Nyíregyházi Egyházmegye Nyíregyházi Egyházmegye

Dr. Papp Tibor, a Nyíregyházi Egyházmegye főhelynökének szentbeszéde 2020. december 27-én a Szent Miklós Görögkatolikus Székesegyházban.

Szocska A. Ábel püspök atya szentbeszéde a nyíregyházi Szent Miklós Görögkatolikus Székesegyházban 2020 Karácsonyán.

Zsid 10,1-18

Atyámfiai! Mivel a törvényben a jövendő  javaknak az árnyéka van meg, nem a dolgok valóságos formája,  ugyanazokkal az áldozatokkal, melyeket évről-évre szünet nélkül  bemutatnak, sohasem teheti tökéletesekké azokat, akik bemutatják. Hisz  nem hagytak volna fel az áldozatok bemutatásával, ha az áldozatok  bemutatói egyszer s mindenkorra megtisztultak volna, és nem volna többé  bűntudatuk? De éppen ezek az áldozatok emlékeztetik őket minden évben  bűneikre. Lehetetlen ugyanis, hogy bikák és bakok vére bűnöket töröljön  el. Ezért mondta, amikor a világba jött: »Áldozatot és ajándékot nem akartál, de testet alkottál nekem; az égő- és bűnáldozatok nem tetszettek neked. Akkor azt mondtam: Íme, eljövök! A könyvtekercsben rólam van írva, hogy meg kell tennem, ó Isten, a te akaratodat.« Először azt mondja: az »áldozatokat és ajándékokat, az égő- és  bűnáldozatokat nem akartad, nem tetszenek neked«, amelyeket a törvény  szerint áldozatul bemutatnak. Aztán azt mondta: »Íme eljövök, hogy  megtegyem a te akaratodat«. Megszünteti az elsőt, hogy a helyébe a  következőt állítsa. Ezzel az akarattal szenteltek meg minket Jézus  Krisztus testének egyszer való feláldozása által. Mert minden pap naponta szolgálatban áll, és gyakran mutatja be  ugyanazokat az áldozatokat, amelyek sohasem törölhetik el a bűnöket; ő  pedig egy áldozatot mutatott be a bűnökért, s örökké trónol Isten  jobbján, arra várva, hogy ellenségeit lábai zsámolyává tegyék. Mert egy  áldozattal mindörökre tökéletesekké tette azokat, akik meg akarnak  szentelődni. Tanúságot tesz nekünk erről a Szentlélek is, mert miután  így szólt: »Ez pedig az a szövetség, amelyet kötni fogok velük azok után  a napok után – mondja az Úr –, a szívükbe adom törvényeimet, elméjükbe  írom azokat, és bűneikre s gonoszságaikra többé már nem emlékezem«. Ahol pedig ezek bocsánatot nyertek, nincs többé bűnért való áldozat.

Mk 8,30-34

Abban  az időben Jézus a tanítványai lelkére kötötte: senkinek se mondják el  róla, hogy ő a Krisztus. Ezután oktatni kezdte őket arra, hogy az  Emberfiának sokat kell szenvednie, a vének, a főpapok és az írástudók  elvetik, megölik, de harmadnapra feltámad. Ezt egészen nyíltan  megmondta. Erre Péter félrevonta, és szemrehányást tett neki. De ő  hátrafordult, tanítványaira tekintett, és így megdorgálta Pétert: „Te  sátán, menj csak mögém, mert nem az Isten dolgaival törődsz, hanem az  emberekével!” Összehívta a népet a tanítványaival együtt, és így szólt  hozzájuk: „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl  keresztjét, és kövessen engem!"



Tamás László görögkatolikus papnövendék előadásában

November elején tartották azt az online szakmai konferenciát, melyet a Közösen a kiútért elnevezésű projekt keretében valósítottak meg Nyíregyháza MJV Önkormányzatának szervezésében. Az előadók között volt Oroszné Obbágy Rita, a Nyíregyházi Egyházmegye cigánypasztorációs koordinátora, aki az egyházmegyében zajló cigánypasztorációs munkát mutatta be mintegy példaként és saját útként (nem csak) a szegregátumokban élő, hátrányos helyzetű emberek életkörülményeinek javításáért vívott küzdelemben. A konferenciát teljes terjedelmében meghallgathatja.

