31 min

Inkább egy vegán egy Hummerben? – A fenntartható étkezésről Zöld Egyenlőség

    • Social Sciences

Az élelmiszerfogyasztás egy ember ökológiai lábnyomának jelentős részét teszi ki. A globális élelmiszertermelés jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz és a biodiverzitás csökkenéséhez. A kutatások szerint önmagában a marhahús fogyasztásának csökkentése már jelentős nyereségekkel járna. Csakhogy az egyáltalán nem biztos, hogy például a magyar népesség nagy része szeretne lemondani a húsfogyasztásról. Akkor viszont mit lehet tenni? Erről beszélget Köves Alexandra Benedek Zsófiával, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos munkatársával.

Ha valaki elgondolkozik azon, hogy a jelenleginél fenntarthatóbban kezd el élni, biztosan eszébe jut, hogy valamit változtat az étkezésén. Tavaly az ENSZ klímajelentése is felerősítette azt az üzenetet, hogy már csak a WHO által egészségesnek tartott étrendre történő áttérés is jelentős hozadékokkal járna a környezetterhelés csökkentése tekintetében, és itt még csak az egészségünkről beszélünk. A magyar köztudatban azonban a fenntartható étkezés úgy jelenik meg, ami kötelezővé teszi a szalámiról történő lemondást. És míg valóban a vegán életmód lenne a legkevésbé környezetterhelő, azért a spektrumon még vannak közbenső lépések. Az állati eredetű kontra növényi táplálék vitán túl pedig még olyan szempontok is sokat jelenthetnek, mint a tenyésztés vagy termesztés körülményei; a szezonalitás; vagy az előállítás helyszínének közelsége. Ráadásul külön érdekesség, hogy Közép-Kelet Európának a fenntartható étkezés tekintetében még helyzeti előnye is van a nyugatabbra fekvő országokhoz képest. Ebben az adásban Köves Alexandra Benedek Zsófiával beszélget többek között otthon tenyésztett disznókról, flexitariánus diétáról és háztetőkön lévő permakultúráról…

Az élelmiszerfogyasztás egy ember ökológiai lábnyomának jelentős részét teszi ki. A globális élelmiszertermelés jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz és a biodiverzitás csökkenéséhez. A kutatások szerint önmagában a marhahús fogyasztásának csökkentése már jelentős nyereségekkel járna. Csakhogy az egyáltalán nem biztos, hogy például a magyar népesség nagy része szeretne lemondani a húsfogyasztásról. Akkor viszont mit lehet tenni? Erről beszélget Köves Alexandra Benedek Zsófiával, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos munkatársával.

Ha valaki elgondolkozik azon, hogy a jelenleginél fenntarthatóbban kezd el élni, biztosan eszébe jut, hogy valamit változtat az étkezésén. Tavaly az ENSZ klímajelentése is felerősítette azt az üzenetet, hogy már csak a WHO által egészségesnek tartott étrendre történő áttérés is jelentős hozadékokkal járna a környezetterhelés csökkentése tekintetében, és itt még csak az egészségünkről beszélünk. A magyar köztudatban azonban a fenntartható étkezés úgy jelenik meg, ami kötelezővé teszi a szalámiról történő lemondást. És míg valóban a vegán életmód lenne a legkevésbé környezetterhelő, azért a spektrumon még vannak közbenső lépések. Az állati eredetű kontra növényi táplálék vitán túl pedig még olyan szempontok is sokat jelenthetnek, mint a tenyésztés vagy termesztés körülményei; a szezonalitás; vagy az előállítás helyszínének közelsége. Ráadásul külön érdekesség, hogy Közép-Kelet Európának a fenntartható étkezés tekintetében még helyzeti előnye is van a nyugatabbra fekvő országokhoz képest. Ebben az adásban Köves Alexandra Benedek Zsófiával beszélget többek között otthon tenyésztett disznókról, flexitariánus diétáról és háztetőkön lévő permakultúráról…

31 min