OFF The Record OFF-Biennale Budapest

Az OFF the Record hatodik adásában két olyan projetről lesz szó, amelyek a magyar múlt, illetve tágabban az európai múlt egy-egy metszetét vizsgálják. A Rend és képzelet című online kiállítás a harmincas évek kultúrtörténetével foglalkozik, kiemelten is az értelmiségi- és művész pozíciók alakulásával. A Blinken-OSA Archívum és az OFF közös produkciójában létrejött anyag alapos és gazdag feldolgozása annak az évtizednek, amelynek közepén keletkezik József Attila Levegőt! című verse, amely az OFF idei kiadásának címadója is.

A Transzperiféria Mozgalom azt vizsgálja, mi köti össze a XX. századi Magyarország történelmét és mikrotörténeteit a globális Dél sorsával. Több köze van Kelet-Európának Közép- és Dél- Amerikához, Afrikához, mint gondolnánk? Valami ilyesmit állít ez a nagyszabású kutatói projekt, amelynek eredményeiből a Fészek Művészklub terében láthatunk kiállítást, és amely nem áll meg itt: a kutatás tovább folyik, a Transzperiféria  újabb helyszíneken is megjelenik a közeljövőben.

Mindkét projekt kortárs refleksziókkal együtt tárgyalja témáját, ami még izgalmasabbá és relevánsabbá teszi őket. A Rend és képzelet kurátora, Székely Katalin, valamint a Transzperiféria két kutatója-kurátora, Szakács Eszter és Ginelli Zoltán a beszélgetőtársaink. Aki pedig őket kérdezi, Nagy Gergely újságíró-szerkesztő.

OFF-Biennále az interneten:

HONLAP

www.offbiennale.hu

FACEBOOK

www.facebook.com/offbiennalebudapest/

INSTAGRAM

www.instagram.com/offbiennalebudapest/

Az idei OFF címe, a LEVEGŐT! talán legegyértelműbb vonatkozása az ökológia. Pontosabban: az a környezeti katasztrófával fenyegető helyzet, amit az emberiség előidézett, és ami nem hagy sok időt arra, hogy valahogy megoldjuk.

Most két olyan projektről lesz szó, amely a klímaváltozásról, az ökológiai válságról, vagyis az ember válságáról beszél. De nem a disztópiák és a kétségbeesés narratíváival, hanem a válságból kimutató megoldásokat, stratégiákat keresve és felmutatva.

Az ACLIM! Klímaképzeleti Ügynökség csoportos kiállítása már látható a Horányszky utcai  A.P.A galéria terében, az OFF egyik legizgalmasabb pillanata, az Aerocene Explorer lebegő szobor felbocsátása azonban még előttünk van.

A fosszilis energia helyett csak a nap és a szél erejét használó, lebegő tárgyat nejlonzacskók újrafelhasználásávall hozzák létre közreműködő diákok, és nem mellékesen a kortárs képzőművészet egyik világsztárjának, Tomas Saracenónak a nevéhez fűződik. A projekt hazai szervezőjével, Feigl Nórával arról beszélgetünk, mit is céloz ez az akció, mitől nem csupán látványosság ez, hogyan teszi átélhetővé a klímaválságot és milyen megoldás felé nyit utat.

Az ACLIM!-ot a kiállítást kurátorként jegyző xtro realm művészcsoport két tagja, Süveges Rita és Horváth Gideon képviseli. Szó lesz a többiek (Zilahi Anna és Szári Laura, Ulbert Ádám, Kaszás Tamás, Kiss kata Dóra, Cséfalvay András) kiállított műveiről is, a kiállítás mögötti kutatásról és arról, hogy a kortárs művészet ténylegesen mit képes tenni a tudatformálásért.

Aki pedig kérdéseket fogalmaz meg: Nagy Gergely szerkesztő-újságíró, az OFF kommunikációs csapatának tagja.

OFF-Biennále az interneten:

HONLAP

www.offbiennale.hu

FACEBOOK

www.facebook.com/offbiennalebudapest/

INSTAGRAM

www.instagram.com/offbiennalebudapest/

Április 23-án nyílt meg  az OFF-Biennále harmadik kiadása. Az OFF podcastjában bemutatunk egy olyan projektet, amely a nyitóhétvége óta látható, valamint egy másikat, amely május folyamán valósul meg.

