Mozinet Nagylátószög Mozinet

A jövőre 10 éves Filmvilág Podcast és a Mozinet közös eseményén, premier előtt volt látható Rose Glass rendezőnő Kivérző szerelem című filmje. A vetítés után élő podcastfelvétel készült a filmről Baski Sándor, Huber Zoltán, Pozsonyi Janka és Varga Dénes részvételével.



A visszahúzódó konditeremvezető Lou (Kristen Stewart) első látásra beleszeret Jackiebe (Katy O’Brian), a Vegasba tartó ambiciózus testépítőbe. A két lány szenvedélyes viszonya veszélybe kerül, amikor maguk ellen fordítják a város erőszakos kiskirályát, Lou apját (Ed Harris). A sokkoló, felkavaró és morbid humorú erotikus thrillert Quentin Tarantino és a Coen testvérek legjobb alkotásaihoz hasonlítják. A cselekményében a nyolcvanas évekbe visszarepítő, de ízig-vérig mai Kivérző szerelem korábban már felrázta a Sundance Filmfesztivál és a Berlinale közönségét.



A beszélgetésben szóba kerül:


Eleinte miről szólt volna a film és hol játszódott volna?
Milyen műfajokat és filmeket idéz meg a Kivérző szerelem?
A24-es minőség
A filmben megjelenő frizurák
Szerelem és egyébb függőségek
80-as évek vége
Kristen Stewart
Hasonló filmek (filmajánló)

A Kivérző szerelem már a mozikban!

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=-8PWXNujlno&t=5s&ab_channel=Mozinet



A Mozinet hivatalos felületei:
Facebook: https://www.facebook.com/mozinet
Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmek
TikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok
YouTube: https://www.youtube.com/@mozinet

Bernát Bianca művészeti menedzser, a magyar operatőrök külföldre közvetítésével foglalkozó Pancake Talents alapítója. Vele beszélget Kovács Gellért filmkritikus a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában a Cinegón már elérhető Vaskarom, és Szimler Bálint, a Mozinet forgalmazásában a jövőben mozikba kerülő Feketepont című filmje kapcsán.



Az Erdély Mátyás által fényképezett Vaskaromban a valóságban is létező texasi Von Erich pankrátorcsaládot követjük. A világbajnok apa megszállottan dolgozik azon, hogy a fiai átvegyék majd tőle a birodalmat. De vajon sikerül-e a fiúknak megtörni a családot sújtó átkot? A Rév Marcell operatőri munkájával készült Feketepont pedig egy tanév történetét dolgozza fel egy tizen-egynéhány éves fiú és egy fiatal tanárnő szemszögéből. Olyan problémák jelennek majd meg benne, amik évtizedek óta jelen vannak az oktatásban.



„Az Illés papi alapította operatőri iskolában a mester-tanítvány viszony és a műtermi gyakorlatok nagyon fontosak voltak. És fontos volt az is, hogy értékközpontú legyen a tanterv, ő ezt '49-ben lefektette, és ez sok évtizeden keresztül öröklődött.”



Ahhoz, hogy megértsük, miért különleges a magyar operatőr képzés és miért kiemelkedően tehetségesek a magyar operatőrök, Bernát Bianca szerint a képzés történetét is szemügyre kell vennünk. 1949-ben Illés György, azaz „Papi” indította el az operatőr képzést a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, nagy hangsúlyt fektetve a világosításra, a műtermi gyakorlatokra, a hosszantartó mester-tanítvány viszony kialakítására és az értékközpontúságra. Ez a szemlélet öröklődött évtizedeken át a magyar operatőrök szemléletmódjában.



„Nagyjából egy út van: hogy egy olyan forgatókönyv betaláljon, egy olyan rendezővel, ami egyébként kikerül egy olyan fesztiválra, ahol egy olyan menedzser is meglátja, és nagyon sok szál jól klappol. De miért várjon erre egy operatőr? Miért ne legyen egy ügynökség, aki azon dolgozik, hogy ezeket a neveket megismertesse külföldön?”



Ahhoz, hogy külföldön is dolgozhassanak, Bernát Bianca szerint a magyar operatőröknek óriási szerencsére van szükségük, így keveseknek jön össze. Erre jó példa a fent említett két film operatőre, Erdély Mátyás és Rév Marcell, akik évek óta dolgoznak hollywoodi produkciókban. A hazai környezetben viszont gyorsan el lehet érni a lehetőségek végét, ezért alapította a Pancake Talents nevű operatőr ügynökséget, ami a kiemelkedően tehetséges hazai szakemberek külföldre közvetítésével foglalkozik.

