130 episodes

Az Új Egyenlőség zöld podcastja a klimakatasztrófa elkerülésének lehetőségeiről, egy környezettudatosabb és fenntarthatóbb világ megteremtéséről szeretne sokakkal együtt gondolkodni.

Zöld Egyenlőség Zöld Egyenlőség

    • Science
    • 4.8 • 17 Ratings

Az Új Egyenlőség zöld podcastja a klimakatasztrófa elkerülésének lehetőségeiről, egy környezettudatosabb és fenntarthatóbb világ megteremtéséről szeretne sokakkal együtt gondolkodni.

    Rövid láncon: az élelmiszer-ellátó rendszerek szerkezete

    Rövid láncon: az élelmiszer-ellátó rendszerek szerkezete

    A Zöld Egyenlőség néhány rendhagyó adásban az MTA-ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoportja 2022-ben beszélgetéssorozatának keretében elhangzott előadásoknak és vitáknak ad helyet, amelyek fókuszában a környezeti fenntarthatóság érdekében bevethető, elsősorban a gazdasági növekedéstől való függést csökkentő, a mai működésektől radikálisan eltérő stratégiák állnak. Az első ilyen adásban Zalatnay László, környezetgazdálkodási szaküzemmérnök, a Nyíregyházi Kosár Közösség alapító tagja mesél arról, hogy miért számít olyan sokat az élelmiszer-ellátó rendszerek szerkezete.

    Az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának és az ELTE Humánökológia mesterképzésének támogatásával az MTA-ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoportja 2022-ben olyan beszélgetés- illetve vitasorozatot indított RADIKÁLISAN MÁS: Fenntarthatósági vitasorozat a gazdasági növekedés logikáján túl címen, amely arra keresi a választ, hogy hogyan lehet meghaladni a gazdasági növekedés logikáját úgy, hogy mégis nőjön a jóllét. Ezeknek az alkalmaknak a hanganyagait a Zöld Egyenlőség podcastban is megismerhetik a hallgatók, hiszen ezek mind olyan témák, amelyek az ökológiai közgazdaságtan gondolatai mentén dolgoznak fel különböző témákat. Az első három alkalommal az élelmezés fenntarthatósága és jövője áll az előadások és beszélgetések középpontjában.  Az első adásban Zalatnay László, környezetgazdálkodási szaküzemmérnök, a Nyíregyházi Kosár Közösség alapító tagjának gondolatait hallhatjuk az élelmiszer ellátási láncok hosszának fontosságával kapcsolatban. A rendkívül izgalmas előadásban nem csak azok környezeti fenntarthatósági szempontjairól esik szó, hanem a jelenlegi rendszerszintű problémákra adható válaszokról is társadalmi szempontok alapján. Nagyon ajánljuk!

    • 30 min
    Mit ér a környezeti szakértő szava a bíróságon?

    Mit ér a környezeti szakértő szava a bíróságon?

    A bíróságoknak komplex környezeti kérdésekben kell ítéletet hozniuk. Hogyan hasznosítják ezekben a perekben a környezeti szakértő véleményét? Mekkora tekintélye van a tudományos tudásnak a bíróságon? Hogyan alakult a szakértők szerepe a bős-nagymarosi vízlépcső és hogyan alakul a mai klímaperek esetében? Sulyok Katalinnal, az ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszék oktatójával Gébert Judit beszélget.

