Mozinet Nagylátószög Mozinet

Egy rajzfilmnek is kell, hogy legyen mélysége



Miért lesz egy rajzfilm 6 éven aluliaknak nem ajánlott? Mi a különbség a 16-os és a 18-as karika között? A Mozinet Nagylátószög legújabb adásában ilyen és ehhez hasonló témákról kérdezi Kozma Krisztina pszichológust, a Korhatár Bizottság volt tagját Kovács Gellért filmkritikus a Cinegón elérhető Medvevilág Szicíliában és A kis Nicolas - Eljött a boldogság ideje! című animációs filmekről.



A kis Nicolas Jean-Jacques Sempé karikaturista és René Goscinny író – az eredeti sorozat alkotói - életébe enged betekintést, miközben megelevenedik a csínyekre állandóan kapható francia kisfiú, Nicolas. A rajzolt karakter nem csak kedves grafikaként létezik, hanem útitársa, barátja lesz a két alkotónak. A Medvevilág Szicíliában történetében Leander, a medvék királya levezeti a népét a hegyekből, hogy élelemhez jussanak és megtalálják régen elvesztett fiát, Tónit. Az emberek világával megismerkedő medvék viszont egyre több emberi szokást vesznek át, a városokban élve veszélybe kerül a medvelélek.



„Ha tudjuk ezt valahogyan maximalizálni, hogy másfél éves korig semmit, és utána is maximum napi fél órát nézzenek médiatartalmakat, akkor már nagyon sokat tettünk a figyelmi kapacitásuk, a türelmük fejlesztésére, a kreativitásukért.”



A beszélgetésben felmerült a kérdés, vajon hány éves kortól nézhetnek a gyerekek médiatartalmakat? Kozma Krisztina elmondja, másfél éves kor alatt semmiképpen nem ajánlja, még a rajzfilmeket sem, és utána is csak limitáltan. A megfelelő fantázia kialakulását nagyban korlátozni tudja a készen kapott tartalom fogyasztása, ahelyett, hogy a gyerekek a saját képzeletükben barangolnának.



„A komolyabb, felnőtt témák esetén érdemes a 6-os korhatárt javasolni.”



Első látásra ugyan kicsinek tűnik a 0-s és a 6-os karika közötti különbség, de Kozma Krisztina szerint rengeteg olyan komolyabb téma merülhet fel, amit nem érdemes 6 év alatti gyereknek bemutatni. Ilyen lehet a házastársi konfliktusok, a komoly betegségek, a bűnözés, vagy a halál kérdése.



„A legkisebbeknek kevesebb elhárító mechanizmusuk van, hogy azt mondják magukban, hogy ez csak egy történet, vagy ez csak egy film.”



A korhatárok kapcsán Kozma Krisztina elmondja, a gyerekek sokkal nagyobb intenzitással élik át a történeteket, egyes filmeknél a szereplőkkel való azonosulás olyan felfokozott is lehet, hogy úgy érzik, amit a képernyőn látnak, velük is megtörténik. Ez szorongásba, feszültségbe, akár agresszióba is torkollhat. Ezért nagyon fontos a gyerekfilmeknél, hogy bizonyos témák csak elvontan, utalásszerűen, vagy konkrétan vannak-e bemutatva.



Medvevilág Szicíliában és A kis Nicolas - Eljött a boldogság ideje! című animációs filmek elérhetők a a Cinego kínálatában!



Medvevilág Szicíliában: https://cinego.hu/filmek/medvevilag-sziciliaban



A kis Nicolas - Eljött a boldogság ideje!:

https://cinego.hu/filmek/a-kis-nicolas



Fejezetek
00:00 Bevezetés
01:48 Korhatár Bizottság működése
04:43 Hány évesen mehet először moziba a gyerek?
07:29 6-os vagy 0-s? - Korhatár besorolás gyerekfilmeknél
12:59 Medvevilág Szicíliában – Absztraktabb animáció
14:15 16-os vagy 18-as karika?
19:08 A kis Nicolas - Az élet dolgairól színvonalasan mesélni gyerekeknek
22:50 A halál témája a gyerekfilmekben



