Patent

H+ Média
  • 0.0 (0)
  • ARTS
  • UPDATED WEEKLY
Patent

A kulturális és tudományos értékek, érdekességek podcatja.

  1. 20/09/2024

    PATENT - A jáki templom titkai 2.: az épület története a legújabb kutatások tükrében

    A beszélgetés a jáki templom építészeti megújulására, és az elmúlt években végzett építéstörténeti kutatásokra fókuszál. A 2018-ben elkezdődött teljes körű felújítás ugyanis páratlan, talán soha vissza nem térő lehetőséget nyújtott arra, hogy a különböző szakemberek (építészek, művészettörténészek és restaurátorok) aprólékosan átvizsgálják az épületet, így a lehető legtöbb információhoz jussanak a 800 éves templom történetéről. A műsor vendége: Sarkadi Márton építészmérnök, a felújítás szakmai koordinátora, aki a Szombathelyi Egyházmegyétől kapta a megbízást a feladatra. A beszélgetésből kiderül: - Milyen román és gótikus jegyeket hordoz az épület? - Melyik korszak hagyta a nyomát leginkább a templomon? - Felmerült/felmerülhetett-e az eredeti állapot helyreállításának gondolata? - Mi volt a mostani felújítás célja és ez miben különbözött a korábbiaktól? - Ki, mikor és milyen célból építette a templomot, milyen funkciói voltak, és érték-e a 800 év alatt jelentősebb károk? - Milyen új információkkal szolgáltak a falkutatások? - Hogyan készült az ikonikus nyugati kapu és hogyan élték túl az elmúlt 800 évet az apostolszobrok?

    54 min

  2. 25/05/2024

    PATENT - Új eredmények a Mohács-kutatásban

    A mohácsi csata 500. évfordulójához közeledve minden korábbinál intenzívebbé váltak a kutatások a keresztény sereg és az oszmánok összecsapásával kapcsolatban. Az elmúlt években új eredmények is születtek, amelyek részben átírják eddigi ismereteinket. Ezekről beszél a műsorban dr. Varga Szabolcs történész. S hogy mi minden kerül szóba? Íme: Tekinthető-e korszakhatárnak 1526? Miben volt ez a csata más, mint a többi küzdelem a törökök ellen? Hogyan értékelték a történteket a 400. és a 450. évfordulón, 1926-ban és 1976-ban? Igaz-e, hogy sokan vonakodtak részt venni a csatában, szándékosan nem érkeztek meg időben a csata helyszínére, azaz cserbenhagyták a királyt? Valóban várni kellett volna még egy napot, hogy komolyabb erősítés érkezzen? Célszerű volt-e a helyszín kiválasztása az összecsapáshoz? Tudta-e a keresztény sereg, hogy mekkora török haderővel kell szembenéznie? Mi lehetett a magyar hadvezetés pontos szándéka? Kiknek a maradványait találták meg a 3. számú tömegsírban? A csatában estek el vagy kivégezték őket? Milyen uralkodó volt II. Lajos? Miért vett részt maga is a harcban és mi okozta a halálát? A keresztény, illetve az oszmán katonák megpróbálták-e megölni az ellenfél uralkodóját? II. Lajos és a sok magyar főúr halála hogyan befolyásolta az ország további sorsát? Miért „nem jött jól” Szulejmánnak Lajos halála? Hogyan reagált Európa a csata hírére? Varga Szabolcs végül arról is elmondja a véleményét, hogy vajon végződhetett volna-e másképp a mohácsi ütközet.

    53 min

  3. 25/05/2024

    PATENT - Családi kapcsolataink pszichológiája

    Az ember akkor lesz ember, ha átvilágítja mélységig önmagát, s a benső világosságból környezetére sugarat bocsát." (Weöres Sándor: Protohomo)Meggyőződésem, hogy az életünk során összegyűjthető legnagyobb értékeink a kapcsolataink. A vágy, hogy közösséghez, valakihez, valakikhez tartozzunk, hogy mások elfogadjanak és szeressenek, génjeinkben kódot ösztönös késztetés. Olyan alapvető szükséglet, amelyet tárgyakkal, anyagiakkal, szórakozással, pótszerekkel nem elégíthetünk ki. Egyedül önmagunk és az emberi kapcsolataink megismerésével, értékelésével és fejlesztésével élhetünk teljes életet. A teljes élet – a tévhittel ellentétben – nem jelent egyben problémamentes életet, folytonos elégedettséget és állandó örömérzést. Jelenti viszont azt, hogy tudjuk kik vagyunk, mik az értékeink, céljaink, és kik azok, akikre életünk során számíthatunk. Hiszem, hogy ez a tudás nyújt igazi biztonságot a mindennapokban. Családi kapcsolataink pszichológiájáról beszélgettem dr. Pachner Orsolya pszichológus, egyetemi adjunktussal.

