolaépületnek a felépítéséről beszélgetünk.
A helynek az izgalmas szakmai-pedagógiai programját építette fel Makovecz Pál igazgató kollégáival, s hozzájuk szervesen kapcsolódott Csernyus Lőrinc Ybl díjas építész és munkatársa, az új Szent István Zeneház programját szolgáló
épületet megtervezve - kivitelezve. Ők a műsorunk vendégei.
Házigazdák Péterfi Ferenc és Sain Mátyás

A fővárosból – éppen érkező második gyerekükkel – a faluba költözve fontosnak tartotta, hogy a megismerésen túl, beilleszkedjen a természeti környezetbe és a zsákfalu közösségébe is.
Éppen egy szélesebb, idővel egyesületté formálódó összefogás volt kialakulóban, amely elindult az önkormányzati választásokon. A 2097 csoport (ez lett a szervezet neve) nyerte Pilisborosjenőn az összes önkormányzati helyet, s az előző vezetéstől egy hatalmas adósságot örökölve kezdték a működésüket, úgy, hogy vendégünk, a jelentős civil szervezeti tapasztalatokkal rendelkező Tömöri Balázs lett az új polgármester. Újfajta, helyi nyilvánosságot építve, sokféle helyi párbeszédet elindítva dolgoznak a faluban.

Erről a folyamatról - s arról a megegyezésről, hogy a település határán lévő falutáblánál a csapatból mindenki rakja le a pártpolitikát - beszélgetünk a Civil Rádió Demokrácia MOST! című műsorában Tömöri Balázzsal.

Házigazdák Péterfi Ferenc és Sain Mátyás

Egy új – Amerikában, Nyugat-Európában már hagyományossá vált és mind sikeresebb – civil - közösségi szerveződési forma a közösségi alapítvány.
Podcatunkban bemutatjuk a GYÖKEREK ÉS SZÁRNYAK ALAPÍTVÁNYt, annak a Közös Alapon című programját, amely ilyen szerveződések hazai kifejlesztését, megalapítását tekinti missziójának, a civilek felkészítésével, műhelymunkákkal és induló anyagi támogatások odaítélésével.
A Civil Rádió Demokrácia MOST! műsorában Scsaurszki Tamás, ennek a fejlesztő szervezetnek az egyik alapító vezetője mutatja be hogyan segíthetik helyi szinten az ilyen alapítványok a helyi kezdeményezéseket, s hogyan juthatnak a munkájukhoz szüksége forrásokhoz a saját lokalitásukból.

A második beszélgetésben Hunyadi Zsuzsa beszél a KÉTKER KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNY szomszédsági programjáról. „Valójában a közös programok szervezése során jöttek rá, hogy mennyi erőforrással rendelkeznek önmaguk is”.

Az EGRI KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYnak a „Boldog utca” elnevezésű szomszédsági programját – pályázatát ismerjük meg Rakusz Mártától.

A PÉCSI KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNY – e szervezetek „szokásos” forrásteremtő és elosztó munkája mellet - bemutatja a Pécsi Civil Selfi fantázia nevű új programjukat, amely a város civil erőforrásainak a feltárását célozza, egy komplex városmonitor program kereteiben. Erről Tistyán László szociológus, a szervezet alapítója beszél.

Az interjúkat Dudok Dávid és Péterfi Ferenc készítették a
Civil Rádióban. 

A Civil Rádióban készült 3 beszélgetés, melyeknek közös jellemzője, hogy a Balaton veszélyeztetettségére és megmentésére irányulnak.

Az első a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének nevében, a koalíció egyik képviselője a Balaton ökológiai jelentőségét emeli ki és petíciót indít, felhívva bennünket a tó megmentésére. (Dudok Dávid és Péterfi Ferenc interjúja Tarróné Gyarmathy Andreával.)

A másodikban Elekes Irén Borbála állandó balatoni rovatában Sallee-Kereszturi Barbara humánökológust faggatja arról, hogyan lehet a globális klímaváltozás idején egy térséget érdekeltté (cselekvővé) tenni a saját ökológiai-, gazdasági- és társadalmi jóllétében.

A harmadik interjúban (riporter Péterfi Ferenc) a K-Monitor egyik programvezetőjével Pósfai Istvánnal beszélgetve részben megismerhetjük a kormányközeli üzleti körök állami támogatással segített terjeszkedésének eseteit, a természetkárosító nagyberuházásokat és az ellenük tiltakozó civil csoportokat, valamint ennek az elitnek a személyes rátelepedését a tóra.