A művészekből és társadalomkutatókból álló PAD csoport szegregátumokban élőkkel dolgozik. Eddigi tapasztalataik és munkáik összegződnek a Hétköznapi hiánycikkek című kiállításban, amely a 2B Galériában látható.

A szegregátumok lakói számára a legalapvetőbb dolgok és szolgáltatások hiányoznak, nem magától értetődő még az ivóvízhez való hozzáférés sem. A hétköznapok megoldásának, “menedzselésének” feladata emberfeletti, ez a helyzet pedig különleges életstratégiákat, munkamódszereket, együttműködési formákat hív elő.

A PAD csoport ezeket az élethelyzeteket mutatja be és hozza közel. Egyben vaskos kérdőjeleket állít a média által megformált szegénység-kép, a társadalomban élő szegénység fogalom mellé.

A perifériához kötődik, de teljesen más módon az AUW projektje, az Egyedüllét méhekkel. Az AUW (Architecture Uncomfortable Workshop) két fiatal építész együttműködése. A város szélén építenek föl egy egyszemélyes zarándokházat, amelyben méhek élnek.

A meditatív egyedüllét, a kontempláció, a belső utazás itt úgy élhető át, hogy közben méhek zümmögnek a fejünk felett - természetesen biztonságos elkülönítésben, de mégiscsak úgy, hogy a rovarok a ház lakói, itt ők vannak “otthon”.

Parasztházaknál volt szokásos, hogy méhkaptárakat helyeztek el a padlástérben - ebben az egyszemélyes házban archaikus, kivesző létformák idéződnek meg, amelyekre már alig emlékszünk. Egyben megjelenik a természettel való együttélésnek az a formája, amely ma szinte már sehol nem átélhető.

Vendégeink: Berecz Diana a PAD csoport tagja, Ghyczy Dénes Emil az AUW-ből és Dobák Judit kulturális antropológus, egyetemi docens. Aki pedig velük beszélget, Piringer Patrícia az OFF csapatából.

OFF-Biennále az interneten:

HONLAP

www.offbiennale.hu

FACEBOOK

www.facebook.com/offbiennalebudapest/

INSTAGRAM

www.instagram.com/offbiennalebudapest/

Ki törődik a társadalomban alulreprezentált csoportokkal? Ki figyel oda? Ki és hogyan erősíti fel a hangjukat, illetve mi és hogyan segítheti a nagyobb “láthatóságukat”?

A Hírdalcsokor és a RomaMoma, az a két művészeti projekt, amellyel az OFF the record harmadik része foglalkozik, erőteljesen szól hozzá ezekhez a kérdésekhez.

A Hírdalcsokor egy lengyel képzőművész, egy magyar kurátor és egy szintén magyar népzenekutató közös projektje a Kartali Asszonykórussal. A kórus tagjaival együtt átírták a hagyományos dalok szövegét, méghozzá úgy, hogy a napi aktualitásokról, a vidéki életről, a női sorsokról beszéljenek. Ha médiában, a nyilvánosságban nem jelennek meg a problémáik, ha elbeszéletlenek maradnak a történeteik, akkor ezek a dalok beszélnek a rendszerváltásról, a személyes sorsfordulókról, a családok drámáiról és a női hétköznapokról, amelyekben az egyetlen állandóság a kemény munka.

A RomaMoma projekt arra tesz kísérletet, hogy elképzeljen egy jelenleg nem létező roma kortárs művészeti múzeumot. Milyen lenne, mit és hogyan gyűjtene, milyen tevékenységet folytatna? Egyáltalán: szükség van-e rá?  és ha igen, akkor kinek? A RomaMoma tulajdonképpen egy programsorozat az OFF-on belül, amely négy részből áll. Egy köztéri performanszból, amely a VIII.kerületben fogalmaz meg alapkérdéseket a roma művészetről és arról, hogy ki a roma művész, egy kiállításból, amely Omara életművét mutatja be, egy punk-operából, illetve Péli Tamás raktárban pihenő óriás képének, a Születés című pannónak a jelképes (és nagyon is valóságos) újra-kiállításából, ráadásul a Budai Várban.