    Hogyan használja fel a bíróság a tudományos eredményeket? Hogyan tudnak ítéletet hozni komplex környezeti-társadalmi kérdésekben? Sulyok Katalinnal, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Nemzetközi Jogi Tanszék oktatójával Gébert Judit beszélget többek között az alábbiakról. Mi a tudományos tudás szerepe a bíróságon? Kinek van kontrollja afölött, hogy a szakértői véleményt milyen mértékben veszik figyelembe? Van-e bírósági döntés tudományos legitimáció nélkül? A tudományos tudás bizonytalan, de a bíróságnak objektív, bizonyított összefüggésekre lenne szüksége. Mit tud ezzel a bizonytalansággal kezdeni a bíróság? Hogyan jelenik meg a szakértő szerepe a különböző nemzetközi bíróságok gyakorlatában? Mi volt a helyzet az ikonikus hazai környezeti konfliktus, a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében? Mik azok a klímaperek? E kérdésekkel foglalkozik bővebben Sulyok Katalin nemrég megjelent könyvében (Science and Judicial Reasoning, Cambridge University Press, 2021), e kutatás főbb megállapításait mutatja be a podcastban.

    • 43 min
    Nők, fenntarthatóság, gondoskodás: mikor találkoznak a környezet és a nők érdekei?

    Nők, fenntarthatóság, gondoskodás: mikor találkoznak a környezet és a nők érdekei?

    A zöld mozgalmak üzenetei sokáig nem vették figyelembe a nők érdekeit, és így jó ideig nem is sikerült a feminista és a környezetért aggódó közösségeknek vállvetve harcolni egy fenntarthatóbb jövőért. Mára azonban van tudásunk arról, hogy mik azok az irányok, amik mind az ökológiai környezet, mind a nők érdekeit egyszerre szolgálják.

    Az igazságos és fenntartható világban a nemek közötti egyenlőség és a környezeti fenntarthatóság egyszerre érvényesül. De hogyan? Milyen rendszerszintű üzenetekkel érdemes elérni az embereket? Hogyan függ össze ezzel a témával a gondoskodási válság? Ebben az epizódban Köves Alexandra Milánkovics Kinga közgazdásszal, a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány társ-alapítójával beszélget fenntarthatóságról, feminizmusról, a gondoskodási válságról, tudatos gyermektelenségről.

    A Zöld Egyenlőség adásaiban beszélgettünk már az ökopolitika és a feminizmus összefüggéseiről Hódosy Annamáriával; a gyerekvállalás etikai kérdéseiről Réz Annával; élelmiszer-önrendelkezésről Bruder Mártonnal; a kisközösségek szerepéről Kiss Gabival és Takács-Sánta Andrással. Ez az adás arra tesz kísérletet, hogy mindezt egybegyúrva járja körül azt, hogy a fenntarthatóság érdekében hangoztatott lépések mennyire veszik figyelembe a nők igényeit vagy már meglévő terheit, vagy mennyire találunk ki megint olyan változásokat, amik újratermelik az amúgy is meglévő egyenlőtlenségeket. Az adás rámutat arra, hogy hogyan függ össze ez a téma szorosan a gondoskodási válsággal; miért lenne fontos értelmes társadalmi párbeszédet folytatni a tudatos gyermektelenségről; vagy mit gondolnak olyan nők a lehetőségeikről, akik megpróbálják megteremteni a saját élelembiztonságukat. Az epizódban Köves Alexandra Milánkovics Kinga közgazdásszal, a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány társalapítójával beszélget.

    • 40 min
    Vízkonfliktusok és klíma-menekültválság: amikor kifogy a víz a csapból…

    Vízkonfliktusok és klíma-menekültválság: amikor kifogy a víz a csapból…

    Számos olyan konfliktus van, melyet a vízkészletek fogyása robbantott ki. Mi ennek a társadalmi következménye? Milyen eszközökkel kezelik az országok ezeket a konfliktusokat? Jellemző-e a klímaváltozás miatti migráció? Glied Viktorral, a PTE Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék oktatójával Gébert Judit beszélget.

