Roboraptor Podcast Roboraptor

A Bibliomancer 1. évadának fő fókuszában a sci-fi áll – a klasszikusoktól a kortársig. H.G. Wells ikonikus regénye, a Dr. Moreau szigete nemcsak sci-fi, de a horror egyik alapműve is. Hátborzongató történet az emberi istenjátszás veszélyeiről és az ember helyéről a világban.

A Roboraptor szerzője, Nagy Anna és vendégszerzője, Kiss Sebastian kibeszélik a Dr. Moreau szigetét. A Bibliomancer podcast második adása.

Richard Powers Pulitzer-díjas regénye, az Égig érő történet teljesen új megvilágításba helyezi a fák világát. A regény kilencfő szereplőn és családjuk történetén keresztül mutat be egy rejtélyes, izgalmas világot, amely
ősibb, mint az emberiség, és egyszerre erős és sérülékeny. Igazi ökoregény, ami azt is boncolgatja, hogyan tudnánk megmenteni a bolygót, és milyen eszközökkel.

A Roboraptor szerzője, Nagy Anna és vendégszerzője, Kiss Sebastian kibeszélik az Égig érő történetet. A Bibliomancer podcast első adása.

Bemutatkozik a Bibliomancer, a Roboraptor új, könyves podcastja!

A háromtest probléma (és folytatásai) kétségkívül a kétezres évek legnagyobb hatású és legkultikusabb tudományos-fantasztikus regénye. Cixin Liu regénye nem pusztán egy elképesztően egyedi hard sci-fi, ami meglehetősen rendhagyó módon közelíti meg az idegeninváziós történet sémát, de közben kifejezetten izgalmas kérdéseket is feltesz a tudományhoz fűződő viszonyunkról. Noha tavaly már készult a sorozatból egy meglehetősen könyvhű kínai tv-sorozat. A regény folyam sikerét tekintve csak idő kérdése volt egy nemzetközi feldolgozás.

Ez most a Netflixre érkezett meg. A 3-test probléma sorozatot ráadásul az a David Benioff és D. B. Weiss páros adaptálta, akik a Trónok harca képében egyaránt hozták el az elmúlt évtizedek egyik legsikeresebb és leginkább csalódást keltő sorozatát. Vajon egy ilyen erős alapanyagból készített sorozat képes lehet visszaállítani a Netflix (tartalomgyártóként) megtépázott renoméját? Be tudja-e bizonyítani a Benioff és Weiss páros, hogy tényleg tehetségesek?  Vagy végleg kiderül, hogy a Trónok harcával csak szerencséjük volt? Hogy sikerült adaptálni a meglehetősen cselekményszegény regényt? Van-e létjogosultsága a „kortárs trendek” szellemében történt változtatásoknak? Menyire mélyed el a 3-test probléma az alapmű által felvetett, gondolatébresztő témákban? Sikerül kihasználni annak – a mai világra nézve eléggé releváns – hasonlatait? Többek között erről beszélünk a legújabb podcast adásunkban.

Alfred Hitchcock nem pusztán a suspense nagy mestere volt, hanem tulajdonképpen az első sztárrendező. Vitathatatlanul szakmája egyik legnagyobbja, akinek életműve hemzseg a megkerülhetetlen klasszikusokban. Így pedig csak idő kérdése volt, hogy a nagy, kerek filmes évfordulókkal foglalkozó podcast epizódunkban is képviseltesse magát. Mivel pedig az 1954-es év eddig kimaradt, duplán adta magát, hogy a Hátsó ablak legyen a témánk. Ami nem pusztán azért érdekes, mert ez Hitchcock egyik legismertebb rendezése. Hiszen amellett, hogy egy mesteri suspense thriller, olyan érdekes áthalásai vannak, amelyekkel mondhatni messze megelőzte a korát.  

Egy film, amit sokszor próbáltak lemásolni, de igazán sosem sikerült. De miben rejlik a Hátsó ablak ereje? Mit tanulhatunk Hitchcocktól a digitális tartalomfogyasztásról? Mi a közös a szemközti panel vizslatásában és az Instagram pörgetésében? Etikusan kukkolt-e James Stewart? Miért nem sikerült a a mai napig jól feldolgozni a filmet? Eleve: lenne-e létjogosultsága egy Hátsó ablak remakenek? És a legfontosabb: mennyire hihető az, hogy egy férfi nem a neglizsés Grace Kellyre figyeljen? 

Az heti Roboraptor Podcastben a mozgóképes rombolás szakértője, Roland Emmerich egyik korai művét, az 1994-es Csillagkaput vesézzük ki. Azt a filmet, amely összességében nem is akkora baromság, mint a mester későbbi opuszai. Gondjaink persze akadnak vele. De természetesen alaposan kitérünk az 1997-ben indult kultikus tévésorozatra is, amely az egész brandet magasabb színvonalra helyezte. Hetes ékzár kódolva!

Nem lennénk meglepve, ha kiderülne, hogy a német születése ellenére ízig-vérig amerikai filmes Roland Emmerich igazából az UFÓ Magazinból merít ihletet filmjeihez. Elvégre ő az a rendező, aki előszeretettel visz vászonra konteókat (maja világvége, titkos kormányprogramok, kamuk a Holdra szállás körül). A Csillagkapu is egy ilyesfajta alapötletből szökkent szárba: a piramisokat bizony az idegenek építették! Emmerich pályafutásának kitárgyalása mellett többek közt szó lesz arról, hogy minden sutasága ellenére miért szórakoztató ez a filmje (is). Ugyanakkor arról is, mi öregedett benne rosszul. Lamentáltunk egy kicsit azon is, mi értelme lesz a közelgő remake-nek. Illetve nem kerülhettük ki a sorozatról való értekezést sem, hiszen a legtöbben a CSK-1 csapatának köszönhetően ismerték meg a Csillagkapu jelenséget - és ez így is van jól!




Timecode-ok és amiről szó lesz:

 


00:02:14 - Tényleg 1994 volt a legjobb film év?
00:08:35 - Mit gondolunk a katasztrófa király Roland Emmerich munkásságáról?
00:22:03 - Nyílik a Csillagkapu
00:22:15 - A sztori
00:24:06 - Máté brutálisan elspoilerezi, miközben próbálja meggyőzni a többieket a sztori értelmetlenségéről (de sikerül?)
00:26:29 - "A Csillagkapu példázat a hübriszről" (Ádám)
00:27:03 - Dávid O'Neill ezredes karakterében keresi a drámai szubtextust
00:27:43 - Egyáltalán kinek, hogy tetszett a film?
00:30:30 - De miért akarná bárki az Alienshez hasonlítani a Csillagkaput? 
00:36:50 - Pozitívum lenne az univerzumépítés hiánya?
00:40:30 - Miben jobb a Csillagkapu, mint a későbbi Emmerich filmek?
00:43:25 - Felülünk a Woke-vonatra: a film rosszul öregedő kulturálisan inszenzítiv részei.
00:48:20 - Ateista film a Csillagkapu?
00:52:53 - Verdikt a filmről
00:58:06 - Na, de a sorozat! Miben és hogyan lett sikeresebb, mint a film?
01:01:30 - Ez lenne a republikánus Star Trek?
01:19:00 - Van-e szükségünk egy Csillagkapu remakere?
01:26:30 - Nyílt üzenet Jeff Bezosnak