Mozinet Nagylátószög

Mozinet
Mozinet Nagylátószög

A Mozinet filmbemutatói gyakran túlmutatnak önmagukon. Az esztétikai értékük mellett olyan témákat dolgoznak fel, amelyekről kevés szó esik a médiában és a közbeszédben. A Mozinet Nagylátószög célja, hogy a különböző területek szakemberei által izgalmas nézőpontokat ismertessen meg. A Mozinet hivatalos felületei: Facebook: https://www.facebook.com/mozinet Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmek TikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok YouTube: https://www.youtube.com/mozinet Weboldal: https://mozinet.hu

  1. Nem mindig a meztelenség a legkellemetlenebb / Kurucz Marion & Kovács Gellért / Mozinet Nagylátószög

    18 MAY

    Nem mindig a meztelenség a legkellemetlenebb / Kurucz Marion & Kovács Gellért / Mozinet Nagylátószög

    Eddig gyártásvezetőként, producerként dolgozott, francia anyanyelvűként pedig külföldi produkciókban dialect coach-ként segített a színészeknek megtanulni különböző akcentusokat és dialektusokat filmes szerepekhez. Kurucz Marion az utóbbi években viszont intimitás-koordinátorként kezdett el dolgozni, ami az egyik legújabb filmes munkakör. Feladata az intim jelenetek koreografálása, hogy azok egyszerre legyenek a színészek számára feszültségektől mentesek, és közben hitelesek a vásznon. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért a már mozikban futó Queer című film kapcsán, többek között arról, miért is van szükség erre a merőben új szakmára, és mi pontosan a feladata egy intimitás-koordinátornak. A Mozinet új bemutatójában, a Queerben az Oscar-jelölt Luca Guadagnino (Challengers, Szólíts a neveden) ezúttal az amerikai popkultúra ikonja, William S. Burroughs egyik fülledt kisregényét filmesítette meg. William Lee (Craig) az amerikai Mexikóvárosban fiatal férfiak és drogok társaságában igyekszik kitölteni az őt kínzó hatalmas űrt. Tekintete megakad a városba érkező Eugene-on, aki teljesen megbabonázza a férfit. Az elérhetetlen, kimért és rejtélyes fiú felforgatja Lee unalmas életét. „Az a munka célja, hogy mire a színészek odaérnek a díszletbe, olyan kényelmes viszonyban legyenek egymással testileg, amitől jobbak lesznek ezek a jelenetek, és amiben jobban érzik magukat a színészek.” Kurucz Marion elmondja, a színészek testi és lelki felkészítése - például koreográfiával vagy közös mozgásos munkával - kulcsfontosságú az intim jelenetek hitelességének, és a szereplők lelki és testi biztonságának megteremtéséhez. Ezek mellett az elmúlt években a filmesek számára ma már alapvető, hogy a produkciók jogi és adminisztratív védelmét előre biztosítsák intimitás-koordinátor jelenlétével, ami jelentős papírmunkát és előkészületeket igényel.  „Lehet, hogy van, akinek meglepő, de orgazmus hangokat kiadni nagyon kellemetlen feladat a színészeknek számára. A meztelenkedés sokszor egyszerűbb dolog, mint a hangok kiadása.” A felkészítő munka külföldi produkciók esetén gyakran online zajlik, ami a körülmények ellenére mély és bizalmas kapcsolatot tesz lehetővé a színészekkel, mivel intim témákról esik ilyenkor szó. Ha van rá mód, személyes próbákat is tartanak, ahol különféle gyakorlatokkal, például hangképzéssel, vagy kontaktus nélküli feladatokkal készítik fel a színészeket. A cél, hogy a forgatásra már kialakuljon egy közös nyelv, és testi komfort a szereplők között, ami hitelesebbé és biztonságosabbá teszi az intim jeleneteket. „Egy nagyon tapasztalt színész sokszor úgy érzi, hogy kevésbé van szükség intimitás-koordinátorra, mert már csinált hasonlót csomószor.” A beleegyezés az intim jelenetekbe a színészek által bármikor visszavonható, még akkor is, ha korábban aláírták a hozzájárulást, így fontos, hogy ezt mindenki elfogadja. A fiatalabbak jellemzően gyakrabban gondolják meg magukat, még akkor is, ha generációs különbségek miatt ez néha feszültséget okoz. A színészek hozzáállása legtöbbször nem a hírnévtől, hanem inkább a tapasztalatuktól függ: a rutinosabbak általában kevesebb támogatást igényelnek, de sokan így is értékelik az intimitás-koordinátor jelenlétét. Az intimitás koordinátor feladata, hogy mindig érzékenyen kalibrálja, kinek mire van szüksége, és ennek megfelelően alkalmazza a rendelkezésére álló eszközöket. A Queer már a mozikban! A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. Fejezetek:00:00 Intro01:47 Hogyan lesz valakiből intimitás-koordinátor?06:28 A színész kényelme07:53 Miért van szükség az intimitás-koordinátorra, és mit csinál?17:58 Mi volt az intimitás-koordinátorok előtt?19:32 Hogyan fogadja a stáb az intimitás-koordinátorokat?23:11 Magyar és külföldi stábok hozzáállása az intimitás-koordinátorhoz26:56 Kezdő és tapasztalt színészek hozzáállása28:13 Konfliktusos helyzetek29:43 Lesz képzés?

