1 hr 15 min
XXXVII. Mégis milyen érzés, amikor felfedezed az első exobolygódat? Szertár
-
- Natural Sciences
Bakos Gáspár asztrofizikus, a Princeton Egyetem kutatója volt a vendégünk. A HATNet távcsőrendszerről, exobolygókról és arról a generációról beszélgettünk, akik már nem látták a Tejutat.
00’55” Kicsit átszabjuk az adást a visszajelzéseitek alapján. Továbbra is várjuk persze az észrevételeiteket a bazis [kukac] szertar [pont] com címre. Kitérünk a közösségi finanszírozós kísérletünkkel kapcsolatos tapasztalatainkra is. Köszönjük az eddigi támogatásokat.
05’55” Bakos Gáspár jelenleg a Princeton Egyetemen tanít és az exobolygó kutatás a specialitása.
07’45” A HATNet és a HATSouth hálózatok robottávcsöveinek megszületéséről és arról, hogy ezeket mire használják.
08’56” Az exobolygók kutatása nem egyszerű feladat, de sokféle trükk létezik a megtalálásukra. Különösen a fedési exobolygók esetében.
10’30” Megnyugodhat mindenki, a kopernikuszi elv szerint nem vagyunk kivételesek!
12’00” Lehet-e élet más bolygókon, és ha van, akkor milyen? Akár 100 év múlva kiderülhet.
12’50” Az 1990-es éveken elején detektálták az első exobolygókat mindenféle módszerekkel.
14’08” Egy korábbi adásban Sik Andrással is beszélgettünk már arról, hogy hogyan lehet megállapítani távoli exobolygók légkörének az összetételét.
18’00” Exobolygót nem egyszerű találni. Gáspár és csapata ennek ellenére már 67-nél jár a HATNet és 35-nél a HATSouth segítségével. A kis csillagok előnyei. Mitől függ a lakhatósági zóna? Hogyan nevezik el az új bolygókat?
20’15” Milyen élmény felfedezni egy új bolygót és mennyi macerával jár?
21’58” Hogy zajlik a munka egy szó szerint lélegzetelállító helyen, Hawaii egyik szigetén, a Mauna Kea-n? 4200 méteren nem túl egyszerű boldogulni.
24’30” Öt helyen vannak HATNet és HATSouth távcsövek. Legalább az egyikük mindig sötétben van, így folyamatos az észlelés. Mi alapján jelölik ki a helyszíneket? Néha kifejezetten kalandos jó helyet találni. A távcsövek Pécelen készültek Sári Pál gépészmérnök műhelyében.
31’22” A távcsövek karbantartása és a békák elzavarása.
34’48” A távcsöves észlelés nehézségei. Kik használhatják a HATNetet?
37’34” Sok ember egyáltalán nem ismeri az eget. Hogy lehet ezen változtatni?
42’27” A fényszennyezést lehet csökkenteni. Ez leginkább hozzáállás kérdése.
43’49” Itthon több olyan helyet is lehet találni, ami észlelésekre alkalmas lehet. Ilyen például a Polaris Csillagvizsgáló Óbudán, a Zselici Csillagpark és a Bakonybélben található Pannon Csillagda.
46’34” Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Farkaskölykök Egyesület közös projektje a Madárhatározó mobil alkalmazás.
51’16” Új rovatunk, a Hírkvíz, amelyben aktuális tudományos hírek alapján teszünk fel egymásnak kérdéseket.
52’37” Első hír: Minden ötödik genetikai folyóiratcikkben előfordulhat egy típushiba. Mi okozza ezt?
55’37” Második hír: Hogy kommunikáltak a Mars szimulációban részt vevő kutatók a külvilággal?
58’50” Harmadik hír: Akár kétszer nagyobb eséllyel is válhatnak el azok, akik pornót néznek. De vajon milyen erős a kapcsolat a felnőtt tartalmak és a bontóperek között a vallásos embereknél?
64’10″Negyedik hír: A DuoSkin tetoválás matrica elektronikai kütyük irányítására használható. De mire nem?
67’55” Ötödik hír: Az Upward Sun River régészeti lelőhelyen követték a táplálkozási szokások változását a késő pleisztocénben. Mit ettek az alaszka közepén élő elődeink?