A Mozinet hivatalos felületei:
Facebook: https://www.facebook.com/mozinet
Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmek
TikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok
YouTube: https://www.youtube.com/@mozinet

Almási Kitti: A boldogság egy-egy pillanatig tart



Klinikai szakpszichológus, szakterülete a hangulat- és szorongásos zavarok, számos pszichológiai könyv szerzője, előadó és egy sikeres Youtube csatornája is van. Almási Kitti pályája során számos alkalommal foglalkozott a boldogság témakörével, ám szerinte sokkal fontosabb, mégis keveset tárgyalt kifejezés az elégedettség. Vele beszélget Gyárfás Dorka a Mozinet Nagylátószög új epizódjában a már mozikban futó A boldogság ügynöke című film kapcsán. A Mozinet új bemutatójában Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya dokumentumfilm-rendezők egy boldogságügynök életét követik. Az apró himalájai királyságban, Bhutánban ugyanis a Boldogság Kutatóintézet munkatársaiként járják az országot, és kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik, akinek legnagyobb álma, hogy végre szerelemre találjon.



„Az elég jó, az azt jelenti, hogy a több, az nem biztos, hogy jobb, a nagyobb nem biztos, hogy jobb.”



Almási Kitti szerint korunk társadalmában a boldogságot gyakran fals irányokban keressük, az ember hajlamos anyagi javak halmozásától várni a boldoggá válást, de ez nyilvánvalóan nem vezet sikerre. Szerinte az „elég” és az ezzel szorosan összefüggő „elégedettség” érzések sokkal fontosabb iránymutatók.



„Figyelni kell, hogy az alapján legyen elég, amire én vágyom, és meg legyen a kapcsolat magaddal. Vagy pedig bekúsznak az úgynevezett gerjesztett vágyak, amiknek a lényege, hogy a közegedben hat rád, ahogy mások élnek, és ezeket a mintákat, ezeket az értékrendeket megtanulod, és észre sem veszed, már bement a bőröd alá és magadévá tetted.”



Egy másik fontos kifejezés, amiről a boldogság kapcsán beszélhetünk, az a „gerjesztett vágyak”. Almási Kitti szerint boldogságot remélve hajlamosak vagyunk mások által felállított sztenderdeket magunkévá tenni, és ezek teljesítésében, ebben az igazodásban remélni a boldogulást.



„Én azt gondolom, hogy boldog pillanatok vannak, és majdnem mindenki átél néha ilyet, általában nem is kell túl nagy ok hozzá. A boldog időszakok szerintem azt jelentik, hogy több ilyen boldogság pillanatunk van. Tehát amikor szétárad a teljes nyugalom, vagy még inkább az elégedettség szót szoktam használni, szerintem a boldog időszakokban elégedett vagy az életeddel.”



A boldogság és az elégedettség nem egymástól elidegeníthető fogalmak, sőt, szoros összefüggésben vannak. Almási Kitti elmondja, a boldog időszakok nem azt jelentik, hogy az ember egy folytonos boldogság érzést él át, sokkal inkább azt, hogy elégedett magával és az életével. A boldogság pedig csak egy-egy pillanatra van jelen.



A beszélgetésben szóba kerül még:

-        Miben különbözik a boldogság az individualista és a közösségi alapú társadalmakban?

-        Hogyan függ össze a kasztosodás és a tanult tehetetlenség?

-        Miért ősi félelmünk a kirekesztettség?

-        Mit okoznak a túlzott elvárások a gyereknevelésben?

-        Mik azok a gerjesztett vágyak?

-        Vallás vagy önmagunkba vetett hit?



A boldogság ügynöke már a mozikban!



Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=K-YSd0VeoHs&t=2s&ab_channel=Mozinet



Fejezetek:

00:00 Bevezetés

00:04 Az „elég” és az „elégedettség”

02:29 Individualizmus és közösség alapú társadalmak

04:59 Kasztosodás és tanult tehetetlenség

08:13 Kirekesztettség és egyedüllét

11:22 Gyereknevelés és a túlzott elvárások

13:20 A természet közelsége és stressz

17:27 A gerjesztett vágyak

20:38 Anyagi javak és boldogság

25:55 Spiritualitás, vagy az önmagunkba vetett h

Margitházi Beja: "A női szemszög felszabadító a dokumentumfilmben"



Kutató, különböző filmtudományi folyóiratok szerzője és szerkesztője, és az ELTE Filmtudomány Tanszék oktatója, az egyik kutatási területe a dokumentumfilm. Margitházi Bejával beszélget a Mozinet Nagylátószög új epizódjában Kovács Gellért filmkritikus a kortárs női dokumentumfilmről a Nem halok meg, a még mozikban futó Smoke Sauna Sisterhood és a május 2-án mozikba kerülő A boldogság ügynöke című filmek kapcsán.



A boldogság ügynökében Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya dokumentumfilm-rendezők egy boldogságügynök életét követik. Az apró himalájai királyságban, Bhutánban ugyanis a Boldogság Kutatóintézet munkatársai járják az országot, és kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik, akinek legnagyobb álma, hogy végre szerelemre találjon.



„Vannak olyan jellemzők, amik gyakrabban előfordulnak a nők által rendezett dokumentumfilmekben, például hogy mennyire intim, bensőséges a kapcsolata a szereplőkkel.”



Margitházi Beja arra a felvetésre, hogy van egy új generációs női dokumentumfilmes hullám, elmondja, nem feltétlenül tartja célravezetőnek azt, ha nemi alapon kategorizálunk filmeket és rendezőket. Szerinte nehéz egyértelmű összefüggést találni az egyes nők által rendezett dokumentumfilmek között, ugyanannyira diverz felhozatalt lát itt is, mint bármely más irányzatban. Ami talán összekapcsolhatja ezeket a filmeket, az a női érzékenység jelenléte, ami a rendező és a dokumentumfilm alanya közti bensőségesebb viszonyban figyelhető meg.



„Hihetetlen ereje van annak, hogy ezek a szereplők léteznek a valóságban is, és ezek a történetek igazi, valódi történetek.”



Margitházi Beja szerint a dokumentumfilm egyik legfontosabb ismérve, hogy valós szereplőket követhetünk a vásznon, akiknek az élete a forgatás előtt és után is zajlik, és ennek van egy megnövekedett tétje, ami átélhető a néző számára.



„A női szemszög, megmutatása ezekben a filmekben azért érdekes, mert nagyon sok nő számára jelenthet felszabadító érzést, hogy végre olyan szereplőket láthat, akik ismerősek, vagy akik hasonlítanak rá.”



A befogadói oldalról nézve hiánypótló az a jelenség is, hogy egyre nagyobb arányban vesznek részt nők a dokumentumfilmezésben. A női nézőknek ezek a filmek végre olyan valós hús-vér embereket mutathatnak be, amelyekkel könnyebb azonosulniuk, és ez felszabadítóan hathat rájuk.



A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.



A Smoke Sauna Sisterhood még a mozikban, A boldogság ügynöke május 2-ától tekinthető meg!


Smoke Sauna Sisterhood előzetes: https://vimeo.com/887260870

A boldogság ügynöke előzetes:

https://www.youtube.com/watch?v=K-YSd0VeoHs&ab_channel=Mozinet


Fejezetek:
00:00 Bevezetés
01:38 Új generációs női dokumentumfilm-rendezők
05:14 Vannak a női szemszögnek sajátosságai a dokumentumfilmben?
06:58 Női szemszög: Smoke Sauna Sisterhood és Nem halok meg
09:57 Trendérzékenység a kortárs dokumentumfilmben
15:41 Rendezői bevonódás a női dokumentumfilmekben
19:57 Mi hiányzik ma a dokumentumfilmekből?



