Országos Széchényi Könyvtár Országos Széchényi Könyvtár

Kiválthatja a katarzist egy kiállítás? Tényleg vége van az időnek, ha „lemegy” a nap? Évezredek óta az időről gondolkodunk, ami sosem áll, a múltból jelen lesz, és a jövőből megint csak múlt. Jó hír: A budai Várban egy fantasztikus kiállításon meg tudják állítani az időt a látogatók!

Az OSZK 23. csevejében Varga Bernadett-tel, a Régi Nyomtatványok Tára vezetőjével és két munkatársával, Túri Klaudiával és Szovák Mártonnal beszélgetett Az idők arcai kiállításról Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését.

00:00 A Jeles napok tartalomszolgáltatásból indult a közös munka
02:28 Khronosz és Kairosz a kiállítás két vezetője
04:30 Demokratikus osztályértekezleten alakult a koncepció
05:35 A fából készült, fémnek tetsző időbáb
08:35 A műtárgykölcsönzés kulisszatitkai
10:40 Vidám és világos kiállítás, tehát sárga
13:43 17. századi holland éggömbön a változó égbolt
17:44 A sárga ovális iroda, vagyis a középső kiállítótér
20:04 Okosóra helyett gomblyukban hordható óra ketyeg a tárlóban
22:00 A feladatorientált időfelfogás
24:20 A nap körében a pompásan díszített Pannonhalmi Hóráskönyv
26:36 Remete Szent Antal fametszetei, ó, Jézusom, hol vagy?
28:11 A tárcsás asztronómiai csodakönyv
31:11 Hol van kinyitva a nürnbergi Biblia?
35:00 Liszt Ferenc elfoglalt volt 1876 februárjában, a naptára a tárlóban
38:00 Magántulajdon a katarzisos teremben
41:20 Időkút és a pontszerű idő



Az említett kiállított művek: Perc szolga Budapest Bábszínház: https://babkatalogus.budapestbabszinhaz.hu/7-allami-babszinhaz-1949-1992/480-perc-szolga

Latin nyelvű éggömb, Amsterdam, 1630. OSZK Zirci Műemlékkönyvtár: http://terkeptar.elte.hu/vgm/2/?lang=hu&show=globe&id=6

Biblia, Nürnberg, 1483. febr. 17.: https://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2769802 Digitalizált másolat (München): https://www.digitale-sammlungen.de/en/view/bsb00025544?page=18,19

Regiomontanus naptáblája, 16–17. század MMKM Műszaki Tanulmánytár, https://epa.oszk.hu/00300/00342/00313/pdf/EPA00342_fizikai_szemle_2017_01_17-20.pdf

Székely István, Chronica ez vilagnac yeles dolgairol..., Kraków, 1559.  https://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2830488 Digitalizált másolat (OSZK): https://link.oszk.hu/uri/uri.php?URI=http://nbn.urn.hu/N2L?urn:nbn:hu-151284

Liszt Ferenc zsebnaptára OSZK SZZT, ZH 3.5

Johann Lichtenberger, Prognosticatio, Ulm, 1488. https://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2767465

Digitalizált másolat (Wolfenbüttel): http://diglib.hab.de/inkunabeln/1-quod-3/start.htm, A műről:  https://www.oszk.hu/sites/default/files/virtualis_kiallitasok/cimeliak/hun/kincsek/cimeliak/osnyom/osnyom_39_hu.html

Horae Beatae Mariae Virginis (Pannonhalmi Hóráskönyv), 1500 körül. Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár, 118 I 43 https://konyvtar.osb.hu/hu/hirek/rejtett-kincseink-pannonhalmi-horaskonyv

Gomblyukba való óra, Svájc, 1910–1915. MMKM Műszaki Tanulmánytár

Dante Alighieri, La Commedia, Venezia, 1491. OSZK RNyT, Inc. 1241 https://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2740336 Digitalizált másolat (Róma): http://digitale.bnc.roma.sbn.it/tecadigitale/libroantico/VEAE131887/VEAE131887/1

Lüszipposz Kairosz-reliefjének másolata Magántulajdon https://hu.wikipedia.org/wiki/Kairosz#/media/F%C3%A1jl:Kairos-Relief_von_Lysippos,_Kopie_in_Trogir.jpg

Kairoszt, a lehetőséget nyújtó időistent sok formában láthattuk felvillanni, ez a csonka kő a legkorábbi klasszikus ábrázolása. Keressük vonásait a mindennapi életben – és az ünnepiben is –, ha meglátjuk üstökét, ne habozzunk megragadni!


