Müpa Podcast Müpa Budapest

Mi az a cigányzene? Mióta létezik, milyen válfajai vannak, és hogyan kapcsolódott össze a roma muzsika a története a jazz műfajával? Létezik-e olyan, hogy roma jazz? (Spoiler: persze, hogy létezik, és most utána is járunk, miben állhat a népszerűségének titka!) Sztorizgatós műfaji fejtegetés következik Czinka Pannától Django Reinhardtig, Bihari Jánostól Johann Strausson át napjainkig. Az adás vendége ezúttal két kiváló zenész, Balázs Elemér jazzdobos és Roby Lakatos hegedűvirtuóz, valamint Zipernovszky Kornél újságíró, zenekritikus, aki maga is sokat foglalkozott a témával.

A podcast háziasszonya: Náray Erika

A podcastben elhangzó koncertrészleteket teljes terjedelmükben itt találhatjátok: https://bit.ly/3UpSktX

„A jazz nem egy műfaj, sokkal inkább egy attitűd” – ez lehetne az adásunk tételmondata, de vajon mit jelent ez? Hogyan definiálhatnánk a huszadik század egyik legmeghatározóbb zenei stílusát? Mitől lesz és marad jazz a jazz? Hol vannak a műfaj határai, milyen ritmikai, dallam- vagy harmóniabeli sajátosságokkal jellemezhetnénk, milyen stílusokat vagy formákat képes magába olvasztani? Egyáltalán: vannak-e korlátai vagy ahogy Duke Ellington mondta, „a jazz mindenefelett az önkifejezés teljes szabadságát jelenti”?

Vendégeinkkel, Fekete-Kovács Kornéllal, Gyányi Marcellel és Káel Norberttel ilyen és ehhez hasonló elgondolkodtató kérdésekre keressük a választ, és persze arról is szó esik, hogyan érdemes áthágni bizonyos szabályokat, és mi minden születhet ezekből a bátor és kísérletező lépésekből.  

A podcast háziasszonya: Náray Erika

A podcastben elhangzó koncertrészleteket teljes terjedelmükben itt találhatjátok: https://bit.ly/3UpSktX

Talán a zongora az a hangszer, amelyen a legtöbb jazz-szerzemény született és születik napjainkban is, azt pedig már tudományos kutatások is vizsgálták, hogy másképp működik-e az agy, ha egy zongorista klasszikus darabot
vagy jazzt játszik. Ha ez utóbbira ma még nincs is egyértelmű megfejtés, az bizonyos, hogy a magyar jazz-színtéren működik valamiféle erőtér; számos olyan kiemelkedő alkotó és előadóművészünk akad ugyanis, akik egyéni stílusukkal, világszínvonalú eredményeikkel viszik hírét a magyar zongoristáknak. Közülük mesél most három olyan művész, akiket – bár különböző irányzatok képviselői – összeköt a billentyűk szeretete. A Bebopban ezúttal Kaltenecker Zsolt, Oláh Dezső és Sárik Péter!

A műsor háziasszonya: Náray Erika.


A podcastben elhangzó koncertrészleteket teljes terjedelmükben itt találhatjátok: https://bit.ly/3UpSktX

Aktuális epizódunk középpontjában ezúttal szokatlan módon nem irányzatok, stílusok vagy jobbnál jobb muzsikusok állnak, hanem egy olyan médium, amelyet
már a televízió térhódításakor is féltettek a hozzáértők, az internet szélsebes hódítása nyomán pedig sokan egyenesen temették. Ez a rádió. Ami persze napjainkban
is él és virágzik, és a jazzrajongók számára is bőségesen kínál hallgatni valót!

A jazz és a rádiózás gyümölcsöző kapcsolatáról Veisz Gábor, a Bartók Rádió szerkesztő-műsorvezetője és Jazzkovács László, a 90.9 Jazzy és a Jazz Showcase műsorvezetője mesél.



A műsor háziasszonya Náray Erika.

A legnagyobb komponisták is tévedhetnek olykor: akadtak a történelem során olyan „klasszikus” zeneszerzők, akik nem tartották sokra a jazzt, életművük mégis a mai napig inspirációul szolgál a műfaj számos képviselői számára. Olyan is volt köztük, aki a Kárpát-medence népzenei hagyományával hasonlította össze a jazzt, és arra jutott, hogy utóbbival tulajdonképpen felesleges foglalkozni. Még nem sejthette, hogy a két műfaj egymásra hatása milyen csodálatos műveket, milyen sajátos új minőséget hoz létre. A népzene és a jazz fúziójáról ezúttal Bakos Bettika és Bolyki Sára énekesnők, valamint Dresch Mihály Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zenész, a fuhun nevű különleges hangszer kifejlesztője mesél.

A műsor háziasszonya: Náray Erika.


A beszélgetésben elhangzó zenei részletek teljes terjedelmükben, videós formában
itt érhetők el: https://bit.ly/45X0dJi

A jazz egyik legmeghatározóbb korszakának kedvenc felállása, a big band ma is él és virul, sőt: úgy tűnik, újabb és újabb közönségrétegeket szólít meg. De vajon hogyan jöttek létre az első jazzes nagyzenekarok? Mi köze van Bachnak vagy a 20. század eleji komolyzenének a jazzhez? És mi lehet a titka a big bandek hallatlan népszerűségének? Ezeket a kérdéseket a hazai zenei élet három nagyágyúja, László Attila, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem big bandjének a vezetője, Kollmann Gábor, a Budapest Jazz Orchestra és Fekete-Kovács Kornél, a Modern Art Orchestra vezetője bogozza ki nekünk.


A műsor háziasszonya: Náray Erika.

A podcastben elhangzó koncertrészleteket teljes terjedelmükben itt találhatjátok: https://bit.ly/3UpSktX