A beszélgetésben szóba kerül még:



-        Hogyan épül fel egy operatőr ügynökség?

-        Mik a magyar operatőr képzés különlegességei?

-        Hogyan vetették meg a lábukat a magyar operatőrök Hollywoodban egykor és most?

-        Milyen operatőröket keresnek külföldön?



A Vaskarom már elérhető a Cinegón, a Feketepont a Mozinet forgalmazásában kerül majd mozikba.

A magyar és külföldi díjnyertes művészfilmeket forgalmazó Mozinet Nagylátószög című műsorának célja, hogy izgalmas nézőpontokat ismertessen meg a vendégek által, akik különböző területek szakemberei. A Nagylátószög beszélgetései nem annyira a konkrét filmekről szólnak, inkább a filmekhez teremtenek kontextust – így válnak egyszerre informatív filmes és hétköznapi diskurzussá. A meghívott vendégekkel két állandó műsorvezető, Veiszer Alinda és Kovács Gellért Filmszerész beszélget. Előbbi a filmek által felvetett témákat vesézi ki közéleti szereplőkkel és szakértőkkel, utóbbi alkotókkal vagy filmkritikusokkal, filmesztétákkal bontja ki az épp aktuális film jelentésrétegeit, hátterét.



Fejezetek:

00:00 Bevezetés

00:54 Egy operatőr ügyn

Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász, bába és pszichológus, neve országosan is ismert, mint az otthonszülés legfőbb hazai úttörője. Hosszú, majd két évtizedet felölelő munkától való eltiltása nemrég járt csak le. Vele beszélget Veiszer Alinda a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában a Cinegón már elérhető Smoke Sauna Sisterhood című film kapcsán.



A Smoke Sauna Sisterhood egy hipnotikus erejű dokumentumfilm, ami egy összetartó női közösség szemszögéből tárja fel a tradicionális észt szaunázás legintimebb pillanatait. Az erdőben felállított izzasztókamrában összegyűlő nők teljesen kitárulkozva beszélnek a legféltettebb titkaikról, vágyaikról, traumatikus emlékeikről, miközben a szemünk láttára mosódnak el a test és lélek határai.



„Egyszer egy dúlánk szült, és amikor már minden megvolt, akkor mondtam neki, hogy most el fogok menni egy másik szüléshez. Rám nézett a kisbabája mögül, és úgy kérdezte, hogy „te most el fogsz menni máshoz?” Mint egy hősszerelmes. És akkor ezen elgondolkoztam, hogy lehetséges, hogy ez a kapcsolódás igazából nem a személynek, hanem az életnek szól, a születésnek, a halálnak, és akkor nyugodtan el lehet menni máshoz.”



Geréb Ágnes az otthonszüléssel, és annak kísérésével kapcsolatban elmondta, ilyenkor egy nagyon belsőséges, intim kapcsolat alakul ki a bába és a szülő nő között. Annak ellenére, hogy ez a kapcsolat átmeneti, mégis nagyon intenzív, ilyenkor a szülést mindketten egy közös, kábítószeres utazáshoz hasonló élményként élik meg. Ebből kizökkenni, majd átmenni máshoz ugyanezt átélni szerinte azért lehetséges, mert ez a kapcsolódás nem is igazán a személyhez fűződik, hanem az élethez: a születéshez, a halálhoz és ennek körforgásához.



„Az eltiltás elején, amikor még nem hittem el, hogy ez hosszú idő lesz, akkor nagyon hiányzott. És aztán később, amikor már rájöttem, hogy ez hosszú, vagy örök, talán inkább az volt a védekezés, hogy nem hiányzott. De szó sem volt tudatosságról.”



A szülészi hivatástól való eltiltás időszakát traumaként élte meg, elmondása szerint a PTSD tüneteit is észlelte magán. A szülés levezetése számára függőséget jelentett, amiről nehéz leszokni. Amióta újra praktizálhat, még nem vállalt szülést, de szeretne még, úgy gondolja dolga van még bábaként.



„Néha kialakul barátság is, úgy tűnik, hogy engem sokan szeretnek. Erről azt gondolom, hogy engem nem ismernek, és amit szeretnek, az a saját szülésük, és ahhoz én kötődöm, és ez teljesen rendben van.”



Gyakran alakulnak ki hosszabb távú kapcsolatai azokkal, akiknek a szülését kísérte, volt olyan nő is, akivel évtizedekkel később ejtették meg a szülés utáni beszélgetést. Viszont általában úgy érzi, ez a szeretet nem a személyének szól, hanem a szülésnek, ez az élmény viszont hozzá kötődik.



