Okosnak lenni j‪ó‬ LABA

És be lehet kerülni ebbe a világba sportolói múlt, esetleg kapcsolatok nélkül is? Erről és sok másról beszélgettünk oktatónkkal, Solti Lászlóval.

Vendégünk volt Solti László, a Sportmenedzsment kurzusunk oktatója, aki pályafutását élsportolóként kezdte, maratoni kajakosként kétszeres Európa-bajnok, egyszeres világbajnok és kilencszeres magyar bajnoki címet tudhat magáénak. Aktív sportolói pályafutása végén kezdett sportvezetéssel foglalkozni, 2021-től a Csömöri Sport és Szabadidő-szervező Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Az adásban a következő kérdéseket tettük fel neki:

[0:46] Van olyan sikeres sportmenedzser, aki nem volt sportoló?

[05:51] Milyen karrierlehetőségek vannak ebben a szakmában?

[11:53] Az ELTÉ-n, a Testnevelési Egyetemen és más egyetemeken is lehetőség van arra, hogy valaki sportmenedzseri mesterdiplomát szerezzen. Kinek való ez, és kinek inkább az, hogy mondjuk a Laba kurzusát végezze el?

[15:26] Mikor az interjúra készültem, találtam egy 10 éves cikket egy HR-es oldalon, ami arról írt, hogy a sportmenedzsment Magyarországon még gyerekcipőben jár. Ott azt írták, hogy amiért nem piacképes Magyarországon ez a szakma, „az a bizalmatlanság, mohóság, a mindentudás hite, vagy leginkább az a tény, hogy valaki csak akkor fordul sportmenedzserhez, ha kizárólag csak a sportra akar koncentrálni.” Mennyit változott ez a helyzet az elmúlt 10 évben?

[18:03] Miben különbözik a sportmenedzsment itthon és külföldön? Miben más a menedzser szerepe Észak-Amerikában, mondjuk egy NBA- vagy NFL-csapatnál, mint egy magyar csapatnál?

[19:34] Hogyan lehet kapcsolatokat építeni a sport világában, ha valaki kívülállóként érkezik ide?

[23:31] Aki egy bizonyos sportágat űzött, az menedzserként könnyen válthat egy másik sportágra? Például aki kajakozott, mint te, az milyen eséllyel fog például futballmenedzserként dolgozni?

[27:07] A kurzusodat olyanoknak is ajánljuk, akiknek kihívást jelent lépést tartani a legújabb digitális technológiákkal, trendekkel, szeretnék új stratégiákat elsajátítani. Mik ezek a trendek és technológiák a sportmenedzsmentben?

[28:45] A jó szervezőkészségen, analitikus gondolkodáson és diplomáciai érzéken kívül milyen készségek, képességek szükségesek a sikeres sportmenedzseri karrierhez?

Ha tetszett az adás, iratkozz fel az „Okosnak lenni jó" Podcastre:

Google podcast, Apple Podcasts, Spotify.

Egyformaság vs. egyenlőség, imposztor szindróma, sisterhood – ezekről és más, nőket és női vezetőket érintő kérdésekről beszélgettünk oktatónkkal, Müller Diával.



Vendégünk volt a stúdióban Müller Diána, a Vodafone Hungary HR Business Partnere, a Női vezetők az üzleti világban és a Csapatvezetés mesterfokon kurzusaink oktatója. Diával a nők (és különösen a női vezetők) előtt álló karrierakadályokról, és ezek lehetséges leküzdési módjairól beszélgettünk, és ezekkel a témákkal kapcsolatban a következő kérdéseket tettük fel neki:

[0:36] Jellemzően milyen akadályok állnak a nők előtt, ha karrierépítésről van szó?

[02:55] Ha elsősorban a VUCA-világ, nem pedig maguk a nők felelősek azért, hogy nőként (pláne női vezetőként) nehezebb a munka világában érvényesülni, akkor hogyan segíthet ezen a helyzeten egy nőknek szóló kurzus? Nem lenne hasznosabb a cégek számára érzékenyítő tréningeket tartani?

[05:16] Sok szó esik manapság a személyes márka építésének fontosságáról. Másképp tud sikeres személyes márkát felépíteni egy nő, mint egy férfi?

[08:07] A fiatal, például a Z generációs nők is ugyanannyira alulértékelik a teljesítményüket, mint az idősebbek, vagy látszik ebben valami változás?

[09:37] Sokszor előfordul, hogy ugyanazért a vezetői viselkedésért, amiért például egy férfit „erélyesnek”, „erősnek” tartanak, addig egy nőt „főnökösködőnek” bélyegeznek, tehát nem fogadják el tőle ugyanazt a kritikát, tanácsot vagy utasítást. Hogyan lehet egy ilyen helyzetet kezelni?