    31 min
  2. A magyarok nem homofóbok / Nádasdy Ádám & Mesterházy Lili / Mozinet Nagylátószög

    11 MAY

    A magyarok nem homofóbok / Nádasdy Ádám & Mesterházy Lili / Mozinet Nagylátószög

    Nádasdy Ádám nyelvész, író, költő, műfordító, és nem utolsósorban az ELTE oktatója. Novelláiban maga is foglalkozott férfiak között húzódó szerelemmel. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Mesterházy Lili a már mozikban futó Queer című film kapcsán többek között a Pride-ról, vagy arról, hogy miben különbözik a film, és az alapjául szolgáló regény stílusa. A beszélgetés a Mozinet és a Budapest Film közös szervezésében megvalósult Művész Filmklub vetítése után hangzott el, ahol a nézők premier előtt láthatták a Queert. A Mozinet új bemutatójában Luca Guadagnino (Challengers, Szólíts a neveden) ezúttal az amerikai popkultúra ikonja, William S. Burroughs egyik fülledt kisregényét filmesítette meg. William Lee (Craig) az amerikai Mexikóvárosban fiatal férfiak és drogok társaságában igyekszik kitölteni az őt kínzó hatalmas űrt. Tekintete megakad a városba érkező Eugene-on, aki teljesen megbabonázza a férfit. Az elérhetetlen, kimért és rejtélyes fiú felforgatja Lee unalmas életét. „De az tényleg nagyon érdekes, hogy a James Bond a macsóság netovábbja, és hogy utána Daniel Craig elvállal egy ilyen szerepet.” Nádasdy a beszélgetés során kiemeli Daniel Craig kivételes színészi játékát, illetve a karakterek hitelességét. Elmondja, maga is volt már hasonló helyzetben, amikor egy fiatalabb fiú visszaélt az iránta érzett vonzalmával, és a filmben ez pontosan került ábrázolásra. „A novelláim is valójában olyanok, hogy nem a belesodródást írom meg, hanem a már benne levést. Amikor már nyakig benne ülnek a dologban, és úgy próbálnak vagy kievickélni belőle, vagy megtartani a kapcsolatot.” Arra a kérdésre, milyen filmet csinálna ő maga, ha lenne rá lehetősége, Nádasdy elmondja, oda helyezné a hangsúlyt, ahova a novelláiban is. Nem a kapcsolatok kialakulására, hanem azok már meglévő, gyakran bonyolult állapotára, amikor a szereplők már nyakig benne vannak a helyzetben, és próbálnak benne maradni vagy kijutni belőle.  „Olyan ez, mint mikor azt mondom a kutyáimnak, hogy »arra!«, és akkor rohannak és megugatják.” Nádasdy Ádám a Pride kapcsán elmondja, a hatalom olykor szándékosan vet fel megosztó témákat, mint egy gumicsontot, hogy elterelje a figyelmet és mozgósítsa a saját táborát, ám reményét fejezi ki, hogy ez visszafelé is elsülhet. Vannak, akik épp a betiltás miatt kezdenek el szolidaritást vállalni, mint például egy katolikus, négygyerekes barátja, aki eddig nem járt Pride-ra, de idén mégis ki fog menni.  A beszélgetésben szóba kerül még: Queer – a film és a könyv Daniel Craig, mint Lee Homofóbok a magyarok? A Pride betiltása A Kételkedés fontossága A Queer már a mozik műsorán! A magyar és külföldi díjnyertes művészfilmeket forgalmazó Mozinet Nagylátószög című műsorának célja, hogy izgalmas nézőpontokat ismertessen meg a vendégek által, akik különböző területek szakemberei. A Nagylátószög beszélgetései nem annyira a konkrét filmekről szólnak, inkább a filmekhez teremtenek kontextust – így válnak egyszerre informatív filmes és hétköznapi diskurzussá. A meghívott vendégekkel két állandó műsorvezető, Veiszer Alinda és Kovács Gellért Filmszerész beszélget. Előbbi a filmek által felvetett témákat vesézi ki közéleti szereplőkkel és szakértőkkel, utóbbi alkotókkal vagy filmkritikusokkal, filmesztétákkal bontja ki az épp aktuális film jelentésrétegeit, hátterét. A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. A beszélgetés megtekinthető a Mozinet Youtube csatornáján és meghallgatható podcast formában a Spotifyon, illetve az Apple és a Google alkalmazásaiban.

