Pergamon Hangoskönyvek B. Szabo Zsolt

Jonas Karlsson svéd író, színész, drámaíró. 1971-ben született Stockholmban. "Az ajándék", (Presenten) című novellája az Észak Folyóirat 2018/4-es számában jelent meg Végh Viktória fordításában.

Dragomán György ajánlásával és jóváhagyásával készült a felvétel.



A Papírpohár című novella, Dragomán György, A fényes jővő című sorozatából származik. 



Felvétel időpontja: 2022



A borítón Alfred Robaut, 1864-ben készült litográfiájából látható részlet.



Minden jog fenntartva. 



© B.Szabó Zsolt, Pergamon hangoskönyvek 2022

Vida Gábor története 2009-ben, a Látóban jelent meg először. 

A felvétel időpontja: 2013-ban készült a hanganyag, az első erdélyi magyar hangos novella-antológia részeként. 

Zenéjét szerezte: Bakk-Dávid László



„Nem tudok olyan európai (az Európai Unió felségterületéhez tartozó) várost, ahol a főtéren, (itt valamilyen furcsa okból Rózsák tere), tilos volna biciklizni.”

Bartis Attila első regényének hangoskönyv változata. A regény először 1995-ben jelent meg, a Magvető Kiadó gondozásában. 

Felvétel éve: 2022

Zenéjét szerezte: Bakk Dávid László



Kemény István az alábbiakat írta a regényről: 



Olvasó! ​Már kezedbe vetted ezt a könyvet. Kérlek, lapozz bele most, és olvass el három mondatot. A sétáknak gyógyereje van. Már-már varázs. Egy erős séta évekkel hosszabbíthatja meg a sétálók, sőt, a helyszín életét. Ilyen értelemben A séta nemcsak regény, hanem séta is. Gyógyerő. A betegség pedig nem más, mint a hanyatlás. A hanyatlásról és a hanyatlás ellen szól A séta. Volt hajdan egy birodalom, melynek a romjain élünk. Aranykora ezüstkor volt, ezüstkora vaskor. Pusztulása látszólag végleges, tárgyai ránk maradtak, emberei majdnem mindig meghaltak. Emberei voltak Freud, Kafka, Hitler, Bartók. De mit mond így együtt e négy leghíresebb? Semmit. Tárgyaik voltak legyezők, felöltők, pisztolyok, zongorák. Alig több, mint a semmi. De elég négy fürdőhely neve, és azonnal előttünk van egy birodalom Marienbadtól Tusnádig és Abbáziától Ó-Tátrafüredig.
A séta egyik színtere fürdőhely, de nem a fürdőhelyek aranykorában, hanem jóval később, valamikor 1968 és1992 között. Bartis Attila nemzedékének gyerekkorában haltak meg sorra azok, akik még látták az ezüstkort. A késő műanyagkor írója most illendően eltemeti őket.
A séta talán az első regény, amely megteszi ezt a gesztust. Főszereplőjén kívül szinte mindenki idős ember. Bölcs semmittevésben, visszavonultan élő öreg aranyifjak a fürdőhelyeken, vagy öreg tárgyakon öreg szerszámokkal dolgozó bölcsek. A séta az ő szomorú, de csodálatos történetük is. Csakhogy a hanyatlás közelről rothadás. A ruhák elmállnak, a csónakok elkorhadnak, a forradalmárok eljönnek, gyilkolnak. Az írók pedig kénytelenek leírni a mocskot. Bartis Attila regényének a titka, hogy szép. Pedig az idáig felsorolt nosztalgikus díszletek csak díszletek. Magáról a történetről semmit nem árultam el. Az a regény.

Borges egyik meghatározó és hátborzongató novellája. Egy történet a félelmeinkről, és az ebből táplálkozó hitünkről, az áldozatvállalás hagyományáról és szakrális szövegek szószerinti értelmezéséről, illetve természetesen, ahogyan az írótól megszokhattuk, még sok minden másról is. 

A Márk evangéliuma először 1970-ben jelent meg a El informe de Brodie válogatáskötetben, spanyol nyelven. A novella magyarul először Székács Vera fordításában jelent meg 1978-ban, a Titokban végbement csoda című kötetben, a Kriterion Könyvkiadó gondozásában. 

A felolvasás időpontja: 2018. szeptember 6. 

A hanganyagban hallható zenei részletek: 

1. Rudolf Werthen & I Fiamminghi - Arvo Part: Frates for Cello and Piano

2. Arvo Part - Magnificat, az Észtországi Állami Filharmónia kamarakórusának előadásában

Selyem Zsuzsa nagyszerű novelláskötetéből egyetlen szöveg, amelyet a szerző és az olvasó közösen választottak. A kötetet teljes egészében Fullajtár Andrea hangján lehet majd végigallgatni, a szintén a Jelenkor Kiadó gondozásában megjelenő hangoskönyvben, nemsokára.  

A tökéletes fotó zenéjét Bakk-Dávid László szerezte. 

Néhány mondat a kötetről:



Selyem Zsuzsa novelláinak hősei, legyenek emberek, állatok, áldozatok, klímabűnözők vagy szaporodni vágyó humánok, rendre úgy hiszik, hogy a rossz dolgok, ha vannak egyáltalán, meggyógyíthatók. A történetek hol groteszk, hol szürreálisan valóságos világában a szereplők országhatárokon át, háborúból menekülve, a pokol köreit megjárva vagy épp egy gyanúsan békésnek ígérkező vitorlázásról nem elszökve, vitriolos humorral próbálják túlélni sorsuk kiszámíthatatlan fordulatait.
Az első világvége, amit együtt töltöttünk olyan, akár egy fanyar iróniával megírt túlélési kézikönyv: megpróbál úgy vigasztalni, hogy ne hazudjon.