28 episodes

Az Új Egyenlőség zöld podcastja a klimakatasztrófa elkerülésének lehetőségeiről, egy környezettudatosabb és fenntarthatóbb világ megteremtéséről szeretne sokakkal együtt gondolkodni.

Zöld Egyenlőség Zöld Egyenlőség

    • Social Sciences
    • 5.0, 7 Ratings

Az Új Egyenlőség zöld podcastja a klimakatasztrófa elkerülésének lehetőségeiről, egy környezettudatosabb és fenntarthatóbb világ megteremtéséről szeretne sokakkal együtt gondolkodni.

    Korlátlan felelősségű társaság?

    Korlátlan felelősségű társaság?

    A zöld átmenetben – vagy annak hiányában - úgy tűnik, hogy mindenki a másikra mutogat: az egyének a cégektől várják a fenntarthatóságot, a cégek pedig az egyéni fogyasztók igényeire hivatkoznak. Júliusban az egyéni fogyasztásról szóltak az adások, augusztusban pedig a vállalati felelősség kerül terítékre, amikor Tóth Gergely, a Kaposvári Egyetem tanára és a KÖVET Egyesület elnöke beszélget Köves Alexandrával.

    Az ökológiai közgazdaságtan egyik alapvetése, hogy a gazdaság és annak szereplői szorosan beágyazódnak a társadalomba és az ökológiai környezetbe, így nem tekinthetik magukat ezektől a rendszerektől független szereplőnek. Azonban a piaci-liberális érvelésben egy vállalatot a piac szereplőjeként önmagában kell értelmezni, és bízni abban, hogy a piac és az önérdekkövetés összhangba kerül a környezeti és társadalmi érdekekkel. Ennek a folyamatnak gyenge jeleként értelmezhetjük a társadalmi felelősségvállalás (CSR) burjánzó lózungjait. De vajon ezek már helyes irányba mutatnak, vagy a szakirodalomban egyszerűen csak „greenwashing”, azaz fenntarthatatlan folyamatok zöldre festéseként értelmezhetjük őket? A piaci megközelítést szimbolikusan mutatja meg a „korlátolt felelősségű társaság” kifejezés is, ahol ez a korlátoltság azt is jelenti, hogy egy vezető mások erőforrásaival sáfárkodik úgy, hogy annak felelőssége vagy épp felelőtlensége nem veszélyezteti a sajátját. Meghaladható-e ez a gondolkodás? Ebben az adásban erről beszélget Köves Alexandra Tóth Gergellyel, a Kaposvári Egyetem tanárával.

    • 38 min
    A másfél fokos életmód

    A másfél fokos életmód

    Most még hatalmas különbség van a jelenlegi életmódunk és a között az életmód között, amely lehetővé tenné, hogy a globális felmelegedés a megcélzott másfél fokos emelkedésen belül maradjon. Ebben az adásban Köves Alexandra Vadovics Edinával, a GreenDependent Intézet szakmai vezetőjével beszélget arról, hogy mi is az a másfél fokos életmód, ami lehetővé tenné, hogy a klímacélokon belül maradjon.

    Mára már csak a legelvetemültebb klímatagadók kérdőjelezik meg, hogy a globális felmelegedés folyamatát meg kell állítanunk. Az ENSZ klímaszervezetének (IPCC) kimutatása szerint az iparosítás előtti időkhöz képest közel 1 fokkal nőtt a Föld hőmérséklete, és jelenleg évtizedenként 0,2-0,3 fokkal növekszik. A másfél fok elérése után azonban már olyan instabilitást érhet el a rendszer, hogy a tudósok sem tudják megjósolni, hogy annak milyen hatása lesz a földi életre. Így hozzávetőlegesen egy, maximum két évtizede maradt az emberiségnek arra, hogy oly mértékben csökkentse a szén-dioxid-kibocsátását, hogy esélye legyen megállítani legalább az emberi tevékenység okozta felmelegedést. Ez a célkitűzés azonban lehetetlen anélkül, hogy változtatnánk az életmódunkon. Kutatások szerint a leggazdagabb országoknak személyenként átlagban meg kellene felezniük a szén-dioxid-kibocsátásukat, de még a nem túl gazdag Indiának is csökkentenie kellene. Köves Alexandra Vadovics Edinával arról beszélget, hogy mi férne bele a másfél fokos életmódba, és ez milyen lemondásokkal vagy éppen lehetőségekkel jár? Egyáltalán elérhető ez egyáltalán, és ha igen mit kell tenni ennek érdekében egyéni és kollektív szinten?