    32 min
  3. Csokival leöntött kulturális trójai faló / Szalai Károly & Kovács Gellért / Mozinet Nagylátószög

    3 MAY

    Csokival leöntött kulturális trójai faló / Szalai Károly & Kovács Gellért / Mozinet Nagylátószög

    Szalai Károly: Csokiöntetbe borított kulturális trójai falu a fiataloknak Szalai Károly több neves magyar játékfilm és dokumentumfilm, köztük az Oscar-jelölt Testről és lélekről, vagy a tavaly nagy sikerrel bemutatott Kix vágója, de idén érkezik a mozikba legújabb munkája, a szintén Enyedi Ildikó által rendezett Csendes barát. Emellett egyetemi oktatóként is aktív, és tagja az Amerikai és Európai Filmakadémiának is. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért a már mozikban futó Háttérzene államcsínyhez című dokumentumfilm kapcsán többek között arról, mi a különbség a játékfilmek és a dokumentumfilmek vágása között. A Mozinet legújabb bemutatója, a Háttérzene államcsínyhez összehozza a hidegháborút, a posztkoloniális Afrikát, a nyugat-európai politika kétszínűségét, a faji megkülönböztetést és minden idők legnagyobb dzsesszzenéit. Az 1960-as év „Afrika éveként” került be a történelemkönyvekbe. A kontinens több országa ekkor nyerte el függetlenségét a gyarmatosító hatalmaktól, és vált az ENSZ tagjává. Ezzel egyidőben elindult a verseny, melyik politikai blokk – a nyugat vagy a Szovjetunió – tudja magához csábítani a frissen alakult országokat, köztük az egyik legfontosabbat és legnagyobbat: a Kongói Demokratikus Köztársaságot. Az ország első demokratikusan megválasztott miniszterelnöke Patrice Lumumba volt, akit az amerikai és belga vezetők túlságosan szuverénnek tartottak, és mindent megtették, hogy elmozdítsák a helyéről. „Az ember csak beleesik ebbe a filmbe, mint a nyúl üregébe, és két és fél óra után kiesik, és azt érzi, hogy »Wow, mi volt ez? Úristen!« Szóval elképesztő vágói izgalom ez a film.” Adja magát, hogy ezt a filmet Szalai egy vágó szemével nézze, mert a Háttérzene államcsínyhez egy igazi montázs-kavalkád. Archív audiovizuális és zenei anyagok ritmusos mozaikja, ami egy kevéssé tárgyalt történelmi eseményt mesél el a hidegháború időszakából. Szalai szerint a néző agyában egy folyamatos, önmagát újra és újra fölülíró narrációban áll össze a történet, ami egy elvarázsoló élmény. „Ez a klasszikus kérdés, hogy kinek a szeme a kamera, kinek a füle a mikrofon, és kinek a lelkéből szól a zene?” A dokumentumfilmek és játékfilmek vágása és formai megoldásai között Szalai szerint egyre szűkebb a határvonal, a dokumentumfilmek ugyanúgy karaktereken keresztül, érzelmi regiszterekben akarnak hatni nézőre, mint a játékfilmek. És a játékfilmekben is gyakran előfordul, hogy a vágószobában teljesen újraírásra kerül a sztori. „Van az a mondás, Churchill mondta, hogy aki tiszteli a törvényeket, meg szereti a kolbászt, az ne legyen kíváncsi arra, hogy hogyan készülnek.” Arra a kérdésre, ki szokott-e járni a forgatásokra, Szalai elmondja, az ő vágói attitűdjének nem tesz jót, ha látja a nyersanyag elkészülését. Kell egy bizonyos távolság az anyagtól, hogy könnyebben hozhasson meg olyan döntéseket, mi kerül kivágásra és mi nem.  A beszélgetésben szóba kerül még: Szalai Károly vágói kihívásai Dokumentumfilm és játékfilm vágása A vágó, mint pszichológus A Csendes barát vágása Az új mozgóképes trendek hatása a vágásra A Háttérzene államcsínyhez már a mozikban! A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.

