124 episodes

Az Új Egyenlőség zöld podcastja a klimakatasztrófa elkerülésének lehetőségeiről, egy környezettudatosabb és fenntarthatóbb világ megteremtéséről szeretne sokakkal együtt gondolkodni.

Zöld Egyenlőség Zöld Egyenlőség

    • Science

Az Új Egyenlőség zöld podcastja a klimakatasztrófa elkerülésének lehetőségeiről, egy környezettudatosabb és fenntarthatóbb világ megteremtéséről szeretne sokakkal együtt gondolkodni.

    Rendszerszemlélet és közgazdaságtan

    Rendszerszemlélet és közgazdaságtan

    Igazi rendszerszemléletre lenne szükség ahhoz, hogy az egymásba ágyazott ökológiai-társadalmi-gazdasági rendszerek egymásra hatásait megérthessük. De mi az a rendszerszemlélet? És hogyan nézhetne ki a közgazdasági gondolkodásban? Az évadzáró epizódban a Zöld Egyenlőség házigazdái, Gébert Judit, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa, és Köves Alexandra, a Budapesti Corvinus Egyetem docense beszélgetnek a rendszerszemléletről.

    Az ökológiai közgazdaságtan azzal vádolja a főáramot, hogy képtelen a valóság bonyolultságát lekövetni. Amolyan felvilágosodás korabeli őskövületként tekint az emberekre, és a bennünket körülvevő lévő világra. Értéksemlegességet hirdet egy olyan tudományterületen, ahol az értékválasztások kiemelten fontosak. Részekre bont, számszerűsít, lineáris összefüggéseket keres és objektivitást hirdet. Az embert racionális, önérdekkövető és haszonmaximalizáló lénynek tartja. Azonban a természettudományok már meghaladták ezeket az alapvetéseket, és sokan a rendszerszemléletet tartják fontosnak, amelyben az egész több, mint a részek összessége; az ok-okozati összefüggések helyett a mintákon van a hangsúly; a valóság pedig nem független a vizsgálódótól.

    A felvilágosodás korában a tudomány kivirágzott. A valóságot megismerhetőnek tartották, és azt feltételezték, hogy minden úgy működik, mint egy gép. Ha a részeket megfelelően állítjuk össze, megkapjuk az egészt. A lineáris ok-okozati összefüggéseket objektívan fel lehet tárni, és a közgazdászoknak, mint társadalomtudósoknak az a dolguk, hogy az emberi viselkedés törvényszerűségeit mutassák be, és ezáltal írják le a gazdasági gépezet összefüggéseit. Azonban a tudomány fejlődésével egyre több tudományterület kezdte megkérdőjelezni ezeket az alapvetéseket. A fizika, a biológia mind azt kezdte észrevenni, hogy minél mélyebbre ásunk az ismeretekbe, annál kevésbé érvényesek ezek a leegyszerűsítések. Az egész nem ugyanaz, mint a részek összessége; az élő szervezetek mind hálózatokban léteznek; dinamikus minták léteznek, és nem csak lineáris ok-okozati összefüggések; és a megfigyelés önmagában módosíthatja a „valóságot”, így csak hozzávetőleges tudás létezik. A rendszerszemlélet egyre elterjedtebbé vált. De mit jelentene ez a rendszerszemlélet a gazdasági gondolkodásban? Hogyan lehet meghaladni a nagyon régóta megkérdőjelezetlenül feltételezett alapvetéseket? Mit vesztenénk és mit nyernénk a rendszerszemlélettel a közgazdaságtanban? És miért nem tűnik úgy, hogy érdekünk fűződik a bevezetéséhez? Egyáltalán mi köze mindehhez a gondolkodáshoz a kapitalizmusnak? Az első évadzáró adásban (igen, két és fél éve minden héten új témával jelentkeztünk, de a lassú tudomány nevében most a Zöld Egyenlőség is elmegy szabadságra) a két házigazda Gébert Judit és Köves Alexandra a rendszerszemléletről beszélgetnek.

    • 44 min
    Kik voltak az ökoterroristák, és mi volt a céljuk?

    Kik voltak az ökoterroristák, és mi volt a céljuk?