A beszélgetésben szóba kerül még:

-        Milyen közös abúzus történetek kerülnek szóba női csoportokban?

-        Milyen az a bizalom, ami kialakul bába és szülő nő között?

-        Mi történt az elmúlt 17 évben, azóta, hogy eltiltották a munkájától?

-        Mi az a szülés utáni beszélgetés és miért fontos?

-        Hogyan stoppolt fiatalon?



A Smoke Sauna Sisterhood már elérhető a Cinegón!

https://cinego.hu/filmek/smoke-sauna-sisterhood



Fejezetek

00:00 Bevezetés

01:11 Geréb Ágnes és a stoppolás

03:02 Abúzus történetek, és boszorkányság a női csoportokban

06:51 Közös utazás - Bizalom a bába és a szülő nő között

12:02 Szülés utáni beszélgetések

15:55 Tartós kapcsolatok a bába és a szülő nő között

18:32 17 év kálvária - Milyen volt megélni az eltiltás időszakát?



A szövegben felhasznált idézeteket szerk

Minden mesetípus mást tesz hozzá a boldogságunkhoz / Boldizsár Ildikó & Gyárfás Dorka / A boldogság ügynöke közönségtalálkozó



Mesekutatóként és meseterapeutaként sokat foglalkozott már a történetek és a boldogság kapcsolatával. Boldizsár Ildikó a meséken keresztül közelíti az emberi lelket, és elmondása szerint rengeteget tanulhatunk belőlük magunkról is. Vele beszélgetett A boldogság ügynöke című dokumentumfilm vetítése után Gyárfás Dorka a Művész Moziban.



A Mozinet új bemutatójában Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya dokumentumfilm-rendezők egy boldogságügynök életét követik. Az apró himalájai királyságban, Bhutánban ugyanis a Boldogság Kutatóintézet munkatársaiként járják az országot, és kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik, akinek legnagyobb álma, hogy végre szerelemre találjon.



„A boldogságunk 50%-áról nem tehetünk. Ezt az 50 %-ot úgy hívják, hogy irányultságok, genetikai adottságok. Mindannyian egyfajta boldogság-termosztáttal születünk, és ez időnként kibillen fölfelé vagy lefelé, de általában beáll.”



Egyeseknek jó hír, másoknak nyugtalanító lehet, de a boldogságunknak maximum az 50%-áért tehetünk aktívan, de ez a szám is rendszerint inkább 35%. Ez Boldizsár Ildikó szerint azért van, mert a másik fele az genetikai adottságokhoz, irányultságokhoz kötött, és ezek nem változtathatóak.



„Az európai meserégióban attól lesz boldog a mesehős, hogy állandóan cselekszik: visszahozza a napot az égre, levágja a hétfejű sárkányt, megküzd az ördöggel, aztán el kell menni a Holdért, aztán föl kell menni az égig érő fára, de le kell menni még egy királykisasszonyért az alvilágba stb.”



Boldizsár Ildikó szerint nagyon beszédes az, hogy a különböző meserégiókban hogyan leli meg a hős a boldogságát. Az európai régióra egy “projektszemlélet” jellemző. A hős teljesíti a feladatokat, egyenként megküzd az elé gördített akadályokkal. Közben felnő, majd győz, megszerzi a királylányt és a fele királyságot, és boldogan él, amíg meg nem hal. Az európai ember boldogságkeresésére is ugyanez az aktív, cselekvő, célorientált szemlélet jellemző. De ha az ember keleti meséket is olvas, rájöhet, hogy a létezésben magában is megannyi boldogságfaktor van. Az óceáni mesékben pl. az jelenti a boldogságot a hősnek, hogy süt rá a nap, és tud beszélni a széllel.



„Az ember azért mesélte el a saját történetét annyiféle mesetípusban, mert mindegyik mesetípus mást tesz hozzá a boldogságunkhoz. Egy állatmesében például az a boldog, akit nem esznek meg, de a legendamesék hőse arról tesz tanúbizonyságot, hogy a láthatatlan világokkal milyen mély és erős kapcsolata van.”



Véges számú mesetípus van, és ezek a típusok más-más aspektusból közelítenek a boldogsághoz. A keleti novella mesetípusban nincsenek fantázialények és varázslat, ott attól lesz boldog a mese hőse, hogy jelen tud lenni a saját életében.



A beszélgetésben szóba kerül még:

-       Mi a boldogság evolúciós haszna?