    36 min
  4. Eörsi, Ginsberg, hát a Hobót hol hagyták? / Vágvölgyi B. András & Veiszer Alinda / Nagylátószög

    20 APR

    Eörsi, Ginsberg, hát a Hobót hol hagyták? / Vágvölgyi B. András & Veiszer Alinda / Nagylátószög

    Vágvölgyi B. András író, újságíró, filmrendező, aki személyes jóviszonyt ápolt a beat-nemzedék több kiemelkedő tagjával. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Veiszer Alinda. A beszélgetés apropóját az április 24-én mozikba kerülő Queer c. film adja, ami William S. Burroughs-nak, a beat-nemzedék híres írójának azonos című regényén alapszik.  A Mozinet új bemutatójában Luca Guadagnino (Challengers, Szólíts a neveden) ezúttal az amerikai popkultúra ikonja, William S. Burroughs egyik fülledt kisregényét filmesítette meg. William Lee (Craig) az amerikai Mexikóvárosban fiatal férfiak és drogok társaságában igyekszik kitölteni az őt kínzó hatalmas űrt. Tekintete megakad a városba érkező Eugene-on, aki teljesen megbabonázza a férfit. Az elérhetetlen, kimért és rejtélyes fiú felforgatja Lee unalmas életét. „És akkor látom, hogy beballag a szerkesztőségbe Allen Ginsberg, és volt nála három darab rohamsisak, meg két darab golyóálló mellény.” Vágvölgyi a híres amerikai beat költővel történő első találkozását úgy írja le, hogy Allen Ginsberg egyszer csak betoppant a Magyar Narancs szerkesztőségébe, és rohamsisakok és golyóállómellények voltak nála. Később ő és Eörsi István együtt mentek a délszláv háború idején Szerbiába Ginsberggel. „Keresték, hogy mi az amerikai álom, és a végtelen utazás mindenképpen lényeges eleme ennek a dolognak.”   A beat-nemzedék alkotóinak körében elterjedt droghasználattal kapcsolatban Vágvölgyi elmondta, a hallucinogén anyagok használata is a világ megismerésének egyik módját jelentette számukra, ahogyan a folyton úton levés is. Burroughs esetében szóba kerül a Mexikóban töltött huzamosabb kintléte és az Ajahuaszka használata is, mint inspirációs forrás. „Azt gondolom, hogy egészen más lett volna ezek nélkül az emberek nélkül a könnyűzene, más lett volna a filmművészet. És más lett volna az irodalom, hogyha ez a generáció nem ütött volna akkorát.” Vágvölgyi szerint máig hatalmas kultirális hatása van ennek a nemzedéknek. Nélkülük más lenne az irodalom, a zene, és a filmművészet is, nem léteznének pl. olyan Burroughs feldolgozások, mint a Meztelen ebéd, de Tarantino is merített ebből a generációból. A Queer április 24-től a mozikban! A magyar és külföldi díjnyertes művészfilmeket forgalmazó Mozinet Nagylátószög című műsorának célja, hogy izgalmas nézőpontokat ismertessen meg a vendégek által, akik különböző területek szakemberei. A Nagylátószög beszélgetései nem annyira a konkrét filmekről szólnak, inkább a filmekhez teremtenek kontextust – így válnak egyszerre informatív filmes és hétköznapi diskurzussá. A meghívott vendégekkel két állandó műsorvezető, Veiszer Alinda és Kovács Gellért Filmszerész beszélget. Előbbi a filmek által felvetett témákat vesézi ki közéleti szereplőkkel és szakértőkkel, utóbbi alkotókkal vagy filmkritikusokkal, filmesztétákkal bontja ki az épp aktuális film jelentésrétegeit, hátterét. A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. A beszélgetés megtekinthető a Mozinet Youtube csatornáján és meghallgatható podcast formában a Spotifyon, illetve az Apple és a Google alkalmazásaiban. A beszélgetésben szóba kerül még: Allen Ginsberg és Vágvölgyi András barátsága A beat-nemzedék és a drogok A beat-nemzedék popkulturális hatása A beat mítosza

    35 min
  5. Az amatőr színészekben nincs hamisság / Bernáth Szilárd & Kovács Gellért / Mozinet Nagylátószög