    58 min

  4. 13/04/2024

    PATENT - Műtárgyak szolgálatában: hogyan dolgozik egy fémrestaurátor?

    Kiss Ernő Csaba csaknem 45 éve áll a műtárgyak szolgálatában, a Savaria Múzeum restaurátoraként. 1979-ben a szombathelyi Romkert ásatásán kezdett dolgozni. Ez annyira meghatározó élmény volt számára, hogy hamarosan elhatározta: fémrestaurátori képesítést szerez, és a műtárgyak megmentésének szenteli az idejét. Azóta számtalan művészi szintű.rekonstrukció és műtárgymásolat került ki a keze alól. A régi tárgyak helyreállítása, bemutathatóvá tétele mellett szinte folyamatosan rajzolt is: történészek, régészek megbízásából tudományos kiadványokhoz készített rendkívül precíz, pontos illusztrációkat az előkerült leletekről vagy restaurált tárgyakról. Erről az izgalmas és sokrétű munkáról beszél a Patentben. A tokorcsi kincs (több mint 10 ezer darab római kori bronz pénzérme), a Zsennyén talált római kori mozaik, a Néró előtti időszakból származó herényi aranypénzek és egy japán kard restaurálása voltak talán Kiss Ernő Csaba legemlékezetesebb feladatai. Ezekről, valamint ásatási emlékeiről és kiállítások létrehozásáról is szó esik a beszélgetésben. Ahogy az is kiderül, hogyan újulnak meg a régi tárgyak egy múzeumi fémrestaurátor kezei alatt.

    45 min

  5. 07/04/2024

    PATENT - Katonaság a városban: közös hadsereg és magyar társadalom a dualizmusban

    A hadtörténeti kutatások fókuszában értelemszerűen a hadi események állnak, de ma már egyre többen foglalkoznak a hadsereg és a társadalom viszonyával. Egy erős hadsereg ugyanis nem létezhet társadalmi támogatás nélkül. De vajon hogy kell elképzelnünk ezt a kapcsolatot, ha nem nemzeti, hanem nemzetek feletti haderőről van szó? Ilyen volt a dualizmus korának hadserege, amelynek egységei békeidőben magyarországi településeken is állomásoztak hosszabb-rövidebb ideig. Dr. Tangl Balázs történész a kiegyezés utáni évtizedekben vizsgálta a közös hadsereg és a társadalom viszonyát, Szombathely példáján. A témában írt doktori disszertációját Benda Gyula-díjjal ismerte el a Hajnal István Kör. Társasági élet, bálok, ünnepek, sportesemények - és párbajok. Egy állandó helyőrség tisztikara szerves részévé vált a település társadalmának, ahol állomásozott. A tisztek rendszeres résztvevői voltak az estélyeknek és táncmulatságoknak, a dinasztikus és az egyházi ünnepek fényét a "díszszázad" emelte, esetenként jótékonysági rendezvényeket szerveztek, de Szombathelyen még a kerékpársport meghonosodása is nekik köszönhető. Akadtak persze párbajba torkolló magántermészetű konfliktusok, de ahogy a helyi Vasvármegye írta: "Szombathely szereti a helyőrségét és a helyőrség szereti Szombathelyt.” A beszélgetésben szó esik arról, mit jelentett a közös hadsereg a dualizmusban, és miért tekinthető ez a haderő demokratikusnak. Hogyan bánt a hadsereg a felekezetekkel és a nemzetiségekkel? Mit jelentett az általános hadkötelezettség, a beszállásolás, vagy a tiszti karbojt becsülete? És mekkora volt a gyalogezred és a lovasezred katonáinak presztizse?