[13:03] Mi a véleményed a kvótarendszerről és az ehhez hasonló kezdeményezésekről?

[15:11] Mi a „sisterhood”? Tényleg segítik egymást a nők a munka világában? Vagy inkább csak jó lenne, ha segítenék?

[19:02] Az imposztor-szindróma főként a nőket érinti. Milyen eszközökkel lehet ezt legyőzni?

[21:03] Mit jelent az, hogy „legyünk egyenlők, de ne egyformák”?

[22:32] A kurzusban szerepel egy, „a hibrid világ hétköznapjai nőként” elnevezésű téma. Milyen kihívásokat jelent a hibrid munkarend egy nőnek, és hogy lehet ezeket kezelni?

[24:41] Van olyan női vezető, akire példaképként tekintesz?

Ha tetszett az adás, iratkozz fel az „Okosnak lenni jó" Podcastre:

Google podcast, Apple Podcasts, Spotify.

Vocabulaba néven egy új, szakmai angolt tanító projekt indul a Labánál. A HR-szakembereknek szóló kurusunk oktatója, Kiss Orsolya elmondja, miben különbözik a kurzusa egy általános, vagy éppen egy üzletiangol-tanfolyamtól.

Orsolyának a kurzusával kapcsolatban a következő kérdéseket tettük fel:

[0:55] Miért nem jó az, ha valaki HR-esként egy „mezei” B2 tanfolyamra iratkozik be egy HR-angoltanfolyam helyett? Ott nem tudná ugyanúgy felszedni azt a tudást, amivel sikeresen tudna interjúztatni, levelezni, külföldi kollégákkal kommunikálni?

[04:06] Mi a helyzet az üzletiangol-tanfolyamokkal, ezek sem felelnek meg egy HR-esnek?

[07:04] B1-es szintű angoltudással várják a jelentkezőket a kurzusra, de mi a helyzet a HR-tudással? Ezen a téren mekkora tapasztalatra van szükség?

[09:50] Milyen anyagokat használnak a kurzus oktatói? Ezek saját fejlesztésűek, vagy vannak olyanok (például tankönyvek), amikkel egy leendő résztvevő már korábban is találkozhatott?

[12:11] Sokan vannak, akiknél nem a nyelvtudás hiánya, sokkal inkább a gátlások azok, amik miatt nem mernek angolul megszólalni például egy online meetingen. Nekik hogyan tud segíteni ez a kurzus?

[13:41] Két másik szakember, Lukács-Kárpáti Dia HR-vezető és Erb Eszter toborzási szakértő is oktat a kurzuson. Nekik pontosan mi a szerepük?

[15:32] Az angolul tanulók sokszor mondják azt, hogy „engem a nyelvtan nem érdekel, én csak beszélni akarok.” Tényleg lehetséges komoly nyelvtantanulás nélkül előrébb lépni? Ezen a kurzuson mekkora szerepet kap a nyelvtan?

[20:51] Sokszor a kulturális különbségek ismerete legalább annyira fontos a külföldi kollégákkal való kommunikáció során, mint a nyelvismeret. Erről lesz szó a kurzus során?

[25:38] Fontos ma a munkaerőpiacon, hogy valaki akkreditált nyelvvizsgával rendelkezzen, vagy ez csak egy régi beidegződés?

Ha tetszett az adás, iratkozz fel az „Okosnak lenni jó" Podcastre:

Google podcast, Apple Podcasts, Spotify.

Kire és mire támaszkodik egy jó pénzügyi igazgató? Mennyire kell értenie az üzleti intelligenciához? És hogyan nevelje ki az utódját? A Podcast vendége Nagy Lóránd, a Pick Szeged Zrt. volt pénzügyi vezetője volt.


Lóránd harcedzett pénzügyi igazgató: dolgozott kis- és nagy cégeknél (a Pick mellett a Molnál és az E2-nél), jelenleg pedig a Tűzállótechnika Kft. és a Schneider Kft. cégvezetője. Nem utolsósorban pedig a Pénzügyi igazgató kurzusunk oktatója, a Podcast vendégeként pedig a következő kérdésekre válaszolt nekünk:



[1:17] Milyen a jó CFO? Mik a leggyakoribb tévhitek ezzel a szerepkörrel kapcsolatban?

[06:39] A pénzügyi igazgatónak rengeteg mindenhez értenie kell: számvitel, likviditásmenedzsment, kockázatkezelés, kontrolling, adóügyek – ezeket milyen mélységben kell ismerni, és van-e olyan, amit jobban kell, mint a többit? Másfajta tudásra van szüksége egy olyan CFO-nak, aki menedzser egy nagy cégnél, és egy olyannak, aki egy vállalkozás tulajdonosa?