    5 APR

    Az amatőr színészekben nincs hamisság / Bernáth Szilárd & Kovács Gellért / Mozinet Nagylátószög

    Bernáth Szilárd: Az amatőr színészekben nincs hamisság Bernáth Szilárd rendező Larry című, nagysikerű filmjében bravúros módon szerepeltetett amatőr és profi színészeket egyszerre. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért filmkritikus a már mozikban futó Boldogok a sajtkészítők kapcsán többek között arról, hogyan miért akarnak rendezők amatőrökkel dolgozni. A Mozinet új bemutatójában a zűrös életű Totone pontosan ugyanarra vágyik, mint bármelyik vidéki francia tinédzser: felelőtlenül bulizni, motorozni és csajozni. Korlátlan szabadsága azonban egyik pillanatról a másikra véget ér, amikor egyedül marad hétéves húgával, vállán a megörökölt sajtkészítő műhellyel. A hirtelen családfővé váló Totone és barátai 30.000 euró nyeremény reményében belevágnak a lehetetlenbe: elkészíteni a tökéletes Comté sajtot. Totone-t nem tántoríthatja el a tény, hogy fogalma sincs a sajtkészítésről, vagy hogy lassan beleszeret a lányba, akitől éjszakánként a tejet lopják. „Ez a főszereplő fiú valószínűleg még nem színész, de szerintem az lesz. Nagyon úgy működik, nagyon olyanok a jelenlétei, mint egy profi színésznek.” A Boldogok a sajtkészítők rendezője szinte kizárólag amatőr szereplőkkel dolgozott. Bernáth szerint a főszereplő profi színészekre jellemző tehetséget mutat, viszont a szerelmét alakító lányban látja azt a nyers jelenlétet, amit a rendezők általában az amatőrökben keresnek. „Az van, hogy ha valamilyen énidegen dolgot kell létrehozni, vagy habitus idegen dolgot, akkor ott kerülünk be a szürke zónába, ami pedig lehetőséget ad adott esetben a mesterséges jelenlétekre.” Bernáth ezzel szemben meghatározza a mesterséges jelenlét fogalmát is, ami a profi színészek esetén szokott előfordulni, rendszerint azért, mert a gesztusaik begyakoroltak, reprodukáltak. Egy amatőr erre képtelen, mert nincsenek begyakorolt gesztusai. „Amikor elkezdenek rendezők amatőröket használni, akkor általában azért kezdik el, mert megunják azokat a típusú filmeket, amik az elmúlt években születtek, mert azoknak a filmeknek tulajdonítanak valamilyen hazugságot.” Kovács Gellért arról a jelenségről is kérdezi, amikor egyre több rendező kezd el amatőr színészekkel dolgozni. Bernát szerint ez akkor szokott történni, amikor a rendezők egy csoportja megérez valamiféle hazugságot a kortárs filmeket övező korszellemben, és elkzdenek valami auetentikukasabbat keresni. A Boldogok a sajtkészítők már a mozikban, a Larry pedig elérhető a Cinego kínálatában! https://cinego.hu/filmek/larry A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. Fejezetek: 00:00 Bevezetés 02:02 Miért akarnak rendezők amatőrökkel dolgozni? 08:00 Amatőr és profi, produkció és reprodukció 13:47 Larry és a Budapesti Iskola 24:00 Amatőrök a Boldogok a sajtkészítőkben Műsorvezető: Veiszer AlindaSzerkesztő: Orzói KristófOperatőr: RoteraVágó: Pamuki KrisztiánKreatív menedzser: Bertók Andrea, Csata HannaPromó és kommunikáció: Beleznai MárkProducer: Böszörményi GáborLátványterv: NanavízióSmink: Bánovics MarcsiHangmester: Lukács PéterHangutómunka: Iszlai József

    29 min
  6. Parentifikáció, azaz a szülővé váló gyerek / Bibók Bea & Veiszer Alinda / Mozinet Nagylátószög

    30 MAR

    Parentifikáció, azaz a szülővé váló gyerek / Bibók Bea & Veiszer Alinda / Mozinet Nagylátószög

