Buksó - 24.hu 24.hu

A kánonon túl, azaz keressünk olyan könyvespolcokat, amelyekről levehetők a feledésbe merült magyar szerzők kötetei. László Ferenc – aki saját magára újságíróként hivatkozik – hiánypótló irodalomtörténeti munkát tett le az asztalra. Honi Bestiárium című könyvében 33, ma már kevéssé népszerű XX. századi magyar prózaíró életrajzát és munkásságát dolgozza fel. Szerinte érdemes nem csak azt olvasni, ami ínyünkre való, mert beszűkül a világképünk. Hogy miként hat az írói életút az életműre, milyennek találja Pekár Gyula vagy Kovai Lőrinc írásait, kiderül a Buksó új epizódjából. Témába vágóan Nyáry Krisztián ezúttal irodalomtörténeti könyveket ajánl, de eláruljuk azt is, hogy függ össze az olvasás a testi és a lelki egészséggel.

"Egyre nehezebb megkülönböztetni a tudományt az áltudományoktól, a hitelest a hiteltelentől, a megbízhatót a megbízhatatlantól, a tényt a véleménytől, meggyőződésektől, a validált és hatékony gyógyhatású készítményeket, a csodakészítményektől" - olvasható Krekó Péter és Falyuna Nóra közösen szerkesztett, igen csak aktuális témájú: Sarlatánok kora című könyvének fülszövegében. Míg Krekó a szociál-pszichológiai hátteret, addig Falyuna az áltudományok szakirodalmának ismeretét, és a nyelvészeti megközelítést adta a kötethez. Velük együtt összesen 17 szerzője van a Sarlatánok korának, a többi között Mérő László, Kemenesi Gábor és Fábri György is jegyez egy-egy fejezetet. A Buksó új epizódjában a kutatási tézisek megkérdőjelezésének okairól, az álttudományok térnyeréséről és arról is szó lesz, vajon miként vizsgázott a tudomány, és hogy a tudománykommunikáció a pandémia ideje alatt. A beszélgetés előtt  Nyáry Krisztián néhány, az olvasással összefüggésbe hozható kutatásról számol be, majd tíz új társadalomtudományi könyvet ajánl.

Lesújtóan hat az új katatörvény a könyves szakmában dolgozókra. A többi között sérülnek a szerzők, a szerkesztők és a fotósok érdekei, de nagy eséllyel megsínyli a változást a könyvterjesztés és az irodalomnépszerűsítés is. Tóth Krisztina régóta várt, második regénye apropóján a disztópiákról is szó lesz ebben az epizódban. Összesen harminc ilyen könyvet ajánl Nyáry Krisztián, aki A majom szeme című kötet kapcsán a társadalmi és magánéleti manipulációról, a szerző ehhez való személyes viszonyáról, a tudomány és a kísérletek morális határairól és a szabad akaratról kérdezi Tóth Krisztinát. Buksó podcast, 32. epizód.

Békés Itala márciusban múlt 95 éves, és márciusban jelent meg önéletrajzi kötetének, a Hogyan lettem senki címűnek a harmadik kiadása. Örkény István buzdította arra, hogy írjon könyvet az életéről. Nyáry Krisztiánnak egyebek mellett arról is mesél, milyen volt a gyerekkora, miként sikerült kitörnie a skatulyákból, na meg, hogy hogyan táncolt és csókolózott önfeledten a háború vészterhes éveiben is. Békés Itala 75 éves pályafutása során húsz műfajban mutatta meg tehetségét, és ahogy fogalmaz: mindent a színház érdekében tett.

Hivatása a szépirodalom. Szegő János, már több mint egy évtizede a Magvető Kiadó szerkesztője. Olyan szerzőkkel dolgozhatott eddig együtt, mint Bereményi Géza, Krasznahorkai László, Parti-Nagy Lajos vagy Konrád György, de szerkeszthette a kortárs világirodalom megkerülhetetlen szerzői közül Knausgaard és Houellebecq könyveit is. Tolla erősen fog ha kell, szerinte ugyanis az írókkal közösen meghozott döntések, kivétel nélkül a könyv érdekében születnek. A szerkesztői munkafolyamatok kulisszái mellett, meghatározó szakmai élményekről és a jó ideje már általa szerkesztett Szép Versek sorozatról is mesél. Éppen ezért ajánl tizenöt újonnan megjelent verseskötetet Nyáry Krisztián, az epizód elején pedig az Ünnepi Könyvhéten átadott díjakról és díjazottakról lesz szó.

A Buksó történetének leghosszabb epizódjában egyszerre két vendég is érkezik Nyáry Krisztiánhoz, akik Sztehlo Gábor: Háromszázhatvanöt nap című önéletrajzi könyvéről mesélnek majd, amely a nagyközönség számára most először hozzáférhető. Andrási Andor maga is „Szthelo-gyermek”, azaz a gyermekmentőként tevékenykedő evangélikus lelkésznek köszönheti sorsa jóra fordulását. Kertész Botond pedig a téma szakértője, az Evangélikus Országos Múzeum tudományos munkatársa. Sztehlo Gábor mai tudásunk szerint csaknem kétezer gyermeket és felnőttet mentett meg a vészterhes 1944 és 45-ös években. A kötet  az idei könyvhét egyik szenzációja, így aztán a könyv- és a programajánlónk is az eseménysorozat köré épül. Ezúttal Budapestől Kolozsvárig ünnepeljük a szerzőket és a szerzeményeket.