    Mi jellemzi a vízkonfliktusokat ma? Glied Viktorral, a Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Társadalmi Kapcsolatok Intézete, Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszékének oktatójával Gébert Judit beszélget többek között az alábbiakról. Mennyi vízkészlet áll rendelkezésre? Kevés-e a víz Magyarországon? Mely országok néznek szembe vízhiánnyal? Hol vannak konfliktusos helyzetek a világon? Milyen típusú vízkonfliktusok vannak? Milyen eszközökkel kezelik a konfliktusokat az országok? Mi az a virtuális víz? Mely ágazatok használják a legtöbb vizet? Összefügg-e a menekültválság a vízhiánnyal? Miért rossz kifejezés a természeti katasztrófa? Mit jelent az, hogy valaki klíma-menekült? Lehet-e különbséget tenni politikai, gazdasági, vagy klíma-menekült között? Mikor beszélünk „zero-day”-ről?

    • 40 min
    Az élet vize: megbecsüljük eléggé?

    Az élet vize: megbecsüljük eléggé?

    Magyarország írott történelmének egyik legaszályosabb évében szinte mindannyiunkhoz elérhetett az üzenet, hogy a vizeink védelme létfenntartásunk egyik legfontosabb feltétele kellene legyen. De mégis mit tehet érte egy átlagember? És mit kellene tenniük a döntéshozóknak?

    A kék bolygó felületét 70 százalékban víz borítja, viszont ennek a víznek közel 97 százaléka sós víz. Valójában a növekvő emberi populációt az összes víz 7 ezreléke (!) kellene, hogy életben tartsa, ami egyre nagyobb kihívást jelent. Probléma az, amikor túl sok van; amikor túl kevés; és persze, amikor elszennyeztük őket. A kor hívószavát azonban nehezen halljuk meg akkor, amikor ökológusok azt mondják, hogy az igényeink megváltoztatásával, a gazdaságunk – és főként a mezőgazdaságunk – átalakításával, és az épített környezet formálásával mindent meg kellene tennünk a vízvisszatartás érdekében. Ebben az epizódban Köves Alexandra Kajner Péter közgazdásszal, humánökológussal, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével beszélget.

    Egészen talán az idei évig egy átlag magyar ember fejében a globális környezeti problémák egyik legjelentősebb jelensége a vízhiány vagy a vízminőség problémája nem is igazán jelent meg. Valami távoli dolognak tűnhetett, amely vagy messzi országokat érint vagy tőlünk távoli generációknak kell majd foglalkozni vele. Természetesen ők viszont technológiailag olyan fejlettek lesznek, hogy bármiből vizet tudnak majd fakasztani. Azt feltételeztük, hogy vízzel jól ellátott ország vagyunk, akiknek történelmi hősei a modernizáció kezdetekor inkább a túl sok víztől védtek meg bennünket, mint a túl kevéstől. Ahogyan az adásból kiderül világviszonylatban az egy főre eső 12 ezer köbméter vizünkkel ugyan nem vagyunk olyan jól ellátva, mint Kanada (120ezer köbméter/fő), de annyira rosszul sem, mint például Jordánia (120 köbméter/fő). Az ökológusok viszont régóta figyelmeztetnek rá, hogy a közvélekedéssel ellentétben mi inkább száraz országnak számítunk, így nem engedhetjük meg a jelennek azt a luxusát, hogy ma három Balatonnak megfelelő vízzel több hagyja el az országunkat, mint amennyi beérkezik. Mit kellene azonban ehhez másként csinálni? Mit tanulhatunk a természettől a vízháztartás dinamikus egyensúlyára vonatkozóan, és mit tehetnénk annak érdekében, hogy ezt az egyensúlyt mi inkább helyre billentsük, mint teljesen felborítsuk. A rengeteg érdekes statisztikával tarkított epizódban Köves Alexandra Kajner Péter közgazdásszal, humánökológussal, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével beszélget.

    • 37 min
    Látjuk-e a fától az erdőt? Fák a háború árnyékában

    Látjuk-e a fától az erdőt? Fák a háború árnyékában

    Főként a háború okozta energiaválság narratíváját használva lazítottak az erdészeti törvények rendelkezésein, létrehozva a rövid távú társadalmi érdekek és hosszú távú ökológiai érdekek közötti konfliktus tipikus csapdahelyzetét. De tényleg van csapdahelyzet?