    Bibók Bea szexuálpszichológus nevét az Ellopott gyermekkor című, nagy sikert aratott könyve tette ismertté, ami a parentifikáció témáját dolgozta fel. Második kötetében, az Ellopott felnőttkorban az infantilizáció következményeit vizsgálja. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Veiszer Alinda az április 3-án mozikba kerülő Boldogok a sajtkészítők című film kapcsán többek között arról, mi is az a parentifikáció.A Mozinet új bemutatójában a zűrös életű Totone pontosan ugyanarra vágyik, mint bármelyik vidéki francia tinédzser: felelőtlenül bulizni, motorozni és csajozni. Korlátlan szabadsága azonban egyik pillanatról a másikra véget ér, amikor egyedül marad hétéves húgával, vállán a megörökölt sajtkészítő műhellyel. A hirtelen családfővé váló Totone és barátai 30.000 euró nyeremény reményében belevágnak a lehetetlenbe: elkészíteni a tökéletes Comté sajtot. Totone-t nem tántoríthatja el a tény, hogy fogalma sincs a sajtkészítésről, vagy hogy lassan beleszeret a lányba, akitől éjszakánként a tejet lopják.„A parentifikáció szó azt jelenti, hogy szülősített gyerek, tehát hogy a gyerekek olyan szerepet vállalnak a családban, ami nem a koruknak megfelelő, túlzott felelősségvállalással jár.”Bibók Bea elmondja, a parentifikáció kifejezés arra a pszichológiai jelenségre utal, amikor egy gyereknek a családi dinamikában a szülőkhöz mérhető felelősséget kell vállalnia bizonyos helyzetekben. A Boldogok a sajtkészítők című filmben például a megárvult tinédzsernek, Totone-nak fel kell nevelnie kishúgát és közben valahogy profitábilissá kell tennie a családi sajtkészítő üzemet.„A parentifikáltak a gyakorlati területen általában nagyon sikeresek, pénzt is tudnak keresni, viszont az érzelmi területen azok a gyermekkori fájdalmak, amiket átéltek, a felnőttkori érzelmi kapcsolataikban megjelennek. Mégpedig úgy, hogy jó érzékkel választanak olyan társat, akikkel újraélhetik a traumáikat.”Bibók szerint a parentifikáltak a felnőttköri kapcsolataikban is hordozzák a megmentő szerepkört, aki mindent elintéz a másik a helyett, a partner pedig gyakran belekényelmesedik ebbe a helyzetbe, és elbillen a párkapcsolat dinamikája. Ez általában egy hirtelen összeomláshoz vezet, aminek látszólag nem volt előzménye.„Többféle szülői viselkedést látok. Az egyik az, hogy a parentifikált szülő azt mondja, hogy ennyi idősen én is megcsináltam ezt, te is képes vagy rá, hajrá! A másik, amikor egy kicsit tudatosabbakká válnak már az anyukák, és azt mondják, hogy nekem nem volt olyan nagyon jó családom, és sokkal jobban szeretném csinálni. Ők pedig túlkompenzálnak, magyarul infantilizálják a gyerekeket, levesznek mindent a vállukról.”00:00 Bevezetés02:35 Mit nevezünk parentifikációnak?12:30 Csak gyerekkorban lehet parentifikálódni?14:36 Fantázia, autonómia és parentifikáció17:45 Parentifikáltak a párkapcsolatban21:03 Parentifikált gyerekből parentifikáló felnőtt?27:40 Biztonságos kapcsolódás megteremtése31:16 Parentifikáltak gondoskodó szakmákban34:28 Családi dinamikák hatásai41:36 Biztonság, mint a terápia céljaMűsorvezető: Veiszer AlindaSzerkesztő: Orzói KristófOperatőr: RoteraVágó: Pamuki KrisztiánKreatív Menedzser: Bertók Andrea, Csata HannaPromó és kommunikáció: Beleznai MárkProducer: Böszörményi GáborLátványterv: NanavízióSmink: Bánovics MarcsiHangmester: Lukács PéterHangutómunka: Iszlai József

    44 min
  7. Az állam nem ezt a nőképet szeretné látni / Vajdovich Györgyi & Kovács Gellért / Nagylátószög

    15 MAR

    Az állam nem ezt a nőképet szeretné látni / Vajdovich Györgyi & Kovács Gellért / Nagylátószög