-       Mik azok az ellenőrzésünk alatt álló változók, és mi közük a boldogsághoz?

-       Milyen boldogságra tanítanak a különböző kultúrák mesetípusai?

-       Milyen pszichés hatása lehet annak, ha egy szegény legény megkapja a fele királyságot?

-       Létrejöhetnek még új mesék?

-       Mi a különbség a pillanatnyi és a tartós boldogság között?





A boldogság ügynöke már a mozikban!

A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.



Előzetes: https://youtu.be/kyKy4hzon-s?si=TiPQIRskFhesu3wX



A film hivatalos felületei:

h

Tényfeltáró újságíró, a Telex munkatársa és számos, a hazai szervezett bűnözés történetét feldolgozó bestseller szerzője is. Dezső András olvasmányos dokumentumregényei, mint pl. a Maffiózók mackónadrágban, A nagyfőnök, vagy a Magyar kóla a valóságban is létezett magyar maffia köreiben játszódnak. Vele beszélget Veiszer Alinda a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában a Cinegón elérhető Az első áruló című film kapcsán.



Az első áruló főszereplője Tommaso Buscetta, az ő tanúvallomásának köszönhetően tudta Falcone vizsgálóbíró térdre kényszeríteni a szicíliai maffiát, a Cosa Nostrát. Az „első áruló” annak ellenére ült a tanúk padjára, hogy pontosan tudta: ezzel saját maga, családja és barátai életét sodorja veszélybe. A maffia bosszúhadjáratában 33 rokonát végezte ki. Sokan a mai napig sem értik, hogy mi késztette arra a korábban kíméletlen bérgyilkosként hírhedtté vált Buscettát, hogy elsőként szembesítse a maffia vezetőit a tetteikkel.



„A maffia, a szervezett bűnözés igényel egy intellektust. Mintha egy vállalkozást vezetnél: át kell látni szisztémákat, embereket kell jól ismerni, döntéseket kell hozni stb. Tehát egy intellektuális tevékenység, ami egyébként ritka esetben párosul erőszakkal.”



Dezső András szerint a popkultúrában ábrázolt maffiózó képpel ellentétben a valóságban a szervezett bűnözés ritkán jelent erőszakos bűncselekményeket. Alapvetően inkább egy cég vezetéséhez hasonlít leginkább, ilyen tekintetben pedig legfőképp intellektuális munkát jelent. Az erőszak pedig árt a biznisznek, mert feltűnést kelt, felhívhatja a hatóságok figyelmét az illegális tevékenységekre.



„Az sem igaz, hogy vannak a gonoszok, meg a jók, nyilvánvalóan tök árnyalt az egész. Egy bűnöző az lehet erőszakos mondjuk a munkája során, és otthon pedig szerető apa.”



Azt a vélekedést is cáfolja Dezső András, miszerint egy maffiózónak egyértelműen negatív karakternek kell lennie. Ugyanolyan árnyalt személyiségük lehet, mint bárki másnak, sőt, kifejezetten ritkának találja azt, hogy valaki eleve pszichopataként kerüljön a szervezett bűnözésbe. Fontosabb a szocializáció, a korábbi bűnelkövetésben való megkeményedés.



„Olaszországban nyilván van egy hagyománya ennek. Úgy kell a maffiát elképzelni ott, mint egy önkormányzatot, a közösség része. Magyarországon érdekek mentén szerveződnek a bűnözői csoportok, nem olyan erős a lojalitás.”



A magyar szervezett bűnözés - legfőképp a hagyományok hiánya miatt - sok különbséget mutat az olaszhoz képest. Az egyéni érdekek fontosabbak, mint a szervezethez való tartozás, a lojalitás. Oda csapódnak a „katonák”, ahol aktuálisan erőt és pénzt látnak.



A beszélgetésben szóba kerül még:

-        Mennyire fontos a tisztelet a maffiában?

-        Mennyire fonódik össze az alvilág és a civil, illetve politikai szférák?

-        Hogy kerül be valaki a maffiába?

-        Mik a szervezett bűnözés hagyományai Olaszországban és itthon?

-        Mi történik egy kiöregedett maffiavezérrel?

-        Az első áruló - mi lesz azzal, aki kibeszél a maffiából?



Az első áruló elérhető a Cinego kínálatában!

https://cinego.hu/filmek/az-elso-arulo



Fejezetek

00:00 Bevezetés

01:04 A maffiózók ábrázolása a popkultúrában

05:22 A szervezett bűnözés hagyományai Olaszországban és itthon

13:28 A tisztelet szerepe a maffiában

15:38 Az alvilág, a civil- és a közszféra összefonódása

19:05 Hogy kerül be valaki a maffiába?