A Mozinet hivatalos felületei:
Facebook: https://www.facebook.com/mozinet
Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmek
TikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok
YouTube: https://www.youtube.com/@mozinet

Cser Zoltán buddhista tanító: “A buddhista országokban a boldogság megőrzése, míg nálunk nyugaton a boldogság felfedezése a cél.”

Buddhista tanítóként, a budapesti Tan Kapuja Buddhista Főiskola igazgatójaként és oktatójaként is fontos kérdés számára, mi is a boldogság, és mi annak a buddhista értelmezése. A Mozinet Nagylátószög új epizódjában Cser Zoltánnal beszélget Veiszer Alinda A boldogság ügynöke című film kapcsán Bhutánról és a Bruttó Nemzeti Boldogság Indexről. A Mozinet új bemutatójában Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya dokumentumfilm-rendezők egy boldogságügynök életét követik. Az apró himalájai királyságban, Bhutánban ugyanis a Boldogság Kutatóintézet munkatársai járják az országot, és kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik, akinek legnagyobb álma, hogy végre szerelemre találjon.


„Nagyon jó a motiváció, amikor egy uralkodó réteg nem csak a gazdasági növekedésben méri a sikert, hanem abban, hogy lelkileg milyen állapotok vannak. Viszont ez csak Bhutánban tud így működni. Tehát ezt nem lehet honosítani mondjuk Magyarországon, vagy Nyugat-Európában.”

A bhutáni boldogságmérésről elmondja, üdvözlendőnek tartja, hogy van egy buddhista ország, ahol a hatalom a boldogságot teszi az ország sikerének mértékegységévé. A nyugati fogyasztás orientált világban véleménye szerint ez elképzelhetetlen lenne. Bhutánban olyan buddhista fogalmak, mint a karma, vagy a reinkarnáció nagyban befolyásolják a viselkedéskultúrát és az etikát, a jótetteknek náluk távlati következményei vannak.

„Ma van egy felszínes boldogság, ilyen csillogás típusú dolog. Mi ezt úgy mondjuk, hogy a kívül szép, de belül rohadó gyümölcs állapota. Persze a felszínen jól néznek ki a dolgok, de mindenkinek ott vannak a mélységben a boldogtalanság állapotok.”

Ezzel szemben a nyugati világ attitűdjét eltorzítja a fogyasztói szemlélet, eltávolodtunk a hagyományainktól kultúravesztettekké váltunk. Ez pedig rossz érzéseket, depressziót okoz a nyugati ember számára, amit különböző felszínes megoldásokkal, tárgyi javakkal, jóléttel próbál orvosolni.

„Megértettem azt a mondást, hogy a tudatunk olyan, mint egy makrancos teve: ha meg akarjuk kötni, el akar menekülni, ha elengedjük, ott marad. Volt egy-két élményem ezzel kapcsolatban, hogy nem rohanni kell a boldogság után, elég egy kicsit megállni.”

Cser Zoltán a saját boldogságértelmezéséről is beszél. Elmondja, hogy számára is hosszú folyamat volt, mire rájött, hogy a boldogságot nem úgy fogja elérni, ha rohan utána. Elég csak megállni és hagyni, hogy megtörténjen.

A beszélgetésben szóba kerül még:
-        Mi a különbség a népi és kolostori buddhizmus között Bhutánban?
-        Hogy kezdődött, és mi a módszertana a bhutáni boldogsámérésnek?
-        Hogyan függ össze a boldogság és hagyományőrzés Bhutánban?
-        Mi a boldogság buddhista értelmezése?
-        Miért depressziós a nyugati ember és milyen választ adhat erre a buddhizmus?

A boldogság ügynöke, május 2-től a mozikban!

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=K-YSd0VeoHs&t=3s&ab_channel=Mozinet

A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.