    Vajdovich Györgyi: “Az állam nem ezt a nőképet szeretné látni” Vajdovich Györgyi filmtörténész, filmesztéta, az ELTE Filmtudomány tanszékének oktatója, az Enigma és a Metropolis folyóiratok munkatársa. Főbb kutatási területei közé tartozik az indiai film. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért filmkritikus a már mozikban futó Minden, ami fénynek tűnik kapcsán többek között arról, hitelesen mutatja-e be Indiát a film, vagy hogy milyen az indiai rendezőnők helyzete ma. A Mozinet legújabb bemutatója lírai gyengédséggel mesél női sorsokról az örök nyüzsgő és színes Indiában. A harmincas éveiben járó Prabha nővérként dolgozik Mumbaiban. Bár évek óta nem beszélt a Németországban dolgozó férjével, a kételyek gúzsba kötik, és nem engedik továbblépni. Lakótársa a nála fiatalabb Anu, aki hiába próbálja szerelmével megélni a szabadságot, hitbéli különbségeik megnehezítik kapcsolatuk kiteljesedését. A nagyvárost és a mindennapi élet forgatagát hátrahagyva, harmadik nőtársukkal, az özvegy Parvaty-val elutaznak egy szigetre, hogy szembenézzenek legnagyobb félelmeikkel: a gyásszal, elengedéssel és az elfogadással. „Ez egy állami szerv, amiben tizenhárom idős férfi ül, és két női filmrendezőnek a női tematikájú filmjéről kellett dönteni.” A film nemzetközi sikerével kapcsolatban Vajdovich elmondta, hiába a Cannes-i nagydíj és a pozitív kritikák világszerte, az Oscarig sajnos nem véletlenül nem juthatott el a Minden, ami fénynek tűnik. Az indiai állami szervezet, ami a nemzetközi kategóriába nevezhette volna a filmet, vélhetően nem volt kiegyezve azzal a nőképppel, és társadalmi üzenettel, amit a film közvetített. Az indoklásukba viszont csak annyi került, hogy mivel a filmet Franciaországból finanszírozták, így nem tekinthető indiai filmnek. „Szerintem az egy nagyon tipikus indiai helyzet, hogy férjhez adnak egy előre elrendezett házassággal, valakihez, akit egyáltalán nem ismersz, és utána a férj azonnal elmegy külföldre dolgozni. Egyáltalán nem találkoztok, és a nő egy megfeneklett állapotban van: van is férje, meg nincs is, de nem is kezdeményezhet semmi újat, mert Indiában egy házas hindu nő, az nemhogy házasságtörésen nem gondolkodhat, de válásra sincs esélye. Ráadásul gyereke sincs, ami az indiai társadalomban egyfajta szégyen.” Vajdovich szerint a mainstream Bollywoodtól eltérően nagyon pontosan ábrázolja a film az indiai nők sokszor rendkívül nehéz helyzetét ebben a kifejezetten konzervatív társadalomban. Nem csak az elrendezett házasságot jeleníti meg, de szó esik benne a muzslim-hindu szerelem tabusításáról, és az elmagányosodásról is. A beszélgetésben szóba kerül még: A Minden, ami fénynek tűnik nemzetközi és indiai megítélése Bollywood vs művészfilm Nők ábrázolása az indiai filmben Indiai (rendező)nők helyzete Cenzúra A Minden, ami fénynek tűnik már a mozikban! A magyar és külföldi díjnyertes művészfilmeket forgalmazó Mozinet Nagylátószög című műsorának célja, hogy izgalmas nézőpontokat ismertessen meg a vendégek által, akik különböző területek szakemberei. A Nagylátószög beszélgetései nem annyira a konkrét filmekről szólnak, inkább a filmekhez teremtenek kontextust – így válnak egyszerre informatív filmes és hétköznapi diskurzussá. A meghívott vendégekkel két állandó műsorvezető, Veiszer Alinda és Kovács Gellért Filmszerész beszélget. Előbbi a filmek által felvetett témákat vesézi ki közéleti szereplőkkel és szakértőkkel, utóbbi alkotókkal vagy filmkritikusokkal, filmesztétákkal bontja ki az épp aktuális film jelentésrétegeit, hátterét. A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. A beszélgetés megtekinthető a Mozinet Youtube csatornáján és meghallgatható podcast formában a Spotifyon, illetve az Apple és a Google alkalmazásaiban. Fejezetek: 00:00 Bevezetés 01:43 A Minden, ami fénynek tűnik nemzetközi és indiai megítélése 05:46 Hitelesen mutatja be Indiát a film? 09:47 Indiai rendezőnők helyzete 14:10 Bollywood vs művészfilm, nők ábrázolása 23:44 Muszlim-hindu szerelem és cenzúra

    28 min
  8. Néha nagyobbak a nemen belüli különbségek, mint a nemek között / Novák, Mazzag, Szél & Molnár Viola (Emilia Pérez)

    9 MAR

    Néha nagyobbak a nemen belüli különbségek, mint a nemek között / Novák, Mazzag, Szél & Molnár Viola (Emilia Pérez)