---

Send in a voice message: https://podcasters.spotify.com/pod/show/nemzetikonyvtar/message

Miért fontos a kiadókat jellemző jelvények gyűjtése és bemutatása? Milyen szándékkal készültek ezek? Melyik korszakban, milyen technikát alkalmaztak az elkészítésükhöz? Hogyan változtak a jelvények az évszázadok során? Kiadói és nyomdászjelvények Magyarországon 1921–1940 címmel jelent meg a témát feldolgozó könyvsorozat negyedik része.

Az OSZK 22. csevejében a könyvsorozat szerzőjét, Simon Melindát, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának egyetemi adjunktusát, nyomdászattörténészét, kultúrtörténészét Ujhelyy Attila, a nemzeti könyvtár kommunikációs munkatársa kérdezte.





Tartalom:

01.21 Könyvenként bővülő tartalom

01.50 Író és a téma találkozása

02.44 Hogyan zajlott a jelvények gyűjtése?

05.40 Miben hasonlítanak a lisztkereskedők és a kiadók?

07.30 Ősnyomdászat

08.50 Típusok és osztályok

09.54 Idővel változó technika

13.00 Miért fontos a nyomdászjelvények megőrzése a jövő számára?

15.30 Mi a hasonlóság vagy különbség az ex librisekhez, a cégérekhez, a pecsétekhez, logókhoz képest?

18.50 Az európai adatbázis kutatása

21.00 Stíluskövetés, fejlődés, ikonográfia

23.45 Jelképek, elemek divatja

25.15 Csere, módosítás, újratervezés

27.10 A legutóbbi kötet tartalma

30.30 Jövőbeli tervek

32.30 Speciális terület


---

Send in a voice message: https://podcasters.spotify.com/pod/show/nemzetikonyvtar/message

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából több mint ezer XIX. századi fotográfia, köztük az Egressy család dagerrotípiái váltak hozzáférhetővé a nemzeti könyvtár Fotótér elnevezésű tartalomszolgáltatásában.

Az OSZK 21. csevejében a XIX. század közepének fotókincseiről kérdezte Sárközy Rékát, az OSZK Történeti Fénykép- és Interjútár vezetőjét Ujhelyy Attila, a nemzeti könyvtár kommunikációs munkatársa. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését.

Tartalom:

02.20 Nemzetközi érdeklődés – izgalmas tartalomszolgáltatás

04.00 A magyar portréfotózás kezdetei: a dagerrotípiák

05.14 Miért van minden fellelt dagerrotípia nagy becsben?

06.00 Az Egressy család dagerrotípiái

07.35 Egressy Gábor, a neves színész mint amatőrfotós?

09.53 A Petőfi-dagerrotípia

11.22 Milyen céllal készülhettek Egressy különös képei?

16.15 A korabeli képek készítésének körülményei

17.30 Sópapírfelvételek az OSZK-ban

19.55 Felajánlás, hagyaték és guberálás

22.47 Aktuális kiállítás: A magyar portréfényképezés kezdetei az 1840–50-es években

26.00 Az OSZK Fotótér további érdekességei



Fotótér: https://fototer.oszk.hu/

XIX. századi fotográfia: https://fototer.oszk.hu/kereso/#kulcsszo=portr%C3%A9f%C3%A9nyk%C3%A9pez%C3%A9s

Egressy család dagerrotípiái: https://fototer.oszk.hu/torteneti-fenykepek/egressy-gabor-ulo-kepmasa/ és https://fototer.oszk.hu/torteneti-fenykepek/egressy-akos-es-arpad-kepmasa/

A magyar portréfényképezés kezdetei az 1840–50-es években: https://oszk.hu/kiallitasok/magyar-portrefenykepezes-kezdetei-az-1840-50-es-evekben


---

Send in a voice message: https://podcasters.spotify.com/pod/show/nemzetikonyvtar/message

A 2017 novemberi rendezvényünk a fordítás témakörét járta körül: a fordító és a nyelv kapcsolatáról valamint a fordítás révén játékra alkalmat adó nyelvről hallhatott a közönség.

Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, aki az Arany János-emlékévhez kapcsolódva Arany Shakespeare fordításairól, elsősorban az 1864-es Szentivánéji álom átültetéséről beszélt. Nádasdy úgy vizsgálta Arany fordítói eljárását tartalmi és formai szempontból, hogy maga is újrafordította a darabot.




---

Send in a voice message: https://podcasters.spotify.com/pod/show/nemzetikonyvtar/message

Zajlik a kozterkep.hu scrapingje, gereblyézése, amelyben majdnem félmillió fotót és adatot mentettek az OSZK webarchiválási robotjai, ezek szolgáltatásáról is beszélgetünk, és a webarchiválás legújabb tapasztalatairól is szól a csevej egy nemzetközi konferencia kapcsán.

Az OSZK 20. csevejében Kalcsó Gyulával, a Digitális Bölcsészeti Központ Digitális Filológiai és Webarchiválási Osztály munkatársával beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését.

Tartalom:

01:08 Webarchiválás gereblyézéssel – scraping
04:04 Célzott tartalmi elemek mentése, webarchiválás light
06:00 Közel félmillió gereblyézett kép scriptekkel
08:20 A webes szerzői jog
11:20 Hol vannak a bezárt weboldalak adatai?
13:40 Az OSZK-robotok legálisan gereblyéznek
15:30 Etikus felhasználói lopás az interneten
17:10 Digitális köteles példányok
18:30 A mentett dokumentumok kutathatósága, a weboldal nyers szövegének adatvizualitása
21:08 A nyelvek szerepe a webarchiválásban
24:08 Kutatófelületet fejleszt az OSZK
26:29 A közösségi oldalak mentése a legújabb kihívás

OSZK-webarchívum: https://webarchivum.oszk.hu/
Scraping: https://matebalazs.hu/scraping.html
Webscraping: https://en.wikipedia.org/wiki/Web_scraping
Videón a gereblyézés: https://www.youtube.com/watch?v=dlj_QL-ENJM


---

Send in a voice message: https://podcasters.spotify.com/pod/show/nemzetikonyvtar/message

A 20. századi horvát irodalom egyik legjelentősebb alkotója valójában magyar költő-író szeretett volna lenni? A magyarul tudó horvát klasszikus, Miroslav Krleža, a magyar irodalom bennfentes kívülállója műveinek jó része a horvát és a magyar közös történelem fordulópontjairól szól, ezért tekinthetjük tiszteletbeli magyar költőnek, írónak is.

Az OSZK 19. csevejében Mann Jolán irodalomtörténésszel, Krleža-kutatóval, a Főigazgatói Kabinet kulturális csoportjának munkatársával beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését.

Tartalom:

00:44 Hogyan ejtsük ki Krleža nevét?
03:47 Lázadásból kezdtem el kutatni Krležát
08:00 Nehéz magyar szerzőnek megfeleltetni a horvát írót
09:20 Krleža magyarországi pályafutása
12:26 A kicsapott hadiapródból lett kettős kém
16:42 Kosztolányi és Ady konfliktusa
18:36 A bennfentes kívülálló
20:29 Hungarica, Germanica és Krleža
23:10 Krleža, az analóg wikipédista
27:11 Márai Sándor-párhuzamok az életműben
30:20 Közösségi emlékezet, hogyan emlékszünk ugyanarra másként?
36:30 Alternatív életmű, a zárolt hagyaték feldolgozása
41:19 Csuka Zoltán fordításában olvasható a nonszensz groteszk vers

A magyarul tudó horvát klasszikus: https://mek.oszk.hu/kiallitas/krleza/
Mann Jolán az ELTE oldalán: https://www.btk.elte.hu/munkatarsak/1732/mann-jolan



---

Send in a voice message: https://podcasters.spotify.com/pod/show/nemzetikonyvtar/message