Könyvben utazom Oláh Andreával Könyvben utazom Oláh Andreával

Mai felolvasószínház az Óbudai Társaskörben!

Perczel Enikő és Blastik Noémi dramaturgokkal beszélgetünk az előadás születéséről, a színészekről - Gáspár Sándorról és Gáspár Tiborról -, a szerzőről Bódi Attiláról, és arról miért lesz különleges ez a mai előadás.

Ikrek - június 17-én, hétfőn, 19 órától az Óbudai Társaskörben! Testvéreknek kerestek olyan szöveget, amelyben testvérek szerepelnek - mert bár az est főszereplőit, Gáspár Sándort és Gáspár Tibort a családi kötelékeken kívül a szakmájuk is összekapcsolja, mégsem szerepeltek még együtt. Az Ikrek című előadás születéséről, a szerzőről, Bódi Attiláról, illetve a felolvasószínház adta élményről és az Óbudai Társaskör nyitottságáról is beszél ebben az interjúban két nagyszerű dramaturg, Perczel Enikő és Blastik Noémi.

Teréz az idősgondozóként dolgozó egyedülálló anya - a falusi idillben élő kisgyerekes orvosnő - az egyetemi város magányos patológusa. Teréz elhagyta az országot, ahol mindent jól ismert, hogy idegenek között keresse a szabadság és a felejtés lehetőségét. A regényből monodráma készül, amelyet a Csokonai15-ben mutatnak majd be ősszel. Ennek apropóján beszélgettünk az íróval a külföldi újrakezdésről, a beilleszkedés nehézségeiről , a befogadás problémáiról, és a traumákról, amelyeket mindig magával cipeli az ember, bárhová menjen is.

Elgondolkodtató, szép, megindító novellák a gyerekkorról, a női lét nehézségeiről, az eltérő kultúra viszontagságairól, a honvágyról, a hovatartozásról... Lázár Zsófiával beszélgetünk a kötet születéséről, és arról is, mit jelent neki az írás. Ez pedig egy részlet a kötet fülszövegéből:

"Zsófi az a kislány, akit a szanaszét esett családban mindenki szeret - a csodás író apja, a tudós édesanyja, a nagymama -, csak mindenki a maga módján, és pont nem úgy, ahogy az neki jó lenne. Ő az a fiatal felnőtt, akinek majd lesz munkája, macskája, kertje, pánikbetegsége és tehetsége, amivel nem tud mit kezdeni. Ő az a nő, aki tíz évig vár, hogy végül örök hűséget esküdjön egy faragott maszkra emlékeztető indonéz gitárjavítónak...."

Miért tartották rakoncátlannak, veszélyesnek, ellenségnek a nullát? Hogyan halhattak meg tudósok a semmi vagy a végtelen miatt? Mi köze van a nullának az istenhithez vagy a teremtéshez? Miként vált napjainkra megkerülhetetlen tényezővé a zéró? Mit köszönhetett a képzőművészet a reneszánsz korban az enyészpontnak? Charles Seife könyve igazi nagy kaland - Bokor Nándor a BME Fizika Tanszékének docense, a magyar kiadás szaklektora beszél róla.

 A Balkán zűrzavaros világában, ahol a megszűnő, majd újonnan keletkező államok és határok a családok sorsát is végzetesen átírják, csak a nagyapja kertjében álló fügefa éli túl sértetlenül a viharokat. Ebben a különös családregényben számos izgalmas kérdés felvetődik:
- egy család, több generáció, sok nemzetiség

- szerelem, összetartozás, szabadságvágy

- elhagyás, bűntudat, eltűnő emlékek...

A fügefa az Isztriára viszi az olvasóit, Reiman Judit műfordítóval beszélgetünk róla.