Zsid 9,8-23

Atyámfiai! Azt akarta jelezni a Szentlélek,  hogy a szentélybe vezető út nem volt addig látható, amíg az első sátor  fennállt. Ez jelképe a mai időknek is, amikor olyan ajándékokat és  áldozatokat mutatnak be, amelyek a bemutatót lelkiismeretben nem tehetik  tökéletessé, hiszen ezek csak ételből, italból és különböző  mosakodásokból, azaz testi megigazulásból álltak; ezek a beteljesülés  idejéig voltak rendelve.Krisztus azonban mint a jövendő javak főpapja  jelent meg, a nagyobb és tökéletesebb, nem kézzel készített, azaz nem  ebből a világból való sátron át, nem is bakok vagy borjak vére által,  hanem a saját vére által ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, és  örök váltságot szerezett. Mert ha bakok és bikák vére, és az üszők  elhintett hamva a tisztátalanokat megszenteli a test megtisztulására,  mennyivel inkább fogja Krisztus vére, aki a Szentlélek által önmagát  adta szeplőtlen áldozatul Istennek, hogy megtisztítsa lelkiismeretünket a  halott tettektől, és az élő Istennek szolgáljunk!Így tehát egy új  szövetség közvetítője ő, aki halálával megszabadított az első szövetség  alatt történt törvényszegésektől, hogy a meghívottak elnyerjék az  örökkétartó örökség ígéretét. Mert ahol végrendelet van, szükséges, hogy  bekövetkezzék a végrendelkező halála. A végrendelet csak halál esetén  jogerős, különben még nem érvényes, amíg él a végrendelkező. Így az  elsőt sem avatták fel vér nélkül, hiszen Mózes is, miután felolvasta a  törvény minden parancsát az egész népnek, fogta a borjak és bakok vérét,  s vízzel, vörös gyapjúval és izsóppal meghintette magát, a tekercset és  az egész népet, közben ezt mondta: »Ez a szövetség vére, amelyet Isten  rendelt számotokra«. A sátrat is és az istentisztelet minden eszközét  hasonlóképpen meghintette vérrel. A törvény szerint ugyanis majdnem  minden dolog vérrel tisztul meg, vérontás nélkül nincs  bűnbocsánat.Szükséges tehát, hogy az égi dolgok képmásait ilyenekkel  tisztítsák meg; magukat az égi dolgokat pedig ezeknél nemesebb  áldozatokkal.

Mk 8,22-26

Abban az időben  Jézus Betszaidába érkezett. Egy vakot hoztak eléje és kérték, hogy  érintse meg. Kézen fogva a vakot, kivezette a faluból. Nyállal megkente a  szemét, rátette a kezét, és megkérdezte tőle, hogy lát-e valamit? Az  felnézett, és így szólt: „Embereket látok, olyan, mintha a fák  járkálnának.” Ezután ismét a szemére tette a kezét, erre tisztán kezdett  látni, és úgy meggyógyult, hogy élesen látott mindent. Erre hazaküldte,  mondván: „A faluba ne menj be, a falubeliek közül pedig senkinek el ne  mondd!”



Tamás László görögkatolikus papnövendék előadásában

Zsid 8,7-13

Atyámfiai! Ha az az első kifogástalan lett  volna, bizonyára nem lett volna szükség másikra. Ezért inti őket és  mondja: »Íme, jönnek napok, mondja az Úr, amikor új szövetségre lépek  Izrael házával és Júda házával, nem aszerint a szövetség szerint,  amelyet atyáikkal kötöttem azon a napon, amelyen megfogtam kezüket, hogy  kivezessem őket Egyiptom földjéről. Mivel ők nem maradtak meg az én  szövetségemben, én is megvetettem őket, mondja az Úr. Ez az a szövetség,  amelyet Izrael házával kötni fogok azok után a napok után, mondja az  Úr: Elméjükbe adom törvényeimet, s a szívükbe írom azokat; én Istenük  leszek, ők pedig az én népem lesznek. Akkor senki sem fogja majd  tanítani a felebarátját, és senki sem mondja a testvérének: ‘Ismerd meg  az Urat!’ Mert mindnyájan ismerni fognak engem, a legkisebbtől a  legnagyobbig; mert megbocsátom gonoszságaikat, és bűneikre többé már nem  emlékezem«. Amikor »új«-ról beszélt, az előzőt elavulttá tette. Ami pedig elavul és  elöregszik, közel jár az enyészethez.

Mk 8,11-21

Abban  az időben a farizeusok odamentek Jézushoz, vitatkozni kezdtek vele, és  az égből jelet kértek tőle, hogy próbára tegyék. Ő pedig lelke mélyéből  felsóhajtva mondta: „Miért kér jelet ez a nemzedék? Bizony mondom, ez a  nemzedék nem kap semmiféle jelet.” Otthagyta őket, ismét hajóba szállt,  és átkelt a túlsó partra. A tanítványai pedig elfelejtettek kenyeret  vinni magukkal, és a bárkában nem volt több kenyerük, csak egy. Jézus a  lelkükre kötötte: „Vigyázzatok, óvakodjatok a farizeusok és Heródes  kovászától!” Egymás között arról tanakodtak, hogy nincs kenyerük. Jézus  észrevette, és így szólt: „Mit tanakodtok azon, hogy nincs kenyeretek?  Hát még mindig nem tudjátok és nem értitek? Még mindig érzéketlen-e a  szívetek? Van szemetek, mégsem láttok, van fületek, mégsem hallotok? Nem  emlékeztek-e arra, hogy amikor az öt kenyeret törtem meg ötezer  embernek, hány tele kosár maradékot szedtetek össze?” „Tizenkettőt” –  felelték. „És mikor a hetet a négyezernek, hány kosár lett tele a  maradékkal, amit összeszedtetek?” Azt mondták: „Hét”. Erre újra  kérdezte: „Hogy lehet, hogy mégsem értitek?”



Tamás László görögkatolikus papnövendék előadásában