Vendégeink Erdődi Katalin kurátor a Hírdalcsokor részéről, Szász Anna Lujza kurátor a RomaMoma képviseletében, valamint Kovács Éva szociológus, aki közösségekkel, identitás és etnicitás kérdéseivel, emlékezet kutatással foglalkozik. Aki pedig beszélget velük, Piringer Patrícia az OFF csapatából.

OFF-Biennále az interneten:

HONLAP

www.offbiennale.hu

FACEBOOK

www.facebook.com/offbiennalebudapest/

INSTAGRAM

www.instagram.com/offbiennalebudapest/

A technológiai fejlődés meghatározza a jövőnket, de már a jelenünket is. Jó volna, ha csak meghatározná, de nem irányítaná. A MENÜ Imaginaire, illetve Vladan Joler kiállítása az OFF-Biennále programjában erőteljesen hozzászól ehhez a kérdéshez.

Újabb két projekt bemutatásával folytatjuk az OFF-Biennále podcastját!
A MENÜ Imaginaire az étkezés jövőjével foglalkozik. Nem csak a véges erőforrások szempontjából, vagyis, hogy a Föld hogyan lesz képes eltartani az egyre nagyobb számú földlakót, hanem abból a szempontból is, hogy mi lesz az, ami a tányérunkra kerül? Designerek, művészek, kutatók, filozófusok szólnak hozzá a témához ebben a csoportos kiállításban, amelyről Szalipszki Judit kurátor beszél.

A szerb médiakutató, Vladan Joler hatalmas infografikákon mutatja be a bonyolult digitális hálózatok, a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások, az információs társadalom infrastruktúrájának felépítését, a mindent behálózó technológiát. Nem összeesküvés-elméletről van szó, hanem létező működések feltárásáról és bemutatásáról a kutatás, az oknyomozás és az adat-grafika eszköztárával. Nolasco Rózsás Lívia kurátort kérdezzük az Egy automatizált jelen allegóriái című kiállításról.

Aki pedig segít abban, hogy mindezt összefüggésbe helyezzük és egyben új kérdéseket nyit a témákkal kapcsolatban, Kiss Gabriella, közgazdász, egyetemi oktató, aki a fenntarthatóság kérdésével és összefüggésrendszerével foglalkozik.

OFF-Biennále az interneten:

HONLAP

www.offbiennale.hu

FACEBOOK

www.facebook.com/offbiennalebudapest/

INSTAGRAM

www.instagram.com/offbiennalebudapest/

Az OFF-Biennále podcastjában két olyan projektet mutatunk be az OFF programjából, amelynek középpontjában a nemzetfogalom áll.

Az egyik egy lehetséges múlttal foglalkozik, a másik egy alternatív jövő lehetőségével. A Kis Olvasztótégely kiindulási pontja 1849, a szabadságharc vége, amikor felmerül a terv, hogy a még harcoló magyar csapatok a Tihanyi-félszigeten összpontosuljanak, a félszigetből pedig legyen sziget, egyfajta magyar Gibraltár, egy új entitás. A meg nem valósult terv körül pedig nagyon izgalmas nemzet-definíciók is keletkeztek. Kik vagyunk, azaz kik lehettünk volna?  A projekt két alkotója, Böröcz Judit kulturális munkás és Pálinkás Bence György képzőművész válaszol. 

A Hungarofuturisták „Aki nincs velünk, az is velünk van!” című projektje a nacionalista beszédmódokat sajátítja ki és viszi majdhogynem a végletekig. Mindenki, sőt, minden magyar: itt már a Világűr magyarrá avatásáról van szó, miközben mégsem paródia az egész, hanem...hogy micsoda is, arról megkérdezzük a Hungarofuturisták képviselőjét, Nemes Z. Márió írót.

Vendégünk Egry Gábor történész is, a Politikatörténeti Intézet igazgatója, akivel többek között 1848-49 szellemi mozgásairól beszélgetünk, illetve a történettudomány eltérítéséről, a mítoszok és tévhitek ideológiává válásáról.

OFF-Biennále az interneten: 

HONLAP www.offbiennale.hu

FACEBOOK www.facebook.com/offbiennalebudapest/

INSTAGRAM www.instagram.com/offbiennalebudapest/