[15:34] A CFO-ra sokan úgy gondolnak, mint aki a számokkal, adatokkal foglalkozik, és kevésbé emberekkel. Mennyire kell egy CFO-nak megtanulnia az emberek nyelvén? Mennyire kell otthon lennie például a HR-ben?

[18:43] Magyarországon is jobban keresik a cégek azokat a CFO-kat, akiknek magas az érzelmi intelligenciájuk, vagy ez még mindig egy amolyan „nyugati hóbort?”

[15:48] Be tudja majd váltani az Excel Steve Ballmer jóslatát, miszerint „a tömegeknek szóló üzleti intelligencia” lesz belőle? Vagy ez már meg is történt?

[20:13] A Forbes egy cikke szerint a gyorsan változó világban a Chief Financial Officereknek fel kell készülniük arra, hogy Chief Future Officerré váljanak – tehát fel kell készíteniük a cégüket azokra a kihívásokra, amikkel egy gyorsan változó világban azok szembenézhetnek. Mik ezek a kihívások 2024-ben, és hogyan lehet rájuk felkészülni?

[25:27] Valóban nehezebbé vált az elmúlt években CFO-vá válni? Ha igen, mi lehet ennek az oka?

[31:06] Mennyire érinti a CFO munkáját a digitalizáció? Ismernie kell például a legújabb üzletiintelligencia szoftvereket, trendeket, vagy elég, ha ezt a területet rábízza egy szakértő csapatra?

[35:09] Fontos része a CFO munkájának az utódja kinevelése”? Hogyan történik ez?

Ha tetszett az adás, iratkozz fel az „Okosnak lenni jó" Podcastre:

Google podcast, Apple Podcasts, Spotify.

A Podcast vendége ezúttal Herpai Levente, az OTP Bank létszámmodellezési vezetője, Excel-szakértő, az Excel haladóknak kurzusunk oktatója volt, akivel arról beszélgettünk, hogy hogyan teheti könnyebbé az életünket Excel magas szintű használata.

A konkrét kérdések, amikre az adásban választ kerestünk:

[0:33] Az Excel haladó funkcióihoz, például a makrók programozásához mennyire kell jónak lenni matekból?

[03:28] Mennyi előzetes tudással kell rendelkezni ahhoz, hogy valaki belevágjon egy haladó Excel-kurzusba?

[5:16] Igaz az az állítás, hogy még sok haladó felhasználó sem ismeri azokat a forradalmi eszközöket, amik az elmúlt években kerültek bele az Excelbe? Egyáltalán mik ezek az eszközök, és mire használhatók?

[10:30] Kinek érdemes haladó Excel helyett inkább Power BI-t tanulnia?

[15:48] Be tudja majd váltani az Excel Steve Ballmer jóslatát, miszerint „a tömegeknek szóló üzleti intelligencia” lesz belőle? Vagy ez már meg is történt?

[19:40] Feleslegessé teheti valaha a mesterséges intelligencia az Excel-tudást?

[23:05] Mi az az egy haladó Excel-funkció, amit mindenkinek érdemes lenne megtanulnia?

Ha tetszett az adás, iratkozz fel az „Okosnak lenni jó" Podcastre:

Google podcast, Apple Podcasts, Spotify.

Egy sokszor félreértett, de annál keresettebb szakma két kiváló képviselője és oktatója, Csépányi Tamás és Kertész Máté voltak a vendégeink. A kérdések, amiket az adásban feltettünk nekik:

[0:44] Kiből lesz jó projektmenedzser – előnnyel indul az, akinek például operatív vezetési tapasztalata van?

[04:25] Tankönyvből vagy a gyakorlatban lehet jobban megtanulni ezt a szakmát?

[07:40] Mit tesz egy projektmenedzser, ha például az ügyfél nem akar több pénzt adni egy projektre?

[12:22] Mennyire fontos, hogy valaki megkapja a PMI minősítéseit, például a PMP-t, vagy agilis fókuszú PM-ként mondjuk a Scrum Alliance-ét? 

[17:08] A PMI felmérése szerint 2027-re 87,7 millió projektmenedzserre lesz szükség világszerte – és egyelőre nem tudni, lesz-e elég utánpótlás. Magyarországon is tapasztalható projektmenedzser-hiány? Kiből van nagyobb hiány, „hagyományos” vagy agilis projektmenedzserből?

[26:04] Az AI inkább elveszi, vagy inkább segíti majd a PM-ek munkáját a jövőben?

[34:00] A távmunka elterjedése mennyire nehezíti, és mennyire könnyíti meg a projektmenedzserek dolgát?

[44:47] Egyre nagyobb „divat” lesz a hibrid projektmenedzsment – ehhez képest (ahogy a Tamással készült interjúnkból is kiderül), sokszor még 20 év tapasztalattal rendelkező szakemberek sem „hisznek” az agilitásban. Mennyire fontos minden PM-nek ismerni az agilis működést?