    56 min

  6. 30/03/2024

    PATENT - A láng továbbadója

    Akárcsak az írókázáshoz meggyújtott gyertya, mai vendégem is ezer fokon ég, amikor csak teheti, alkot, tanít no és persze kutat. Gajdos Zsuzsanna hímestojás készítő népi iparművész lassan tíz éve él Magyarországon, de szíve gyakran hazahúzza Kárpátaljára. A Zsuzsi Hímesei blog szerzője feladatának érzi a kárpátaljai húsvéti népszokások feltárását, gondos dokumentálását, széles körben történő megismertetését. 2018-ban csatlakozott a Tojáskészítők Egyesületéhez, elnökségi tagként szívügyének tekinti a tojásdíszítés hagyományának élővé tételét.

    40 min

  7. 17/03/2024

    PATENT - Hideg van (2. rész)

    90 évvel ezelőtt, 1934-ben jelent meg Weöres Sándor költő első kötete, Hideg van címmel. A kerek évforduló kapcsán idézzük fel a jelentős mű keletkezési körülményeit, fogadtatását és természetesen vasi vonatkozásait. Lőcsei Péter irodalomtörténész a kilencvenes évektől töretlen lelkesedéssel kutatja és publikálja országos és határon túli lapokban Weöres Sándor életét és munkásságát. Éppen tíz évvel ezelőtt jelent meg harmadik önálló kötete, Weöres-mozaik címmel. A kétrészes irodalomtörténeti sorozatunk első etapjában az országosan is jelentős irodalomtörténeti kutatások eredményeiről, azok produktumairól és a Weröres-filológia feltártságának nehézségeiről beszélgettünk. A költő életében különösen nagy jelentőséggel bírnak a kötet megjelenését megelőző évek, ezért gyermek és ifjúkorának fontos eseményei, találkozásai is bemutatásra kerülnek. A második rész tartalmából: Beszélgettünk a csodagyerekről, a mesterek hatásáról, nemzedéki problémákról, arról Weöres hogy fogadta a kritikát, a nehéz időkről, egy zseni verseiről no és persze az irodalomtörténész terveiről. Amikor kellett elhangoztak versek, levelekből pontosan idézett gondolatok. Közben azt is megértettem, hogy Weöresnek nem kell évforduló, róla hallani mindig aktuális, értéke van.

    49 min
  8. PATENT - "...ki a huszár, ha én nem?"

    09/03/2024

    PATENT - "...ki a huszár, ha én nem?"

    A magyar huszárok története annyira összefonódott az 1848-49-es szabadságharc emlékével, hogy hajlamosak vagyunk azt hinni: a huszárság históriája rövid epizód a magyar hadtörténetben. Pedig a huszárság - az egyetlen magyar eredetű katonai csapatnem - már a 14–15. század fordulóján, a törökök elleni harcok során megszületett a Magyar Királyság déli végein. A huszárok a 16. századtól megjelentek a nyugat-európai hadszíntereken is, a 18. században pedig már egyetlen európai haderő sem létezhetett nélkülük. Bármilyen kiváló harcosok is voltak azonban, a nagy létszámú hadseregek kialakulásával és a haditechnika fejlődésével jelentőségük egyre csökkent. A két világháborúban még futotta erejükből néhány önfeláldozó lovasrohamra, de történetük mára véget ért. Hogy miért játszhatott a huszárság évszázadokig fontos szerepet Európa háborúiban, erre a kérdésre keressük a választ a beszélgetésben, amelyben a huszárok harcmodoráról, felszereléséről, mentalitásáról is szó esik. És természetesen néhány kiemelkedő huszártisztről is megemlékezünk. Takács Zoltán Bálint szerint Petőfi Sándor János vitézének is meghatározó szerepe van/volt a huszárokról bennünk élő kép kialakulásában. Arról is elmondja a véleményét, miért őrizte meg őket kifejezetten pozitívan a történelmi emlékezet. Beszél az első huszárokról, viseletük és fegyverzetük változásáról, Hadik András szinte hihetelen "huszárcseléről" és a Franciaországban máig élő huszárhagyományokról is.

    40 min
See All (30)

About

A kulturális és tudományos értékek, érdekességek podcatja.

Information

  • Creator
    H+ Média
  • Years Active
    2023 - 2024
  • Episodes
    30
  • Rating
    Clean
  • Copyright
    © H+ Média
  • Show Website
    Patent

To listen to explicit episodes, sign in.

Stay up to date with this show

Sign in or sign up to follow shows, save episodes and get the latest updates.
Select a country or region

Africa, Middle East, and India

Asia Pacific

Europe

Latin America and the Caribbean

The United States and Canada