    • 39 min
    Fenntartható mobilitás: megmentenek az elektromos autók?

    Fenntartható mobilitás: megmentenek az elektromos autók?

    Egyéni ökológiai lábnyomunk legnagyobb része három területen adódik össze: az étkezés, a háztartási energiafelhasználás és az egyéni mobilitás. Ugyanakkor éppen a közlekedés területén tűnik úgy – talán egy kicsit álnyugalomba ringatva magunkat – hogy a technológiával létrejöhetnek olyan megoldások, ahol az életmódunk megváltoztatása nélkül tudjuk a fenntarthatóságot elérni. Tényleg megmentenek majd bennünket az elektromos autók és rollerek? Erről beszélget Köves Alexandra Lukács Andrással, a Levegő Munkacsoport elnökével.

    A fenntarthatósággal kapcsolatos technológiai optimizmusunk a közlekedés területén azt sugallja nekünk, hogy a fenntarthatóság elérhető közelségben van. A technológiai fejlődés létrehozza az elektromos autókat; új közlekedési eszközöket; és szintén a technológiai megoldások azok, amik lehetővé teszik, hogy a mobilitásunk eszközeit ne feltétlenül tulajdonoljuk, hanem megosszuk egymással. Ugyanakkor rendszerszintű változások nélkül aligha lehet elképzelni a mobilitással járó ökológiai lábnyomunk csökkenését. Ez viszont számos életterületen változásokat generálhat úgy, hogy az emberiség nagy része egyéni szabadságának szimbólumaként éli meg az utazást akár helyben, akár hosszabb távokon. Ebben az adásban Köves Alexandra arról beszélget, hogy milyen egyéni és kollektív változásoknak kell bekövetkezni a közlekedésben, a várostervezésben, a turizmusban és az életmódban ahhoz, hogy a fenntarthatóság elérendő közelségbe kerüljön.

    • 36 min
    Inkább egy vegán egy Hummerben? – A fenntartható étkezésről

    Inkább egy vegán egy Hummerben? – A fenntartható étkezésről

    Az élelmiszerfogyasztás egy ember ökológiai lábnyomának jelentős részét teszi ki. A globális élelmiszertermelés jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz és a biodiverzitás csökkenéséhez. A kutatások szerint önmagában a marhahús fogyasztásának csökkentése már jelentős nyereségekkel járna. Csakhogy az egyáltalán nem biztos, hogy például a magyar népesség nagy része szeretne lemondani a húsfogyasztásról. Akkor viszont mit lehet tenni? Erről beszélget Köves Alexandra Benedek Zsófiával, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos munkatársával.

    Ha valaki elgondolkozik azon, hogy a jelenleginél fenntarthatóbban kezd el élni, biztosan eszébe jut, hogy valamit változtat az étkezésén. Tavaly az ENSZ klímajelentése is felerősítette azt az üzenetet, hogy már csak a WHO által egészségesnek tartott étrendre történő áttérés is jelentős hozadékokkal járna a környezetterhelés csökkentése tekintetében, és itt még csak az egészségünkről beszélünk. A magyar köztudatban azonban a fenntartható étkezés úgy jelenik meg, ami kötelezővé teszi a szalámiról történő lemondást. És míg valóban a vegán életmód lenne a legkevésbé környezetterhelő, azért a spektrumon még vannak közbenső lépések. Az állati eredetű kontra növényi táplálék vitán túl pedig még olyan szempontok is sokat jelenthetnek, mint a tenyésztés vagy termesztés körülményei; a szezonalitás; vagy az előállítás helyszínének közelsége. Ráadásul külön érdekesség, hogy Közép-Kelet Európának a fenntartható étkezés tekintetében még helyzeti előnye is van a nyugatabbra fekvő országokhoz képest. Ebben az adásban Köves Alexandra Benedek Zsófiával beszélget többek között otthon tenyésztett disznókról, flexitariánus diétáról és háztetőkön lévő permakultúráról…

    • 31 min
    Milyen ruha teszi az embert? – A fenntartható divatról

    Milyen ruha teszi az embert? – A fenntartható divatról

    Adott egy rendkívül környezetszennyező és társadalmilag igazságtalan, nagymértékben globalizált iparág: a divatipar. Ugyanakkor szintén adott egy, az egyén identitását komolyan befolyásoló szükséglet: a ruházkodás. A kettő metszéspontjában pedig nagyon jól kirajzolódik a fenntartható fogyasztás minden összefüggése és megválaszolatlan kérdése. Ezekről beszélget Köves Alexandra Mengyán Eszter újságíró bloggerrel, a Holy Duck alapítójával és szerkesztőjével.