Fejezetek:
00:00 Bevezetés
01:09 Népi és kolostori buddhizmus Bhutánban
04:47 Buddhista mentalitás egy királyságban
10:13 A boldogságmérés kezdetei
13:13 A boldogság és a hagyományok Bhutánban
15:15 A boldogságmérés módszertana
17:05 Harmónia - A boldogság buddhista és értelmezése
21:18 A nyugati depresszió-trend és a bhutáni válasz erre

Szondy Máté klinikai szakpszichológusként, terapeutaként, egyetemi oktatóként és számos pszichológiai könyv szerzőjeként rendszeresen került már szembe azzal a kérdéssel: mi is a boldogság? Vele beszélget Veiszer Alinda a Mozinet Nagylátószög új epizódjában a május 2-án mozikba kerülő A boldogság ügynöke című film kapcsán. A Mozinet új bemutatójában Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya dokumentumfilm-rendezők egy boldogságügynök életét követik. Az apró himalájai királyságban, Bhutánban ugyanis a Boldogság Kutatóintézet munkatársaiként járják az országot, és kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik, akinek legnagyobb álma, hogy végre szerelemre találjon.



„Nem szabad elfelejtenünk azt, hogy bizony nem csak rajtunk múlik az, hogy mennyire vagyunk boldogok. Ott van a biológia, és egyébként ott van a társadalmi környezet is.”



A beszélgetés során Szondy Máté több szempontból is vizsgálja a boldogság kérdését. Elmondása szerint a boldogság csak részben múlik az egyén erőfeszítésein, számos biológiai és társadalmi faktor is szerepet játszik abban, mennyire érzi magát boldognak az ember. Az ember alapvető biológiai beállítottsága, hogy a negatív ingereket intenzívebben élik meg, ám ezeknek teret kell engedni, Szondy többek között ezért is bírálja a motivációs előadók és a közösségi média által terjesztett boldogság fetisizálást.



„Az a társadalmi közeg, ahol például a fenyegetettség, a kirekesztés, a bűnbakkeresés jelen van, definíció szerint szinte természetes módon csökkenti az ott élők boldogságszintjét. Ha egy társadalomban megjelenik a kirekesztés, akkor az nemcsak a kirekesztett csoport tagjainak a boldogságát fogja csökkenteni, hanem mindenki másét is.”



A családi és a baráti környezet, de a tágabb társadalmi közeg is jelentős hatással bír az egyén boldogságérzetére, Szondy elmondja, csak akkor érezzük jól magunkat, ha ezek a közegek elfogadóak biztonságosak és megtartóak.



„Hosszú távon a valódi mély boldogságérzés inkább az aktív és értelemteli boldogsághoz kapcsolódik. Mert a hedonikus boldogság esetében nagyon gyorsan megjelenik a hozzászokás, az adaptáció.”



A boldogság különböző típusairól Szondy elmondja, megkülönböztethetünk kellemes, aktív és értelemkereső boldogságot. A kellemes a hedonisztikus élvezeteket foglalja magában, melyekhez rendkívül gyorsan hozz lehet szokni, így hosszútávú boldogságot nem ezekben érdemes keresni. Az aktív boldogság a flow-élmény kereséséről szól, olyan tevékenységek végzéséről, melyekben megélhetjük a bevonódás élményét. Az értelemkereső boldogság pedig arra utal, hogy megtaláljuk azt a célt, ami a mindennapjainknak értelmet ad.



A beszélgetésben szóba kerül még:

-        Mi a pozitív pszichológia?

-        Mik a boldogság különböző típusai?

-        Mi a hedonisztikus és az önmegvalósító boldogság?

-        Az életkorral változik a boldogságérzet?

-        Miért nem tesznek boldoggá az önsegítő szlogenek?

-        Miért nincs a boldogságnak egy receptje?

-        Lehet a boldogság a célunk?



A boldogság ügynöke május 2-től a mozikban!



Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=K-YSd0VeoHs&t=1s&ab_channel=Mozinet



A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.


Fejezetek

00:00 Bevezetés

00:49 A boldogság pszichológiája és biológiája

06:42 A boldogság társadalomtudománya

08:53 A pozitív pszichológia

11:21 A boldogság típusai: hedonikus és eudaimonikus

13:10 Boldogság és életkor

15:14 Kellemes, aktív és értelemkereső boldogsá

„A fejlődő világban a lelki nyitottság sokkal inkább meghatározó.”