21:01 Idős maffiavezérek

23:04 Leszámolások - amikor valaki kibeszél a maffiából



A Mozinet hivatalos felületei:
Facebook: https://www.facebook.com/mozinet
Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfil

Egy rajzfilmnek is kell, hogy legyen mélysége



Miért lesz egy rajzfilm 6 éven aluliaknak nem ajánlott? Mi a különbség a 16-os és a 18-as karika között? A Mozinet Nagylátószög legújabb adásában ilyen és ehhez hasonló témákról kérdezi Kozma Krisztina pszichológust, a Korhatár Bizottság volt tagját Kovács Gellért filmkritikus a Cinegón elérhető Medvevilág Szicíliában és A kis Nicolas - Eljött a boldogság ideje! című animációs filmekről.



A kis Nicolas Jean-Jacques Sempé karikaturista és René Goscinny író – az eredeti sorozat alkotói - életébe enged betekintést, miközben megelevenedik a csínyekre állandóan kapható francia kisfiú, Nicolas. A rajzolt karakter nem csak kedves grafikaként létezik, hanem útitársa, barátja lesz a két alkotónak. A Medvevilág Szicíliában történetében Leander, a medvék királya levezeti a népét a hegyekből, hogy élelemhez jussanak és megtalálják régen elvesztett fiát, Tónit. Az emberek világával megismerkedő medvék viszont egyre több emberi szokást vesznek át, a városokban élve veszélybe kerül a medvelélek.



„Ha tudjuk ezt valahogyan maximalizálni, hogy másfél éves korig semmit, és utána is maximum napi fél órát nézzenek médiatartalmakat, akkor már nagyon sokat tettünk a figyelmi kapacitásuk, a türelmük fejlesztésére, a kreativitásukért.”



A beszélgetésben felmerült a kérdés, vajon hány éves kortól nézhetnek a gyerekek médiatartalmakat? Kozma Krisztina elmondja, másfél éves kor alatt semmiképpen nem ajánlja, még a rajzfilmeket sem, és utána is csak limitáltan. A megfelelő fantázia kialakulását nagyban korlátozni tudja a készen kapott tartalom fogyasztása, ahelyett, hogy a gyerekek a saját képzeletükben barangolnának.



„A komolyabb, felnőtt témák esetén érdemes a 6-os korhatárt javasolni.”



Első látásra ugyan kicsinek tűnik a 0-s és a 6-os karika közötti különbség, de Kozma Krisztina szerint rengeteg olyan komolyabb téma merülhet fel, amit nem érdemes 6 év alatti gyereknek bemutatni. Ilyen lehet a házastársi konfliktusok, a komoly betegségek, a bűnözés, vagy a halál kérdése.



„A legkisebbeknek kevesebb elhárító mechanizmusuk van, hogy azt mondják magukban, hogy ez csak egy történet, vagy ez csak egy film.”



A korhatárok kapcsán Kozma Krisztina elmondja, a gyerekek sokkal nagyobb intenzitással élik át a történeteket, egyes filmeknél a szereplőkkel való azonosulás olyan felfokozott is lehet, hogy úgy érzik, amit a képernyőn látnak, velük is megtörténik. Ez szorongásba, feszültségbe, akár agresszióba is torkollhat. Ezért nagyon fontos a gyerekfilmeknél, hogy bizonyos témák csak elvontan, utalásszerűen, vagy konkrétan vannak-e bemutatva.



Medvevilág Szicíliában és A kis Nicolas - Eljött a boldogság ideje! című animációs filmek elérhetők a a Cinego kínálatában!



Medvevilág Szicíliában: https://cinego.hu/filmek/medvevilag-sziciliaban



A kis Nicolas - Eljött a boldogság ideje!:

https://cinego.hu/filmek/a-kis-nicolas



Fejezetek
00:00 Bevezetés
01:48 Korhatár Bizottság működése
04:43 Hány évesen mehet először moziba a gyerek?
07:29 6-os vagy 0-s? - Korhatár besorolás gyerekfilmeknél
12:59 Medvevilág Szicíliában – Absztraktabb animáció
14:15 16-os vagy 18-as karika?
19:08 A kis Nicolas - Az élet dolgairól színvonalasan mesélni gyerekeknek
22:50 A halál témája a gyerekfilmekben



A Mozinet hivatalos felületei:
Facebook: https://www.facebook.com/mozinet
Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmek
TikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok
YouTube: https://www.youtube.com/@mozinet