    Molnár Viola, Mazzag Izzabella, Novák Angéla és Szél Dávid – „Néha nagyobbak a nemen belüli különbségek, mint a nemek között”2025 február 27-én a Toldi Moziban tartottuk az Emilia Pérez nyilvános díszbemutatóját. A vetítés után Molnár Viola újságíró beszélgetett Novák Angéla transznemű előadóművésszel, Szél Dávid pszichológussal és Mazzag Izabella rendezővel, többek között arról, jogosak-e az filmet érő kritikák, vagy hogy hogyan reprezentálja a film a transz közösséget. A Mozinet Nagylátószög legújabb adásában ezt a beszélgetést láthatjátok.A Mozinet új bemutatójában a nagy cégnél tengődő, túlképzett mexikói ügyvéd, Rita (Zoe Saldana – Avatar, A galaxis őrzői) meglepő ajánlatot kap az egyik helyi kartell rettegett vezetőjétől, Manitas-tól (Karla Sofía Gascón): azt kéri tőle, segítsen lezárni kétes ügyeit, hogy visszavonulva végre azzá a nővé válhasson, aki mindig is lenni szeretett volna. Jacques Audiard eddigi legmeglepőbb filmje egyszerre könyörtelen gengszterfilm, őrült komédia és extravagáns musical.„Ez jelen pillanatban még az a bolygó, ahol a transzneműség érthetetlen, elfogadatlan, bekategorizálatlan, kutatatlan.”Novák Angéla a címszereplő karakterével kapcsolatban elmondta, az Emilia Pérez egy nagyon extrém tansz életutat mutat be, a közösségét sokkal hétköznapibb emberek alkotják. De mégis mindkettő hiteles. A reprezentációval kapcsolatban kiejti, hogy a jelenlegi világunkban egyelőre csak ezek az extrém példák tudják átütni az ingerküszöböt, így nem meglepő, hogy a film története is szélsőséges elemekkel él.„Jelenleg nem nagyon tudunk olyan pszichológiai tulajdonságot, ami a nemi szervvel összefüggene. Tehát, hogy nem következik semmi pszichológiai tulajdonság abból, hogy valaki férfi vagy valaki nő.”Az Emilia Pérez által felvetett kérdésekkel kapcsolatban Szél Dávid megfogalmazta, hogy a pszichológia jelen állása szerint nem ismerünk olyan tulajdonságokat, amik összefüggenének a nemi szervekkel, sőt egyes esetekben nagyobbak a nemen belüli különbségek, mint a nemek közöttiek. Mindenki egyéni módokon éli meg a saját férfiségét, vagy nőiségét. Nem ért egyet sem a filmben, sem a való életben megjelenő bináris felfogással.„Az Emilia Pérezt kísérleti musicalként kategorizálnám.”Mazzag Izabella a film formai megoldásairól beszélt, szerinte leginkább egy kísérleti musicalről beszélhetünk az Emilia Pérez kapcsán. Kiemelte a kiváló operatőri munkát, a műfaji megoldásokat és a film ritmikáját is.Az Emilia Pérez már a mozikban!A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. Fejezetek00:00 Bevezetés01:36 Tetszhet az embereknek az Emilia Pérez?03:32 Az Emilia Pérez és a transzreprezentáció12:15 A külső megváltoztatásával a belső is megváltozik?15:52 Az Emilia Pérezt érő kritikák20:55 A közelmúlt AI botrányaiMűsorvezető: Molnár ViolaSzerkesztő: Orzói KristófOperatőr: RoteraVágó: Pamuki KrisztiánKreatív menedzser: Bertók Andrea, Csata HannaPromó és kommunikáció: Beleznai MárkProducer: Böszörményi GáborHangmester, hangutómunka: Nagy BotondA Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet

    26 min

About

A Mozinet filmbemutatói gyakran túlmutatnak önmagukon. Az esztétikai értékük mellett olyan témákat dolgoznak fel, amelyekről kevés szó esik a médiában és a közbeszédben. A Mozinet Nagylátószög célja, hogy a különböző területek szakemberei által izgalmas nézőpontokat ismertessen meg. A Mozinet hivatalos felületei: Facebook: https://www.facebook.com/mozinet Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmek TikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok YouTube: https://www.youtube.com/mozinet Weboldal: https://mozinet.hu

You Might Also Like

To listen to explicit episodes, sign in.

Stay up to date with this show

Sign in or sign up to follow shows, save episodes and get the latest updates.

Select a country or region

Africa, Middle East, and India

Asia Pacific

Europe

Latin America and the Caribbean

The United States and Canada