    Felgyújtott épületek, lerombolt gátak, kozmetikumokba csempészett kígyók, meghiúsított állatkísérletek. Az ökoterroristák sokféleképpen próbálták felhívni a figyelmet a természet védelmének fontosságára. De kik voltak ők és pontosan mi volt a céljuk? S vajon milyen okokra vezethető vissza, hogy ma már nincsenek ökoterrorista cselekmények? Glied Viktorral, a PTE Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék oktatójával Gébert Judit beszélget.

    Mi az ökoterrorizmus és hogy alakult ki? Glied Viktorral, a Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Társadalmi Kapcsolatok Intézete, Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszékének oktatójával Gébert Judit beszélget többek között az alábbiakról. Miben különbözik az ökoterrorizmus a bioterrorizmustól és a környezeti terrorizmustól? Mi jellemzi az ökoterrorista akciókat? Kik a terraristák? Mikor voltak jellemzők az ökoterrorista cselekmények? Milyen ideológia van az ökoterrorizmus mögött? Kik ellen léptek fel a radikális környezeti mozgalmak? Mivel indokolták az erőszak alkalmazását? Milyen a társadalmi megítélése az ökoterrorizmusnak? Mi a mélyökológia és van-e köze az ökoterrorizmushoz? Milyen okokra vezethető vissza az erőszakos környezetvédő cselekmények visszaszorulása? Mikor és hogyan számolták fel a hatóságok az ökoterrorista sejteket? Hogyan változtatta meg 9/11 az ökoterrorizmus megítélését? Miről szól az Unhappy Meal és a Murder King kampány? Mennyire valószínű, hogy a jövőben újra lesznek ökoterrorista cselekmények?

    • 50 min
    Mi járhat a klímaszkeptikus fejében?

    Mi járhat a klímaszkeptikus fejében?

    Noha tudományos konszenzus van abban, hogy a klímaváltozásért az emberi tevékenység felelős, társadalmi konszenzus nincs. A klímaszkeptikusok vitatják, hogy ez emberi tevékenységnek bármi köze volna a globális felmelegedéshez. Mi az oka, hogy sokan szembe helyezkednek a tudományos konszenzussal? Milyen egyéb sajátosságokkal rendelkeznek a klímaszkeptikusok? Bernáth Lászlóval, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet kutatójával Gébert Judit beszélget.

    Mi a klímaszkepticizmus? Milyen pszichológiai és társadalmi okai vannak a klímaszkepticizmus jelenségének? Bernáth Lászlóval, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet kutatójával Gébert Judit beszélget többek között az alábbiakról: mi a média szerepe a klímaszkepticizmus kialakulásában? Hogyan kapcsolódik össze a politikai élettel? Milyen pszichológiai személyiségvonásokkal jár általában együtt a klímaszkeptikus attitűd? És a klímapesszimista attitűd? Mi köze a bumeráng-hatásnak a klímaszkepticizmushoz? Szerepet játszik-e a vallás a klímaváltozással kapcsolatos nézeteink kialakulásában? Hogyan válhat valakinek a mély meggyőződésévé a klímaváltozás emberi eredetének tagadása? Aki általában tiszteli a tudományt, az elfogadja a klímaváltozás emberi eredetét is? Miért nem lehet a klímaszkepticizmust egyszerű felvilágosító kampánnyal kezelni?

    • 53 min
    Élelmiszer-termelés a lakásban: lehetséges és fenntartható?

    Élelmiszer-termelés a lakásban: lehetséges és fenntartható?

    Ki ne szeretne kimenni a nappaliba epret szüretelni? Vagy friss salátát felhozni a pincéből télen? A hidroponikus rendszerekkel ez már nem lehetetlen. Viszont mi van a fenntarthatósággal? A mesterséges fényekkel nevelt növények vajon szolgálhatják a fenntarthatóságot?