Ha tetszik, amit csinálunk, támogassatok minket a Patreonon. www.patreon.com/szertar Köszönjük.
Bakos Gáspár asztrofizikus, a Princeton Egyetem kutatója volt a vendégünk. A HATNet távcsőrendszerről, exobolygókról és arról a generációról beszélgettünk, akik már nem látták a Tejutat.
00’55” Kicsit átszabjuk az adást a visszajelzéseitek alapján. Továbbra is várjuk persze az észrevételeiteket a bazis [kukac] szertar [pont] com címre. Kitérünk a közösségi finanszírozós kísérletünkkel kapcsolatos tapasztalatainkra is. Köszönjük az eddigi támogatásokat.
05’55” Bakos Gáspár jelenleg a Princeton Egyetemen tanít és az exobolygó kutatás a specialitása.
07’45” A HATNet és a HATSouth hálózatok robottávcsöveinek megszületéséről és arról, hogy ezeket mire használják.
08’56” Az exobolygók kutatása nem egyszerű feladat, de sokféle trükk létezik a megtalálásukra. Különösen a fedési exobolygók esetében.
10’30” Megnyugodhat mindenki, a kopernikuszi elv szerint nem vagyunk kivételesek!
12’00” Lehet-e élet más bolygókon, és ha van, akkor milyen? Akár 100 év múlva kiderülhet.
12’50” Az 1990-es éveken elején detektálták az első exobolygókat mindenféle módszerekkel.
14’08” Egy korábbi adásban Sik Andrással is beszélgettünk már arról, hogy hogyan lehet megállapítani távoli exobolygók légkörének az összetételét.
18’00” Exobolygót nem egyszerű találni. Gáspár és csapata ennek ellenére már 67-nél jár a HATNet és 35-nél a HATSouth segítségével. A kis csillagok előnyei. Mitől függ a lakhatósági zóna? Hogyan nevezik el az új bolygókat?
20’15” Milyen élmény felfedezni egy új bolygót és mennyi macerával jár?
21’58” Hogy zajlik a munka egy szó szerint lélegzetelállító helyen, Hawaii egyik szigetén, a Mauna Kea-n? 4200 méteren nem túl egyszerű boldogulni.
24’30” Öt helyen vannak HATNet és HATSouth távcsövek. Legalább az egyikük mindig sötétben van, így folyamatos az észlelés. Mi alapján jelölik ki a helyszíneket? Néha kifejezetten kalandos jó helyet találni. A távcsövek Pécelen készültek Sári Pál gépészmérnök műhelyében.
31’22” A távcsövek karbantartása és a békák elzavarása.
34’48” A távcsöves észlelés nehézségei. Kik használhatják a HATNetet?
37’34” Sok ember egyáltalán nem ismeri az eget. Hogy lehet ezen változtatni?
42’27” A fényszennyezést lehet csökkenteni. Ez leginkább hozzáállás kérdése.
43’49” Itthon több olyan helyet is lehet találni, ami észlelésekre alkalmas lehet. Ilyen például a Polaris Csillagvizsgáló Óbudán, a Zselici Csillagpark és a Bakonybélben található Pannon Csillagda.
46’34” Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Farkaskölykök Egyesület közös projektje a Madárhatározó mobil alkalmazás.
51’16” Új rovatunk, a Hírkvíz, amelyben aktuális tudományos hírek alapján teszünk fel egymásnak kérdéseket.
52’37” Első hír: Minden ötödik genetikai folyóiratcikkben előfordulhat egy típushiba. Mi okozza ezt?
55’37” Második hír: Hogy kommunikáltak a Mars szimulációban részt vevő kutatók a külvilággal?
58’50” Harmadik hír: Akár kétszer nagyobb eséllyel is válhatnak el azok, akik pornót néznek. De vajon milyen erős a kapcsolat a felnőtt tartalmak és a bontóperek között a vallásos embereknél?
64’10″Negyedik hír: A DuoSkin tetoválás matrica elektronikai kütyük irányítására használható. De mire nem?
67’55” Ötödik hír: Az Upward Sun River régészeti lelőhelyen követték a táplálkozási szokások változását a késő pleisztocénben. Mit ettek az alaszka közepén élő elődeink?
Ha tetszik, amit csinálunk, támogassatok minket a Patreonon. www.patreon.com/szertar Köszönjük.
1 hr 15 min