Filéző - 24.hu 24.hu

A Filéző podcast vendége volt Sárközi Ákos, aki szerint egy jó étterem nem a séfről, hanem a csapatról szól. A csapatnak pedig a tanonc vagy a mosogatófiú éppúgy szerves része, mint a főnök. A Borkonyha és a Textúra séfjével beszéltünk arról is, hogy hozta ki belőlük a válság a kreativitást, mit tanulhatnak a nézők A Konyhafőnökből, összeegyeztethető-e a hagyomány és az újító szellem, milyen versenyképes a magyar konyha, ha nem akadunk meg a gulyásnál és a piros paprikánál, hogy lehet elkerülni a kiégést, és hogy miért tud fárasztó lenni, ha még a mekibe se ugorhat be az ember egy hamburgerért anélkül, hogy felismernék tévéből.

Mindenki vendéget akar, úgyhogy olyan zaj lesz, mintha egymillió új étterem nyitna meg egyszerre Európában – mondja Herczeg Zoltán, a Dining Guide étteremkalauz igazgatója, aki a Filéző podcast legújabb adásának vendége volt. A műsorban többek között szó esett arról, hogy mik a veszélyek a nyitás utáni időszakban, hogyan kezelték a válságot Olaszországban, vagy épp az Egyesült Arab Emirátusokban, illetve, hogy miért nyit egy hollywoodi sztárséf luxuséttermet Budapesten a járvány kellős közepén?

A Barbecue sokkal több, mint egy mekis szósz, vagy egy kertvégi, mulatozós műfaj, ami lassan kezd Magyarországon is átmenni a köztudatba. De vajon mi teszi olyan különlegessé a BBQ-húsokat, mennyibe kerül, ha valaki otthon akar belevágni, és mikor indul a szezonja egyáltalán? A Filéző podcast vendégei Jankovics Zoltán és Urbán Roland, a Tűztér – BBQ és Grill Hangadó házigazdái voltak, akik szerint az otthoni sütögetés jelenti az első lépést, hogy az ember egy étteremben is meg tudja különböztetni a jót a szartól. Ezért örvendetes, hogy sokan próbálkoznak a grillel és BBQ-val, de bőven van hova fejlődni.

A Filéző podcast vendége ezúttal Palotás Péter volt, aki a 90-es évek végén váltott a szakácskodásról a halkereskedelemre, majd megalapított a budaörsi halpiacot, és a Dokk Büfét. Első szállítmánya annak idején 200 kiló norvég lazac volt, aminek a negyede rárohadt, mára azonban négy-ötezer kiló friss hal érkezik be Budaörsre a világ minden pontjáról, amit el is kapkodnak. Az tehát jó jel, hogy a panírozott, mirelit halrudacskák szintjéről már elmozdult a magyar halfogyasztás, de azért még bőven van hova fejlődni, hogy a halászlén, a harcsapaprikáson és a hekken kívül más halétel is eszébe jusson az embereknek.

Menj, igyál teát – szól a Zhao Zhou teaház mottója, amit mindenkinek érdemes megfogadni időnként. Hogy miért? Erről is beszélgettünk a hely egyik alapítójával, a Bortársaság felépítésében is részt vevő Tálos Gáborral, aki elmesélte, hogyan szeretett bele Kínába a 90-es években vendégdiákként, miért váltott később a borról a teakereskedésre, hogy néznek ki manapság a távol-keleti beszerzőútjaik, mi az a tearészegség, és miként szereztek saját ültetvényeket Grúziában.

Visszatérőben van a régi, kockás abroszos kisvendéglők világa, ám már egy egész másik színvonalon – mondja Bíró Lajos, a Filéző podcast legújabb vendége. A Bock bisztró séfje szerint nemcsak álszent, de értelmetlen dolog letagadni a magyar gasztronómia kádári múltját, mert ehhez képest legalább lehet értékelni a fejlődést. Azt is elmondta, miként vészelheti át a magyar vendéglátás a járványt, mit tanult a keleti gasztronómiából, hogyan éri meg, illetve hogyan nem éri meg külföldön dolgozni, és leesik-e az aranygyűrű az ujjáról, ha beugrik egy sajtburgerre a Mekibe, vagy a Burger Kingbe. De vajon mit érez a séf, amikor meglátja Koncz Zsuzsát és Presser Gábort asztalra várni a szakadó hóesésben?