    Amikor fenntarthatóságról beszélgetünk, akkor a legtöbb embernek a balkonládában vagy kiskertben megtermelt paradicsom jelenik meg szimbólumként. Ráadásul a koronavírusválság rámutatott az élelmiszerellátási rendszerek rendkívüli sebezhetőségére, így nem véletlen, hogy izgalmas lehetőségként tekinthetünk a lakásban növekedő zöldségekre. Ugyanakkor a beltéri hidroponikus mikrokertekről nem kifejezetten a fenntarthatóság jut eszünkbe, hiszen a lakásunkban három olyan dolog nincs, ami a kertben van: föld, természetes fény és esővíz. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy a megtermelt élelmiszer nem utazik sehová, nem gépek takarítják be, és a gyerekeinkhez is közelebb hozza az élelmiszer tiszteletét. Ebben az adásban Köves Alexandra Koszecz Sándorral, a Kollabor vezetőjével beszélget a mikrokertekről.

    A koronavírus okozta lezárások közepette szinte minden családban megjelentek a hobbikertészek és pékek. Rájöttünk arra, hogy mennyire nem magától értetődő, hogy az asztalunkon az étel a sarki boltból jön, és mindig hatalmas választék van belőle. Azok a témák, amiket a zöldek fenntarthatósági szempontok szerint évtizedek óta hangsúlyoznak – az élelmiszerünk túl messziről jön, a városokban is van mezőgazdasági potenciál, a monokultúrás termelés tarthatatlan, a gazdálkodókat nem becsüljük meg eléggé – hirtelen érthetővé váltak sokak számára. Ugyan nem feltétlenül ugyanazok alapján az érvek alapján, de fontos lett ezek megértése. Az ilyen helyzetek felerősítenek olyan innovációkat, amelyek ugyan már egy ideje léteznek, de elterjedésük még nem érte el a szélesebb társadalmat. Az élelmiszerválságokra készülve a hidroponikus növénytermesztés már sokakat megihletett, de a valódi fenntarthatósága érdekes viták tárgya lehet, hiszen a növények így nem a „természetes” közegükben növekednek. Ugyanakkor minden ilyen innováció esetében számolni kell az átváltásokkal: Mekkora a mesterséges fényigénye egy otthoni mikrokertnek? Ugyanakkor mekkora az ökológiai lábnyoma a nem otthon termesztett paradicsomnak? Mekkora a vízigénye az egyiknek és mekkora a másiknak? Hogyan jut hozzá tápanyagokhoz az egyik, és hogyan a másik? Mindezekkel a kérdésekkel körbe lehet járni azt, hogy mennyire fenntartható egy mikrokert. Az előző adáshoz hasonlóan ennek az innovációnak a megértésében is Koszecz Sándor, a Kollabor vezetője az idegenvezetőnk. Köves Alexandra beszélget vele.

    • 35 min
    Lehet a 3D nyomtatás a fenntarthatóság eszköze?

    Lehet a 3D nyomtatás a fenntarthatóság eszköze?

    A 3D nyomtatásról egyre többször hangzik el, hogy támogatni tudja a fenntarthatóságot. Akár házakat épít úgy, hogy közben minimálisra szorítja a szükséges alapanyagok használatát. Pótalkatrészeket nyomtat olyan esetekben, amikor a gyártó már nem biztosítja a javíthatóságot. De tudja-e a rendszerszintű fenntarthatósági átmeneteket támogatni? Milyen szerepet tölthet be a kozmo-lokális termelés létrejöttében? Hogyan szolgálhatja a helyi közösségeket? Milyen gondolati váltások szükségesek ahhoz, hogy ezt az eszközt valóban fenntarthatóan lehessen használni? Ebben az adásban ezekről a kérdésekről beszélget Köves Alexandra Koszecz Sándorral, a Kollabor vezetőjével.

