1 hr 34 min
LXXII. Az ember a zebrahal mögött Szertár
-
- Natural Sciences
A cím sokrétű értelmezhetősége sejlik fel a mai adásból: Varga Máté fejlődésbiológus volt az e heti (sztár)vendégünk.
Az ember a zebrahal mögött – 1. rész
01:05 Varga Máté fejlődésbiológussal beszélgettünk. Máté egyébként a Critical Biomassről, a Budapest Science Meetup egyik szervezőjeként és az IMPakták podcastből is ismerős lehet. (A címben szereplő első ember a zebrahal mögött kétségkívül ő.)
01:46 A fejlődésbiológia tárgya: Egyetlen megtermékenyített petesejtből hogyan alakul ki egy komplex organizmus?
02:38 Milyen modellállatokat használnak a biológusok? Miért páratlanul jó modell a zebrahal… a zebradánió… A Hal?
04:16 A fluoreszcens fehérjékről (pl. GFP – green fluorescent protein) és használatukról a biológiai kutatásokban.
05:33 Más modellek: a Caenorhabditis elegans. Mik a nagy kihívások a modellekkel való munkában? Hogyan váltjuk át az ismereteket az emberi genomra?
09:41 Miért alkalmas egy állat modellnek? Miért nem embereket vizsgálunk közvetlenül? Az etikai aggályokon túli megközelítés.
11:16 80%-ban zebrahalak vagyunk? (Itt jön be a másik ember a zebrahal mögött.) Mit jelentenek az ilyen kattintásgyanús kijelentések?
A műsor támogatói
13:53 Szertár Podcast adásait közösségi finanszírozásból készítjük. A működési költségeket a patreon.com/szertar oldalon tett felajánlásokból fedezzük. Ha tehetitek, csatlakozzatok ti is azokhoz az előfizetőkhöz, akik havonta legalább egy hamburger árával hozzájárulnak ahhoz, hogy hétről-hétre új adással jelentkezhessünk. Köszönjük.
Az ember a zebrahal mögött – 2. rész
14:20 Gyógyszergyártók figyelem! Ezért fontos a zebrahal a humán gyógyszerkutatásban.
17:47 Mi van, ha egy állatban működik egy hatóanyag, de az emberben nem? Kockázatok és mellékhatások tekintetében.
19:24 Helyettesíthetjük az állatokat? Mi a helyzet az in silico modellekkel? Hol tartanak most ezek?
19:58 Egy kis zebrahalas tudománytörténet. Természetesen magyar vonatkozásokkal: Streisinger György szerepe és kalandos élettörténete. (A harmadik ember a zebrahal mögött.) Budapest, New York, Oregon. Már diákkorában publikált. De hogy jutott be egy olyan laborba, ahol szinte mindenkihez hozzávágtak egy Nobel-díjat. Fágkutatások és az első zebrahalas találkozás.
26:37 Hogyan válik elfogadott modellé egy-egy állat? Miért nem a medveállatka? Hiszen annak nagy a cukiságfaktora.
32:26 A Budapest Science Meetupokról. A romkocsmáktól az MTA könyvtáráig minden hónap második csütörtökén.
38:24 Az IMPakták podcastról. Honnan származik az IMPakták cím?
Hírkvíz
42:27 Első kérdés: Hány kilós lehetett Max, a felső-júrából származó, nemrég leírt Galeamopus pabsti kamaszdínó?
46:13 Második kérdés: Miért áll rosszul a NASA szkafanderekkel?
50:44 Harmadik kérdés: Ketamin mint antidepresszáns?
56:40 Negyedik kérdés: Mi az Einstein-szorzó? Van ilyen egyáltalán?
Értékelő
01:02 A hallgatói kérdőív válaszait beszéltük át.
Felhasznált zenék:
Morgan TJ – Café Connection
Podington Bear – Graduation
A cím sokrétű értelmezhetősége sejlik fel a mai adásból: Varga Máté fejlődésbiológus volt az e heti (sztár)vendégünk.
Az ember a zebrahal mögött – 1. rész
01:05 Varga Máté fejlődésbiológussal beszélgettünk. Máté egyébként a Critical Biomassről, a Budapest Science Meetup egyik szervezőjeként és az IMPakták podcastből is ismerős lehet. (A címben szereplő első ember a zebrahal mögött kétségkívül ő.)
01:46 A fejlődésbiológia tárgya: Egyetlen megtermékenyített petesejtből hogyan alakul ki egy komplex organizmus?
02:38 Milyen modellállatokat használnak a biológusok? Miért páratlanul jó modell a zebrahal… a zebradánió… A Hal?
04:16 A fluoreszcens fehérjékről (pl. GFP – green fluorescent protein) és használatukról a biológiai kutatásokban.
05:33 Más modellek: a Caenorhabditis elegans. Mik a nagy kihívások a modellekkel való munkában? Hogyan váltjuk át az ismereteket az emberi genomra?
09:41 Miért alkalmas egy állat modellnek? Miért nem embereket vizsgálunk közvetlenül? Az etikai aggályokon túli megközelítés.
11:16 80%-ban zebrahalak vagyunk? (Itt jön be a másik ember a zebrahal mögött.) Mit jelentenek az ilyen kattintásgyanús kijelentések?
A műsor támogatói
13:53 Szertár Podcast adásait közösségi finanszírozásból készítjük. A működési költségeket a patreon.com/szertar oldalon tett felajánlásokból fedezzük. Ha tehetitek, csatlakozzatok ti is azokhoz az előfizetőkhöz, akik havonta legalább egy hamburger árával hozzájárulnak ahhoz, hogy hétről-hétre új adással jelentkezhessünk. Köszönjük.
Az ember a zebrahal mögött – 2. rész
14:20 Gyógyszergyártók figyelem! Ezért fontos a zebrahal a humán gyógyszerkutatásban.
17:47 Mi van, ha egy állatban működik egy hatóanyag, de az emberben nem? Kockázatok és mellékhatások tekintetében.
19:24 Helyettesíthetjük az állatokat? Mi a helyzet az in silico modellekkel? Hol tartanak most ezek?
19:58 Egy kis zebrahalas tudománytörténet. Természetesen magyar vonatkozásokkal: Streisinger György szerepe és kalandos élettörténete. (A harmadik ember a zebrahal mögött.) Budapest, New York, Oregon. Már diákkorában publikált. De hogy jutott be egy olyan laborba, ahol szinte mindenkihez hozzávágtak egy Nobel-díjat. Fágkutatások és az első zebrahalas találkozás.
26:37 Hogyan válik elfogadott modellé egy-egy állat? Miért nem a medveállatka? Hiszen annak nagy a cukiságfaktora.
32:26 A Budapest Science Meetupokról. A romkocsmáktól az MTA könyvtáráig minden hónap második csütörtökén.
38:24 Az IMPakták podcastról. Honnan származik az IMPakták cím?
Hírkvíz
42:27 Első kérdés: Hány kilós lehetett Max, a felső-júrából származó, nemrég leírt Galeamopus pabsti kamaszdínó?
46:13 Második kérdés: Miért áll rosszul a NASA szkafanderekkel?
50:44 Harmadik kérdés: Ketamin mint antidepresszáns?
56:40 Negyedik kérdés: Mi az Einstein-szorzó? Van ilyen egyáltalán?
Értékelő
01:02 A hallgatói kérdőív válaszait beszéltük át.
Felhasznált zenék:
Morgan TJ – Café Connection
Podington Bear – Graduation
1 hr 34 min