Tangó és Kes - 24.hu 24.hu

Az 1980-as évek elején 13 megyére és 50 játékhétre kiterjedő totómanipuláció zajlott a meccsek árnyékában, aminek a végén 43 vádlottat ültettek padra. Molnár Tibor, az ismert totókirály mellett csalók sokasága járta fekete aktatáskával a pályákat és az öltözőket, hetente legalább 9-10 meccset intéztek fixre a totóból. A játékosokon és a játékvezetőkön túl látványosan hiányzik viszont a sztoriból a politika – legalábbis elsőre.

A Tangó és Kes legújabb adásában visszautazunk a Horthy-korszakba, ahol belépünk a korabeli kábszerkultúra és a kokain-lebujok világába. Ebben Kerepeszki Róbert történész segít nekünk, akivel megtárgyaljuk azt is, mivel magyarázható Kondor Vilmos Bűnös Budapest sorozatának népszerűsége, mi jellemzi a két világháború közötti főváros bűnözési térképét, csibészeit és a korabeli pesti bulinegyed zűrösségét. Részletesen beszélünk az úgynevezett bódultságszalonokról, az arisztokrácia és az alvilág együttműködéséről, a kokainhálózat sűrűségéről és magukról a fogyasztókról is.

Hogyan került egy közös sztoriba néhány töketlen megfigyelő, a devizával és műkincsekkel 50 ezer dolláros forgalmat bonyolító Reichardt Sándor – a szocialista alvilág sokat pörgető, de kevéssé ismert alakja –, továbbá a KSH egykori elnöke, aki 1969-ben rejtélyes módon lett öngyilkos? Mindezekről a Tangó és Kes legújabb adásban beszélgetünk, melyben szó lesz a (célravezető) megfigyelésről, annak intimitásáról és technikáiról. Dumálunk arról is, hogyan lesz a megfigyelőből üldözött vad, azaz miként „szúrja fel” egy bűnöző? Egy kevés elmélet és sok-sok gyakorlat egy szocialista műkincs-nepper példáján. És persze pár mondat a Szájer-ügyről is.

A Tangó és Kes legújabb adásában a szocialista magyar légitársaság körüli furcsaságokat és szürke zónákat járjuk körül. Hogyan dolgozta meg az állambiztonság a repteret, és miért van az, hogy a Malév bejrúti járatának 1975. szeptember 30-i tengerbe zuhanásáról a mai napig semmit sem tudunk? Hogyan használta az állam csempészésre a repülőket, és kik voltak a Malév történetének legbénább géprablói? Varga G. Gábor, az Eger Ura blog szerkesztője volt a vendégünk.

A Tangó és Kes új adásában ezúttal a házigazdákat A szocializmus bűnbarlangjai című könyvük kapcsán kérdezi Kerner Zsolt, a 24.hu újságírója. Melyek a tipikus szocialista elkövetési módok, milyen a szocialista bűnöző: másként lop, öl és tisztogat-e, mint az „imperialista fertőben úszó Nyugat” bűnbarlangászai? A szerzők újragondolták és újraírták a Kádár-rendszer ismert vagy éppen elrejtett bűnügyeit, hiszen nem az a lényeg, amit azokról anno megírtak, hanem az, amit nem. Szocialista titkok és technikák, lebukások és nagy megúszások az új podcastban.

Honnan számít holttestnek egy holttest? Egy kar- vagy egy lábszárdarab vajon éppúgy annak számít, mint egy teljes test? Sokan már ezen a ponton elakadnak – okkal. Éppen ezért a Tangó és Kes új adásában feltérképezzük a darabolásos emberölések, illetve az ehhez kapcsolódó holttest-eltüntetések módjait, kezdve a „sósav mítosztól" – mint a bűnjel nélküli csontoldótól – a véletlen kiiktathatatlanságán át egészen odáig, hogy miként vallanak a ruhadarabok a kaszabolásról. Hol kisebb az esély a megúszásra: városban vagy falun? Mi a különbség az offenzív vagy a defenzív darabolás között, és miért jelenti be a gyilkos az áldozata „eltűnését"? Sztorikba tömködtük a darabolós gyilkosságokat.