    A Zöld Egyenlőségben már sok adásban hangzott el, hogy a technológiai megoldásokba vetett megkérdőjelezetlen bizalom a fenntarthatósági kérdésekben nem vezet erős fenntarthatósághoz. Ugyanakkor a rendszerszintű változásoknak is megfelelő eszköze lehet a technológia, ha olyan vízió és olyan gondolkodásmód társul mellé, ami a hosszú távú, pozitív változásokat szolgálja. A mai adás vendége, Koszecz Sándor, a Kollabor vezetője határozottan rendelkezik ilyen jövőképpel. Míg vadul hisz a technológiai innováció fontosságában, optimizmusa mellett megjelennek olyan fenntarthatósági alapvetések, mint az emberléptékű technológia, a helyi közösségek erősítése, a termelés relokalizációja, a tárgyakhoz fűződő viszonyunk újragondolása, a tudás hozzáférhetőségének javítása. A glokalizáció fogalma arról szól, hogy képesek vagyunk a Föld és az emberiség egységes egészében gondolkodni, és azokért felelősséget érezni, ugyanakkor a szükségleteinkre és problémáinkra lokálisan, a helyi adottságok fényében keresünk megoldásokat. Ennek a gondolatnak egyik megtestesülése lehet az ún. kozmo lokális termelés, ahol bizonyos dolgok, mint a tudás, a felelősség, és talán bizonyos alapanyagok globálisak, ugyanakkor a termelés csak akkor történik meg, amikor helyben valóban szükség van rá. Ennek a lehetőségét magában hordozza a 3D nyomtatás, már „csak” a megértésünknek kell lekövetni. De mi is a 3D nyomtatás? Ki és milyen céllal állíthat elő vele termékeket és kiket érintenek az előállítás költségei és hasznai? Milyen alapanyag kell hozzá? Újrahasznosítható-e az a termék, amit előállít?

    • 40 min
    Téli olimpia műhavon, foci-vb a sivatagban?

    Téli olimpia műhavon, foci-vb a sivatagban?

    Fekete évnek tűnik 2022 a sport fenntarthatóságában: Téli olimpiát rendeztünk olyan helyen, ahol csak mesterséges havon lehetett csúszni, a labdarúgó-világbajnokságra pedig a sivatagban légkondicionált környezetben kerül sor. Úgy tűnik, a sport esetében is valami súlyosan félrecsúszott a fenntarthatóság értelmezésénél… De mi?

    Az elmúlt fél évszázadban azt látjuk, hogy a sportban – az eredeti szellemiségével ellentétben – a társadalmi funkciók helyett az üzleti megfontolások kerültek előtérbe. Azokba pedig igen nehezen szűrődnek át fenntarthatósági szempontok. Ebben a rendhagyó epizódban a Budapesti Corvinus Egyetem sportközgazdász hallgatói – Bojtor Máté, Hérics Diána, Lajtos Lénárd és Szöllős Alexandra – kérdezik Köves Alexandra ökológiai közgazdászt, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét, a Zöld Egyenlőség szerkesztő-műsorvezetőjét.

    Teljes mértékben mesterséges havat kellett használni a pekingi téli olimpiai játékokon, és az 1,2 millió köbméter havat hatalmas mennyiségű energiával és ivóvíz felhasználásával állították elő. A katari világbajnokság a FIFA szerint minden idők legfenntarthatóbb eseménye lesz. Ezt viszont elég nehéz úgy elképzelni, hogy a katari éghajlat minden tekintetben alkalmatlan a labdarúgásra, így mesterségesen kell lehűteni a stadionokat. Az ökológiai közgazdaságtan gondolatai mentén meg lehet-e reformálni a sportot úgy, hogy az fenntartható legyen? Mi kellene ehhez? A Föld erőforrásainak korlátossága azt is jelenti, hogy le kell mondanunk az olyan technikai sportokról, mint a Forma-1? Milyen lenne a sport nemnövekedése? Lehet, hogy nem kellene a sportolókat akár a testi épségük kockáztatása árán modern gladiátorként a végtelenségig kihajtani csak azért, hogy valaki valahol nagyobb hasznot érjen el? Ilyen kérdésekről van szó ebben a rendhagyó epizódban. Rendhagyó annyiban, hogy most nem Köves Alexandra, a Zöld Egyenlőség szerkesztő-műsorvezetője kérdez, hanem a sportmédia tárgyukon belül a Budapesti Corvinus Egyetem sportközgazdász hallgatói, Bojtor Máté, Hérics Diána, Lajtos Lénárd és Szöllős Alexandra készítik a podcastet. Mivel azonban a téma a mi hallgatóink számára is izgalmas, ezért örömmel adunk helyet neki a Zöld Egyenlőségben is.

    • 52 min

Top Podcasts In Science

Alie Ward
Hidden Brain
Jordan Harbinger
Vox
Sam Harris
PRX and Greater Good Science Center

You Might Also Like

Új Egyenlőség
Válasz Online
hvg.hu
Tóth Szabolcs Töhötöm
Partizán Produkció
444