Közgazdász, szociológus, több magyar és külföldi egyetem oktatója, a nemzetközi politikai gazdaságtan szakértőjeként pedig számos könyv, tanulmány és cikk szerzője. Pogátsa Zoltánnal beszélget Veiszer Alinda a Mozinet Nagylátószög új epizódjában a május 2-án mozikba kerülő A boldogság ügynöke című film kapcsán. A Mozinet új bemutatójában Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya dokumentumfilm-rendezők egy boldogságügynök életét követik. Az apró himalájai királyságban, Bhutánban ugyanis a Boldogság Kutatóintézet munkatársai járják az országot, és kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik, akinek legnagyobb álma, hogy végre szerelemre találjon.



„A boldogságnak, van egy kitettség része és van egy lehetőség része. A kitettség része alatt a fizikai szegénységet, elnyomottságot értem, azt, ami visszatart. A másik része pedig a lehetőség arra, hogy kibontakoztasd a tehetséged.”



Pogátsa Zoltán azzal kapcsolatban, mit jelenthet egy bhutáni és egy nyugati világban élő ember számára a boldogság, elmondja, alapvetően két részre osztható a boldogságra való törekvés. Az egyik a fizikai szegénység megszüntetésére irányul. Ez jellemző tipikusan a világ fejlődő régióira. A másik az egyén tehetségének a kibontakoztatására irányuló törekvés, a kiteljesedés lehetőségének megteremtése, ez pedig a fejlett régiókra jellemző. De ez közel sem jelenti azt, hogy a fejlett nyugati világban könnyebb elérni a boldogságot.



„A nyugati társadalmakban a fejlettség ellenére olyan pszichológiai környezetben vannak az emberek, ami elnyomó, visszatartó. Onnan tudjuk, hogy nem boldogok, hogy különböző szerhasználati, függőségi járványok vannak. Munkafüggőség, kapcsolati függőség, pornófüggőség, játék, szenvedély, satöbbi.”



Úgy gondolja, a nyugati társadalmak, hiába fejlettek, a fogyasztói kultúra, a digitális kapitalizmus és sok egyéb tényező következtében elfelejtettek a pszichológiai jólétükkel foglalkozni. Eltűnőben van az a lelki nyitottság, ami akár Bhutánt is jellemzi, és fizikai tárgyak megvásárlásával, a személyes életminőség folyamatos emelésével akarjuk helyettesíteni azt, hogy a belső lelki folyamatainkat megosszuk egymással.



Pogátsa a beszélgetés során kitér arra is, hogy a mai kapitalista rendszer ugyanúgy elnyomó, mint a 19. században az ipari forradalom következtében beálló egyenlőtlen viszony a tőkésosztály és a kizsigerelt, betegeskedő munkásosztály között. Viszont, míg az akkori elnyomottak megharcoltak a jogaikért, a mai elnyomottak észre sem veszik, hogy vesztes helyzetben vannak.



A boldogság ügynöke május 2-től a mozikban!



A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.



00:00 Bevezetés
01:17 GDP és Bruttó Nemzeti Boldogság
08:07 Boldogság a fejlődő és fejlett országokban
10:57 Bhután boldogságmítosza
13:31 Milyen gazdaságpolitikák segítik az egyéni boldogságot?
17:53 A kiteljesedés lehetőségei Magyarországon
19:41 Függőségi járványok – Min kellene változtatni a nyugati társadalmakban?
21:59 A növekedés nyomora – az ipari forradalom következményei
23:18 Boldogság a digitális kapitalizmus korában
25:55 Harc a monopóliumok hatalmával
28:36 Lelki nyitottság Bhutánban és a nyugati világban
32:48 A hatalom szerepe a pszichológiai jóllétben


A Mozinet hivatalos felületei:
Facebook: https://www.facebook.com/mozinet
Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmek
TikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok
YouTube: https://www.youtube.com/@mozinet