    Ha nincs gáz, akkor kell tűzifa. Ahhoz pedig ki kell vágni a fákat. Főként ezt az értelmezést hallhattuk az elmúlt időszakban, amikor a háború árnyékában, a végtelenül kiszolgáltatott energiaellátásunk téli felkészülését igyekeztek megoldani. Ha egy zöld gondolkodó azt meri mondani, hogy esetleg mégsem kellene a jövőt feláldozni a jelen céljaiért, akkor egyértelműen az ökológiai fenntarthatóság oltárán áldozza fel a ma emberét. De tényleg a téli fűtés ellentmondást nem tűrő igénye motiválhatta az erdészeti törvény megváltoztatását? És ha már kivágjuk, lehet ma Magyarországon 10 millió fát ültetni?  Az évadnyitó epizódban Köves Alexandra Bojár Iván Andrással, a 10 millió fa alapítójával és vezetőjével beszélget.

    A fákhoz különleges érzelmi viszonyulása van az emberiségnek. A podcastban a műsorvezető óvodás gyermeke spontán, madárcsicsergéstől megihletődött, önálló rövid podcastja is azt mutatja, hogy a fákhoz való kötődésünk vélhetőleg igen ősi. Érdekes, hogy mégis vannak olyan felnőttek, akik ezt a kötődést maradéktalanul fel tudják számolni felnőtt korukra, vagy legalábbis elnyomják annyi időre, hogy megkönnyítsék a fák kivágására vonatkozó jogszabályt. Ökológiai közgazdaságtan szempontjából a fák ún. ökoszisztéma szolgáltatása rendkívül sokféle: megköti a szén-dioxidot, tisztítja a levegőt; árnyékot ad, és hűsíti a környezetét; elnyeli a lezúduló esőt; és mindezek mellett még jelentős esztétikai értékkel bír. A klímaválság tükrében ezek a szolgáltatások még az eddigieknél is jobban felértékelődnek. Ugyanakkor ma Magyarországon a kis- és nagyberuházásoknál gond nélkül vágjuk ki őket, és ahogyan a podcastból kiderül ültetésük sincs megkönnyítve. Vajon gazdasági vagy társadalmi érdekek fűződnek ahhoz, hogy most úgy könnyítjük tovább a fakitermelést, hogy az idén kivágott fákkal még a kazánjainkba sem lehet befűteni, így nem jelent megoldást az idei tél kihívásaira? És mennyi idő alatt lehet vajon Magyarországon elérni, hogy főként elkötelezett önkéntesek tényleg elültessenek 10 millió fát, hogy a gyerekeinknek legalább legyen újra? Az első évadnyitó adásban a fákról beszélget Köves Alexandra Bojár Iván András művészettörténésszel, építészkritikussal, a 10 millió Fa alapítójával és vezetőjével.

    • 40 min

Customer Reviews

4.8 out of 5
17 Ratings

17 Ratings

Attesz86 ,

Attesz86

Nagyon jó podcast,nagyon jó,aktuális témákkal,jól felkészült szakemberekkel.Óvodában és iskolában kellene oktatni azt amiről itt szó van! Csak így tovább!

ElLobodelMar ,

Az elso ZE, amit megallitottam

Termeszet es lelki egeszseg. Biztos okos, de podcastba nem valo vendeg. Unalmasan prezentalja a kevesse originalis gondolatokat, a podcaster pedig neman turi.
Kar erte, de a korabbiak miatt visszaterek.

PogiZlli ,

ZE

ÚE ZE :)

Top Podcasts In Science

Pogi
Julia Fél
American Psychological Association
WWF
QUBIT.HU
Tomaj Zsófi, Rabatin Buru Évi

You Might Also Like

Új Egyenlőség
Új Egyenlőség
hvg.hu
24.hu
Válasz Online
Partizán Produkció