    A fenntartható divatot tekinthetjük akár a fenntartható fogyasztás állatorvosi lovának. Keveseknek kérdés, hogy a globális divatipar hatalmas környezetterheléssel és a nyugati világban túlfogyasztással jár. Ugyanakkor a divathoz kötődően nemcsak az alapvető szükséglet jelenik meg. Az öltözködés éppen azért neuralgikus pont, mert nagyon fontos üzeneteket hordoz az egyénről. Vajon azt kell megváltoztatnunk, hogy ne hordozzon üzenetet, és ne legyen fontos a külső (ahogyan azt a zöld mozgalmak nagyrésze hirdeti), vagy éppen azt, hogy még több üzenetet hordozzon az egyéniségünkről és az értékrendünkről? A divatipar ugyanakkor nem csak környezeti, hanem társadalmi igazságosság tekintetében is problémás, és itt nem csak a bangladeshi varrónők helyzetéről érdemes gondolkodni. A jómódúak megtehetik, hogy ún. kapszulagardróbot hoznak létre, és néhány minőségi darabból állítják össze a ruhatárukat, de a legszegényebbek csak olyan olcsó ruhát tudnak megvenni, ami viszont szinte azonnal tönkre is megy. Köves Alexandra beszélgetése Mengyán Eszterrel lehet, hogy több kérdést vet fel, mint megoldást, de ha valaki szeretné megérteni a fenntartható fogyasztás összefüggéseit, akkor ez a félóra nem lesz elfecsérelt idő.

    • 36 min
    Fenntartható szubjektív jóllét

    Fenntartható szubjektív jóllét

    Júliusban gyakran elő szokott jönni a fenntartható fogyasztás témája. A Zöld Egyenlőség is ezzel foglalkozik ebben a hónapban, és első körben a magyar kutatások alapján azt járja körül Köves Alexandra Csutora Máriával, a Corvinus Egyetem tanárával, hogy miben tér el az anyagi jólét a szubjektív jólléttől, és van-e itt Magyarországon esélyünk beleférni a Föld eltartóképességébe.

    A Zöld Egyenlőség adásaiban sokszor felmerül az a téma, hogy a szükségleteink újraértelmezése sokat segíthet a gazdaság ökológiai korlátokon belül tartásához. Annak érdekében, hogy a fenntarthatóságot ne lemondásként éljük meg, érdemes azt is mérlegre tenni, hogy mit nyerhetünk egy környezetileg fenntartható és társadalmilag igazságos világgal. Ahhoz viszont, hogy észrevegyük azt, hogy mit nyerünk a változásokkal, a fogalmi rendszereinket is újra kell értelmeznünk. Nem véletlen tehát, hogy a fenntarthatósági párbeszédekben az anyagi körülményekre fókuszáló jólét helyett a szubjektív jóllét kerül középpontba. Ez viszont azt feltételezi, hogy az anyagi jólét egy bizonyos pont után elválik a szubjektív jólléttől, és már nem a több vezet a boldogságunkhoz. Hol lehet az a pont, ahol ez a kettő különválik? Vannak-e olyanok, akiknél az anyagi jólét csökkentése akár szubjektív jóllét növekedést is okozhat, és itt Magyarországon hogyan alakul a Föld eltartóképességén belüli egyéni ökológiai lábnyom a különböző társadalmi csoportokban? Ebben az adásban a magyarországi kutatások eredményei alapján Csutora Mária, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára és Köves Alexandra ezekre a kérdésekre keresi a választ.

    • 38 min

Customer Reviews

5.0 out of 5
7 Ratings

7 Ratings

Attesz86 ,

Attesz86

Nagyon jó podcast,nagyon jó,aktuális témákkal,jól felkészült szakemberekkel.Óvodában és iskolában kellene oktatni azt amiről itt szó van! Csak így tovább!

PogiZlli ,

ZE

ÚE ZE :)

Top Podcasts In Social Sciences

Listeners Also Subscribed To