Ismerd fel‪!‬ Homor Fatima

Nincs időm. Nem tudom merre induljak. Sosem ment a tanulás. A suli inkább buli volt. Most meg, tanulnék! De!

Mit művel egy jogász-közgazdász kétdiplomás férfi a kommunikációs területen? Régen a kommunikációs szakokat gúnyolták, meg azt is, aki odajárt. Voltak az elit egyetemisták, akik jó nehéz tudásistállókba jártak, marxista tanokat tanultak meg hogy hány cséplőgép volt Magyarországon a 19. század közepén. 
Aztàn lettek a szakmaelhagyók, nem csak a Z, hanem az Y generáció tagjai között is. Dr. Németh Zoltàn, avagy Dr. Prezi szintén területváltó. Pedig nem volt MI. 
Zoli a szuper csapatával közösen gyerekeknek segít, hogy megtalálják a hangjukat és ki is merjék azt ereszteni. TEDx előadásokra készít fel nagynevű szakembereket. Könyveket ír, melyeknek a hívómondata: “Előadok, tehát vagyok!”

Rengetegen átéljük. De mitől függ, hogy ki jön ki belőle? 
Balázs Barbara nem szakértő és most pont ez a lényeg. A hétköznapi ember szemszögéből meséli el, hogy miknek köszönhetően alakult ki nála egyik pillanatról a másikra, de főképp, hogy mik segítettek neki leoldani magáról a terheket, amik ezt okozták. 
A mentális betegséges elfedik a képességeinket. Barbi rendkívül tehetséges kreatív tartalmakat készít többek között az én cégeimnek is. Kedves, mosolygós, vicces, reménytelien tekint a világba. Ad egy receptet, ami lesz, akinek működik, lesz, akinek nem, de az biztos, hogy egy valami elengedhetetlen, ha mentális betegségekből ki akarunk lábalni. 
Hallgasd végig ezt a gyönyörű, felfelé ívelő dinamikájú podcast részt Balázs Barbarával, engedd be a lelkedbe, a tudatodba, mert rengeteget fogsz kapni mire a végére érsz. 
Kérlek, támogasd a podcastemet egy like-kal és egy értékeléssel, köszönöm

Hogyan lehet a félelmeinket erőforrásként használni, hogy ne korlátozzák, hanem inkább támogassák a tehetségünket, az erősségeinket és a céljainkat? Egyáltalán lehet? Lehet. 
Hesna oknyomozó újságíróként háborús helyszínekről tudósított. Félelemkutatással foglalkozik sok éve és mint mondja igen, a katonák is félnek. 
Dr. Edith Éva Eger. A Döntés. A félelem. Az erő. Az akut félelem. Van ráhatásunk vagy nincs? 
Majd’ mindannyian félünk valami egzakttól. A haláltól csak a halál kapujában állva tudunk elköszönni. Mindennapjainkat nyomorítja /…juk meg…ő, vagy mi? 
A kérdés húsba vágó, a válasz életmentő.

Nem jó. Nem tudom. Nem sikerül. 
Nem tanultunk meg hibázni. Rettegünk, ha a gyerekünk hibázik. A 4-es a szövegértésből már feszültséget okoz a szülőnek. Lemaradhat a gyerekek az iskolai elvárásoktól csak mert sokszor több hétig fülgyulladása volt. 
Sárosdi Virág 6 gyermekes édesanya, gyógypedagógus, logopédus, a skillo.hu oldal alapítója, sok-sok gyermek fejlődésének segítője. 
Mindannyian széles intelligenciapalettával, a képességek kialakulásának lehetőségével születünk. De ha nem vesszük észre az elakadások gyökér okot, a gyakorlással teljesen elvesszük a kedvét a gyerkőcnek, mert NEM a gyakorlás a megoldás.

A NASA kutatása a 60-as években rettenetes eredményekre jutott. Dr. George Land a 3-5 évesekkel kezdte. 98%-a a gyerekeknek kreatív géniusz volt. És most jön a gyomros: a 10 éveseknél ez már csak 30% volt, a 15 éveseknél 12%…. a felnőtteknél feladták…későbbi mérés mutatta ki a 2%-os eredményt.
Szerinted is a kreativitás = rajzolás? Pacsmagolás? Összevissza élés? Pénztelenség? Csak a művészek? Hála égnek nem! Egy szoftver egy csapat kreatív munkájának eredménye. Ugyanígy a mesterséges intelligencia. Vagy az instrukciók adása! Cégek stagnálnak be attól, hogy a kreatív megélést a nullára vágja a merev rendszerük. És marad velünk Dr. Sir Ken Robinson méltán híres TED talkja: “Do schools kill creativity?”
A válasz: igen, de nem csak a suli a felelős. A megoldás: például Csorba Anitáék működése.
Hallgassátok nyitott aggyal!