Petőfi Irodalmi Múzeum Petőfi Irodalmi Múzeum

„A külváros szocialista csoportjai összeálltak valami népmulatságfélének a rendezésére, s Miklós most az ő meghívó céduláikkal járt házról házra. Ez volt az első föladat, amit az egyletben rábíztak, s a világért sem hagyná eltéríteni magát a vállalt munkától. Bekopogott az idegen ajtókon, átnyújtotta a cédulákat, s mindenütt még mondott is néhány invitáló szót. A legtöbb helyen barátságtalanul fogadták, voltak, ahol bántón gúnyolódtak vele. Megsérthetetlen volt ezen a napon, boldog és úgy érezte, talán puskával és karddal sem lehetne rajta sebet ejteni. Érezte a személye jelentőségét, s a tiszta ünneplőruhája jól hatott a napsütésben. Hangos és boldogítóan derűs volt körülötte minden. Már hónapok vagy talán évek óta nem vette észre, hogy ezen a vidéken is vannak idők, mikor látni lehet az ég kékjét, a fölvert por és a leereszkedő füst helyett könnyű, jó szagok úsznak a levegőben."



Kassák Lajos ANGYALFÖLD című regényét Erlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

"Menj! Menj a
szemeim elől! – ordított föl most az apa s a lány felé nyúlt, hogy a nyitott
ajtón át a szobába kényszerítse. De még mielőtt elérhette volna a másikat, az
mint egy fölizgatott nőstényállat támadólag szembeugrott vele. Ebben a
pillanatban elszakadt láncok csörömpöltek le a magasból, falak aléltan
hanyattvágódtak, mintha valahonnan füst tolult volna be a lakásba, minden
egyszerre sötét lett, s az apa keze belevágott a lány arcába.

Sikoltás. Káromkodás. A két
verekedő ember körmei megérezték a fölhasított hús melegségét.

Az anya ott harcolt közöttük s
valami emberfeletti erőfeszítéssel szétválasztotta őket. A lányt betolta a
szobába, s az ajtó csattanva bevágódott mögöttük."


Kassák Lajos ANGYALFÖLD című
regényét Erlich Gábor intermédia művész olvassa fel.

„– Történt-e valami jó
dolog veled máma? – kérdezte tőle az anyja, aki már kész vacsorával várakozott
rá a konyhában. – Milyen csapzott a hajad, jó lenne, ha lenyíratnád. Tele van
porral – s megborzolta a gyerek kemény, sűrű haját. Játékosan belecibált. – Ülj
csak le, te tökfejű, mindjárt adom a vacsorát. A szobában zajongtak a
suszterék. Imre bácsi is otthon volt már, négykézláb mászkált a padlón. Hátán a
kisgyerekkel nyargalászott s közben állati hangon kiáltozott. A fiatal anya két
válla alatt támogatta a gyereket és szakadatlanul mondogatta:

– Gyí, lovacska, gyí te vén oroszlán. Pistuka utazik a
Kanári-szigetre. Gyí, apja, gyí! Pistuka elutazik az óceánhoz."

Kassák Lajos ANGYALFÖLD című
regényét Erlich Gábor intermédia művész olvassa fel.

„Kíváncsi, ágaskodó embertömeg
gyűrűzik a bódé körül.

– Csak egy perc, uraim és
hölgyeim, csak egy röpke pillanat! – kiáltozza újból a fiatalember. – Íme, itt
van a hölgy, s önöknek módjukban lesz őt megcsodálni. A kiváló hölgy neve:
Mottó Frózó, Mottó Elektró! – gépezet vagy szerkezet. Nem él és nem halott,
csak meg kell nyomni és megmozdulnak a tagjai és külön a kezének ujjai, vagy
amit Önök akarnak, mindenre képes lesz. De ez még mind semmi! Tudományosan
tanulságos, olyan, amilyen még nem volt, s amit Önök sohasem fognak elfelejteni
ebben az életben. Bent csodákat fog művelni és arra lesz hivatva, hogy kiváló
élvezettel szolgáljon mindenkit."

Kassák Lajos ANGYALFÖLD című
regényét Erlich Gábor intermédia művész olvassa fel.

A Petőfi Irodalmi Múzeum Part podcastja a participáció vagy más néven a részvételiség gyakorlatait járja körül - a partvonalról. Arra keressük a választ, hogy az egyre inkább mélyülő válságok idején milyen eszközökkel élhet a művészet, tudományos kutatások és az ezeknek helyet adó múzeum, hogy releváns tudjon maradni a társadalom széles körei számára. Vajon a részvételiség, az emberek széles körű bevonása a döntéshozatalba a kultúra, tudomány és művészet intézményeiben lehet-e válasz ezekre a kihívásokra. Erről beszélgetünk meghívott vendégeinkkel.



Ebben az adásunkban beszélgetőtársaink Lajos Veronika, kulturális antropológus, a Miskolci Egyetem oktatója és Fejős Zoltán, a Néprajzi Múzeum egykori igazgatója, akikkel a részvételi fordulatró és dilmmáiról beszélgetünk. 

A kérdezők Szabó Eszter kurátor és Magyary Panni múzeumpedagógus.
Az adásban elhangzott szakirodalmak:
Appadurai, Arjun: The right to research. Globalisation, Societies and Education, 2006/4.Carpentier, Nico: The concept of participation. If the yaccess and interact, do they really particpate? Communication Management Quarterly, 2011/21.Fejős Zoltán: Új helyek, új metaforák. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2017.Greenwood, J. Davydd és Morten Lewin: Intoduction to Action Research. Social Research for Social Change. Sage/2007.Lajos Veronika: Részvétel és együttműködés Fogalmak, dilemmák és értelmezések. Replika 2016/5. Online: https://www.replika.hu/system/files/archivum/replika_100-03_lajos_1.pdfPataki György: Bölcs „laikusok”. Társadalmi részvételi technikák a demokrácia szolgálatában. Civil Szemle 2007/4. Online: https://www.civilszemle.hu/wp-content/uploads/2020/02/12_13_Civil_Szemle_2007_3-4_web.pdf

„– Vannak gyerekek – mondta a suszter –, akik már ilyen
elégedetlenséggel jönnek a világra. Én is ilyenforma gyerek voltam és sokszor
gondoltam már rá, hogy bizonyára rosszkor vagy rossz helyre születtünk. De
aztán azt mondom, mi is lenne ebből az egész világból, ha itt-ott ilyen
elégedetlenek is nem csöppennének bele. Megrohadna itt minden, az emberek
fölfalnák egymást, így legalább mi szót emelünk a gazságok ellen. Mi vagyunk a
gyöngébbek és bizony nekünk kell a legnehezebb munkára vállalkoznunk. Vigyázz
hát magadra, lehet, hogy nagy értékek vannak a te nagy elégedetlenségedben.
Lehet, hogy eljön az az idő, mikor nekünk néhányunknak helyt kell állnunk azokért
a nemtörődöm fráterekért is, akik most ezrével és tízezrével kínlódnak ezen a
földön anélkül, hogy csak gondolnának is a saját kínjaikkal. "

Kassák Lajos ANGYALFÖLD című
regényét Erlich Gábor intermédia művész olvassa fel.