GLOBCAST Glob Tort

Mivel foglalkoztunk, foglalkozunk?

Bayer József politológus-filozófus, az MTA rendes tagja és Tomka Béla, az MTA doktora és kutatócsoportunk vezetője beszélget Baráth Katalinnal többek között az alábbi témákról:

Ki hogyan/miért fedezte föl magának a globalizációt mint kutatási témát? „A globalizáció korában élünk” – nem tulajdonítunk-e túlzott fontosságot (a „benne élés”, az érintettség okán) a saját korszakunknak? A globalizáció meghatározásának kérdése – a "túlhasznált" kifejezések szaktudományos meghatározásának általános problémái; A korszakolás nehézsége – miben más korunk, azaz az elmúlt 30–40 év globalizációja, mint más globalizációs érák? A globalizáció okai és a területek, amelyeket érint; A „jó” és a „rossz” globalizáció; előnyök és hátrányok stb.

A Politikatörténeti Intézet közreműködésével készült adás először a Klubrádióban hangzott el 2021. szeptember 3-án.

Irodalom: Bayer József: Felbolydult világ - Írások a globalizációról. Napvilág, Budapest, 2021.

BENCSIK PÉTERREL (MTA-SZTE-ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoport, SZTE Jelenkortörténeti Tanszék) kutatásairól és egy viszonylag új történeti fogalom, a territorializálódás jelentéséről, alkalmazásáról és történetéről beszélgettünk. Kérdez: Baráth Katalin (MTA-SZTE-ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoport).

Kulcsszavak: tér, terület, uralom, globalizáció, vesztfáliai béke, útlevél, nemzetállam, határ, Trianon, Csehszlovákia.

A beszélgetés során említett összefoglaló tanulmány a KORALL társadalomtörténeti folyóirat globalizációtörténeti tematikus számában olvasható (85. szám, 2021, megjelenés alatt). Letölthető előtanulmány: Bencsik Péter: Állami érdek vs. nemzeti érdek. Territorializálódás Magyarországon a 20. század első negyedében. HistGlob Working Paper 2020/1.

A beszélgetés a Klubrádió "Hetes Stúdió" műsorában hangzott el 2021.04.03-án. Kérdez: Szénási Sándor.

Baráth Katalin (PhD, tudományos munkatárs) előadása a futball globalizációjáról és magyarországi befogadástörténetéről. Elhangzott a Globalizációtörténeti Kutatócsoport műhelykonferenciáján, 2020. június 24-én.

Tartalom: A glokalizáció fogalma egy globális folyamat helyi "háziasítását" jelenti, a változó viszonyt, amely a világjelenséget és az azt adoptáló lokális közeget fűzi össze. A labdarúgás elterjedése és magyarországi befogadástörténete érzékletesen példázza, hogyan formálhatja egy nemzet saját arcára a nyugati nagyhatalomtól származó modern csapatsport kultúráját.

Baráth Katalin: Nép, nemzet, futball. Az „angol játék” globalizációjának kezdetei. Letölthető: Századok 2020/6.

Bódy Zsombor (habilitált egyetemi docens, ELTE TÁTK Összehasonlító Történeti Szociológia Tanszék) előadása. Elhangzott az MTA-SZTE-ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoport műhelykonferenciáján, 2020. június 24-én.

Tartalom: A kutatás első eredményeiről beszámoló előadás a magyar technokraták harmadik világbeli tevékenységét vizsgálja a Kádár-korszakban: valóban el volt-e vágva Magyarország a globalizáció áramlataitól? Magyarország és a harmadik világ országainak kapcsolata része volt-e esetleg egy, a „nyugati” centrumú globalizációhoz képest alternatív globalizációs kezdeményezésnek? Ezekből az elméleti kérdésekből kiindulva a kutatás feltárja, hogy a külszolgálaton lévő szakemberek tevékenységét milyen körülmények, feltételek határozták meg, mit jelentett számukra a szocialista Magyarországról kikerülve a „harmadik világ” tapasztalata.

Az előadás bővített, írott változata innen tölthető le.